Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)

2018-01-12 / 1. szám

6 ■ Paksi Hírnök, 2018. január 12. Közélet Dr. Blazsek Balázs kapta a Lussonium-díjat Fotó: Babai István Vezeti a Paksi Polgármesteri Hi­vatalt, előkészíti a képviselő-tes­tület munkáját, a választási iroda vezetőjeként levezényli a válasz­tásokat, biztosítja a város törvé­nyes működését dr. Blazsek Ba­lázs jegyző. 2017-ben ő vehette át a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör Lussonium-díját. Az elismerést a szervezet elnöke, Siklósi Zol­tán adta át Süli János miniszter és Kovács Sándor alpolgármester társaságában.- Huszonhét esztendővel ez­előtt, napra pontosan az 1990. december 16-i ülésén választott meg a képviselő-testület jegy­zőnek, és a következő év janu­ár elsejétől léptem hivatalba - mondta dr. Blazsek Balázs a díj átvételét követően. Ahogy a díj­átadóra készített filmben elhang­zott, még úttörőként vezényelték ki az első atomerőmű-beruhá­záshoz kapcsolódó közmeghall­gatásra, az építkezés kezdetén katona volt, most pedig már hi­vatalvezetőként dolgozik a két új atomerőművi blokk építéséhez kapcsolódó, várost érintő felada­tokban.- A beruházás kapcsán olyan kihívás előtt áll a város, ami a vállalkozókat is nagyobb ösz­­szefogásra kell, hogy inspirál­ja - mondta az esten, hozzáté­ve, bízik abban, hogy a városve­zetés a jövőben is segíteni tudja a helyi vállalkozások munkáját, di­namikus fejlődését. A képviselő­­testület felterjesztésére 2003-ban címzetes főjegyzői címet adomá­nyozott az ország miniszterelnö­ke dr. Blazsek Balázsnak, amivel szakmai munkáját ismerték el. A kitüntetett a Paksi Sportegyesü­let elnökeként és a paksi katoli­kus egyházközség világi elnöke­ként is munkálkodik. - Ha a szü­lővárosa ismeri el az embert, az mindig megható, és ilyen esetben még nagyobb elvárást támaszt magával szemben a munkájában - fogalmazott dr. Blazsek Balázs. Kiemelte, hogy ez a megtisztelő elismerés a Paksi Polgármeste­ri Hivatal valamennyi dolgozójá­nak szól. Kohl Gyöngyi Emléktáblát avattak katonák tiszteletére Fotó: Vida Tünde Közel tizennyolcezer sorkatona dolgozott az atomerőmű építé­sén, üzembe helyezésén és üze­meltetésén az alatt a tizenöt év alatt, amíg Pakson állomáso­zott a 164. általános műsza­ki zászlóalj. Tevékenységük el­ismerésére emléktáblát avattak az egykori laktanya területén. Az emléktáblát Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója és Bencze János, az egykor Pakson szolgáló ala­kulat utolsó parancsnoka lep­lezte le. Az alakulat történetét az 1983-tól parancsnok-helyettes­ként szolgáló Csécs István osz­totta meg az egybegyűltekkel. Azt mondta, hogy a zászlóalj­nak működése alatt 27 200 ka­tonája volt, ebből Pakson mint­egy 18 ezer szolgált. Az alakula­tot 1975-ben költöztették Paksra, létszámát fokozatosan emelték. A fiatalok a bevonulást követő­en, a kiképzés során elsajátítot­ták mindazokat a tudnivalókat, amelyek a haza fegyveres védel­mében, a hátországi őrzés-védel­mi feladatok ellátásában nélkü­lözhetetlenek voltak.- Összességében becsületesen, fegyelmezetten helytálltak a ka­tonák. Ma a világ élvonalába tar­tozik az az atomerőmű, ame­lyik építésében a kezük munkája benne van - mondta a volt pa­rancsnok-helyettes, hangsúlyoz­va, hogy ez mindannyiukat büsz­keséggel tölti el. Bencze János, az alakulat ma is Pakson élő, utolsó parancsnoka szerint különleges élmény volt az alakulat tagjainak, hogy a ka­tonai feladatok ellátása mellett egy olyan beruházásban vehettek részt, ami az atomkorszak kezde­tét jelentette, az itt szolgálók test­közelből tapasztalták meg a jövő technológiáját.- Nagyon sokan teremtettek itt egzisztenciát, családot alapítot­tak, komoly vezetői tapasztalatok­ra tettek szert, sikeres vállalkozók­ká, munkavállalókká váltak, akad olyan, aki ma igazgatóként dolgo­zik az erőműben - fűzte tovább gondolatait Bencze János. Süli János miniszter az együtt­működés fontosságát emelte ki, és méltatta a katonák erőműépí­tésben vállalt szerepét. Mint el­mondta, ma nincs magas létszá­mú sorkatonai állomány, ezért a küszöbön álló építkezés során ilyen munkaerőre nem lehet szá­mítani.- Üj blokkok épülnek, ideköltö­zik a XXI. század technológiá­ja, de mindez a negyven éve ve­tett alapokon nyugszik majd, ezért szimbolikus és természetes is, hogy emléket állítsunk azok­nak, akik tevékenyen vettek részt az atomerőmű építésén - fogal­mazott Szabó Péter. Paks polgár­­mestere a város önkormányzatá­nak nevében mondott köszöne­tét azoknak, akik az építőszázad tagjaként dolgoztak az erőmű megépítésén. Rámutatott, hogy azok a tízes éveik végén, húszas éveik elején járó fiatalok, akik Pakson szol­gáltak, talán bele sem gondoltak, hogy „történelmet írnak, hatal­mas nemzeti érték megteremté­sében vesznek részt, és nem utol­sósorban a mai napig a nemzet jelentős részének mindennapi életét meghatározó létesítményt hoznak létre szaktudásukkal, kétkezi munkájukkal” - mondta a polgármester. Vida T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom