Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-06-08 / 11. szám
Közélet 4 ■ Paksi Hírnök, 2018. június 8. Megemlékezés Dunakömlődön „Ne vegyétek el az ember meghitt otthonát. Ne kelljen elhagynia édes hazáját. A hazát, mely jövővel biztatott, melyben mindnyájunk bölcsője ringatott!” Ez az Elisabeth Neuberger- Schneidertől való idézet olvasható a dunakömlődi kitelepítési emlékművön, ahol megemlékezést tartottak a hétvégén a paksi és dunakömlődi németek kitelepítésének 72. évfordulója alkalmából. Féhr György, a Paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mondott beszédet, felidézve az egykori eseményeket, majd emlékműsor következett. Közreműködtek a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai és a Roger Schilling Zenekar. 1946. május 29-én a dunakömlődi lakosság 98%-át elhurcolták Németországba. Az adatok szerint Paksról 15 főt, de mellettük több száz embert említenek úgy a statisztikák, hogy elköltözött, holott többségében őket az elhurcoltakhoz hasonlóan kidobtak az otthonukból, elvették a vagyonukat. 1947-ben Paksról és környékéről további 115 főt vittek el. Féhr György újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy nem állunk túl messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a magyarországi németek számára a kitelepítés egy igazi holokauszt volt. A megemlékezés végén a megjelentek elhelyezték virágaikat az emlékműnél. Kohl Gy. Paksi Hírnök Observer Megjelenik kéthetente, 4550 példányban Kiadja a TelePaks Médiacentrum Nonprofit Kft. Főszerkesztő: Dallos Szilvia Szerkesztőség: Paks, Dózsa György út 51-53. E-mail: paksihirnok@gmail.com Telefon és fax: 75/310-153 Nyomda: Kerényi Nyomda, Szekszárd Hirdetésfelvétel: Fonyó Lajos, 30/557-3645, fonyo.lajos@t-online.hu ISSN 0865-560X Következő megjelenés: 2018. június 22. A nemzeti összetartozás napján Mert keresztényként megbocsátok, de emlékezni nem felejtek - ezzel az Antal Józseftől való gondolattal nyitotta beszédét Szabó Péter polgármester a nemzeti összetartozás napján tartott városi megemlékezésen, a Duna-korzón álló emlékműnél. Igen, emlékeznünk kell újra és újra, elmondani gyermekeinknek, unokáinknak, hogy mi történt velünk 1920. június 4-én. Hogy elvették tőlünk történelmi bölcsőnk, szép hazánk területének kétharmadát, és ezzel lakosságunk felét - emlékeztetett a polgármester. Kiemelte, hogy megszégyenítettek, megaláztak egy olyan nemzetet, amely mindig Európa védőbástyája volt, amelynek polgárain keresztül több áldás szállt a mindenkori nyugatra, mint baj és veszedelem. Hangsúlyozta, hogy mindezt nem felejthetjük, hiszen múltunk mindig a jövőnk is, mert aki ismeri a múltját és tanul belőle, annak biztosabb jövő épül. Szabó Péter arról is beszélt, hogy az első világháború után meggyötört népünknek Trianonból szándékoltan kegyelemdöfést küldtek, viszont nem számoltak a magyar nép lelkületével, mindent túlélő természetével, hitével, akaratával, amelyből már a harmincas évekre új, fejlődő országot épített. - Ezért is örömteli, hogy 2010 óta olyan kormányok vezetik Magyarországot kétharmaddal megválasztva, amelyeknek fontos minden magyar ember határainkon kívül és belül. Ma újra büszkén emelhetjük fel fejünket és élhetjük meg az összetartozást minden magyar emberrel - húzta alá.- Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a sötét erők újra itt vannak. S most nem a határok átrajzolásával, hanem a humanizmus eszméi alatt próbálják átírni egész Európa identitását, vallási, kulturális értékrendszerét. Össze kell fognunk, mert mi tudjuk, hogy mit jelent leigázottnak, szétszakítottnak, megalázottnak, kitelepítettnek lenni a saját országunkban. Emlékezzünk és fogjunk össze, hogy olyan magyar hazát adhassunk át unokáinknak, ami az övéké is marad - zárta gondolatait a polgármester.-kgy-
