Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)

2018-06-08 / 11. szám

Közélet 4 ■ Paksi Hírnök, 2018. június 8. Megemlékezés Dunakömlődön „Ne vegyétek el az ember meg­hitt otthonát. Ne kelljen el­hagynia édes hazáját. A hazát, mely jövővel biztatott, melyben mindnyájunk bölcsője ringa­tott!” Ez az Elisabeth Neuberger- Schneidertől való idézet olvas­ható a dunakömlődi kitelepítési emlékművön, ahol megemléke­zést tartottak a hétvégén a paksi és dunakömlődi németek kitele­pítésének 72. évfordulója alkal­mából. Féhr György, a Paksi Né­met Nemzetiségi Önkormány­zat elnöke mondott beszédet, felidézve az egykori eseménye­ket, majd emlékműsor követ­kezett. Közreműködtek a Pak­si II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai és a Roger Schil­ling Zenekar. 1946. május 29-én a dunakömlődi lakosság 98%-át elhurcolták Németországba. Az adatok szerint Paksról 15 főt, de mellettük több száz embert em­lítenek úgy a statisztikák, hogy elköltözött, holott többségében őket az elhurcoltakhoz hasonló­an kidobtak az otthonukból, el­vették a vagyonukat. 1947-ben Paksról és környékéről további 115 főt vittek el. Féhr György új­ságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy nem állunk túl messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a magyarorszá­gi németek számára a kitelepí­tés egy igazi holokauszt volt. A megemlékezés végén a megje­lentek elhelyezték virágaikat az emlékműnél. Kohl Gy. Paksi Hírnök Observer Megjelenik kéthetente, 4550 példányban Kiadja a TelePaks Médiacentrum Nonprofit Kft. Főszerkesztő: Dallos Szilvia Szerkesztőség: Paks, Dózsa György út 51-53. E-mail: paksihirnok@gmail.com Telefon és fax: 75/310-153 Nyomda: Kerényi Nyomda, Szekszárd Hirdetésfelvétel: Fonyó Lajos, 30/557-3645, fonyo.lajos@t-online.hu ISSN 0865-560X Következő megjelenés: 2018. június 22. A nemzeti össze­tartozás napján Mert keresztényként megbo­csátok, de emlékezni nem fe­lejtek - ezzel az Antal József­től való gondolattal nyitotta beszédét Szabó Péter polgár­­mester a nemzeti összetartozás napján tartott városi megem­lékezésen, a Duna-korzón álló emlékműnél. Igen, emlékeznünk kell újra és újra, elmondani gyermekeink­nek, unokáinknak, hogy mi tör­tént velünk 1920. június 4-én. Hogy elvették tőlünk történelmi bölcsőnk, szép hazánk területé­nek kétharmadát, és ezzel lakos­ságunk felét - emlékeztetett a pol­gármester. Kiemelte, hogy meg­szégyenítettek, megaláztak egy olyan nemzetet, amely mindig Európa védőbástyája volt, amely­nek polgárain keresztül több ál­dás szállt a mindenkori nyugatra, mint baj és veszedelem. Hangsú­lyozta, hogy mindezt nem felejt­hetjük, hiszen múltunk mindig a jövőnk is, mert aki ismeri a múlt­ját és tanul belőle, annak bizto­sabb jövő épül. Szabó Péter arról is beszélt, hogy az első világháború után meggyö­tört népünknek Trianonból szán­dékoltan kegyelemdöfést küldtek, viszont nem számoltak a magyar nép lelkületével, mindent túlélő természetével, hitével, akaratával, amelyből már a harmincas évekre új, fejlődő országot épített. - Ezért is örömteli, hogy 2010 óta olyan kormányok vezetik Magyaror­szágot kétharmaddal megvá­lasztva, amelyeknek fontos min­den magyar ember határainkon kívül és belül. Ma újra büszkén emelhetjük fel fejünket és élhet­jük meg az összetartozást min­den magyar emberrel - húzta alá.- Azt sem hagyhatjuk szó nél­kül, hogy a sötét erők újra itt vannak. S most nem a határok átrajzolásával, hanem a huma­nizmus eszméi alatt próbálják átírni egész Európa identitását, vallási, kulturális értékrend­­szerét. Össze kell fognunk, mert mi tudjuk, hogy mit je­lent leigázottnak, szétszakított­­nak, megalázottnak, kitelepí­­tettnek lenni a saját országunk­ban. Emlékezzünk és fogjunk össze, hogy olyan magyar ha­zát adhassunk át unokáinknak, ami az övéké is marad - zárta gondolatait a polgármester.-kgy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom