Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-05-25 / 10. szám
10 ■ Paksi Hírnök, 2018. május 25. Portré ? Jó napot, mi újság': Simon Péter Úgy érzem, elégedett lehetek azzal, amit ötvenéves koromra elértem a szakmámban - mondja Simon Péter, aki éppen huszonöt esztendővel ezelőtt érkezett Paksra. A Paksi Pro Artis Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója Sárbogárdról származik. Pedagógus szülei úgy nevelték, hogy helye legyen az életében a sportnak és a művészeteknek egyaránt. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolába járt, majd a Zeneművészeti Főiskola következett, először karnagy, majd trombitatanár kamaraművész diplomát szerzett. Tanulmányai utolsó évében már dolgozott is, egyrészt karnagyként a főiskolán, másrészt óraadó tanárként az akkor paksi zeneiskolában. Utóbbi lehetőségre csoporttársa, Károly Katalin hívta fel a figyelmét. A második diploma megszerzésekor még voltak továbbtanulási tervei, ám végül Pakson maradt, és már főállásban dolgozott tovább az intézményben, aztán 1997-ben igazgatóhelyettes lett, 2010 óta pedig igazgató. - Nem bántam meg a döntésemet, kiváló kollektívába kerültem, és sok barátot szereztem. Paks olyan léptékű település, ahol jól tudom érezni magam, és ahol ki tudok teljesedni szakmailag. Itt otthon vagyok - fogalmazott. A művészeti iskolában jelenleg zajlanak az év végi vizsgák, és készülnek nyári táboraikra. - Ez a tanév is mozgalmas volt, a növendékeink közül többen dobogós helyezéseket hoztak országos, illetve nemzetközi versenyekről, jó programokat szerveztünk, tanítványaink, tanáraink közreműködtek mások által szervezett kulturális eseményeken is. Kollégánk, Tóth Emese kezdeményezésére egy új programot is indítottunk, úgy tűnik, hogy a heti rendszerességgel megtartott babakoncert népszerű lesz. Nemcsak a legkisebbekkel, hanem az óvodásokkal is igyekszünk megismertetni a művészeti iskolát. Kedvelik a nekik szóló bemutató koncertjeinket, és a szintén hagyományos nyílt napjaink iránt is van érdeklődés. Nagy súllyal esnek a latba ezek a találkozások, hiszen lehetőséget adnak arra, hogy kedvet csináljunk a gyerekeknek a Pro Artis-hoz, illetve meggyőzzük a szülőket arról, hogy legyen szó táncról, zenéről vagy képzőművészetről, nálunk jól képzett tanároktól, magas színvonalon tanulhatnak a gyermekeik, ráadásul mivel állami intézmény vagyunk, elérhető áron. - Állandó cél, hogy a lehető legmagasabbra tornázzuk a növendéklétszámot, ami - mivel a nálunk folyó oktatás nem kötelező, hanem választható, és nem vagyunk úgymond egyeduralkodók a piacon - nem könynyű feladat. Természetesen minden tőlünk telhetőt megteszünk a siker érdekében, ezt szolgálják a már említett programok, találkozások, szereplések, de készíttettünk egy nagy molinót és egy roll upot is, amelyeket külső helyszínekre magunkkal tudnunk vinni. Új lógót terveztettünk, és vannak képeslapjaink, szóróanyagaink. A legjobb reklám persze a személyes találkozás, amire nyáron is lesz lehetőség. Fúvószenekarunk térzenét ad június 8-án a Csengey kulturális központ előtti téren. Emellett táboroztat a táncművészeti águnk, a tavalyi nagysikerű után ismét lesz népzenei tábor Havasréti Pállal, és harmadik alkalommal leszünk társszervezői, egyben helyszíne a nemzetközi tubatábornak. Közben pedig már a következő tanévre is tekintenünk kell. A húzóágunk a zeneművészeti, ott összességében rendben vagyunk, a képzőművészeti ág most kicsit leült, mert Zirczi Judit anyai örömök elé nézett, de nagyon várjuk, hogy visszatérjen hozzánk, és a tánc is rendben van, bár két kiváló táncpedagógusunk elbírna több növendéket. Jó lenne, ha újra tudnánk indítani a dráma tanszakot, ám erre jelenleg nem sok esélyt látok, mert nem találunk hozzá pedagógust - öszszegzett az igazgató. Simon Péter azt is elmondta, hogy amikor átkerült az intézmény a KLIK- hez, természetesen voltak kétségeik, félelmeik, de mára ezeknek nyoma sincsen. - Kifejezetten jó a kapcsolatunk a szekszárdi tankerülettel, ugyanakkor továbbra is számíthatunk a paksi önkormányzatra. Tavaly létrehoztuk a Pro Artis Egyesületet, amin keresztül pályázni tudunk. Ami pedig engem illet, változások várnak a szakmai életemben, bár ez alkotó embereknél talán természetes. A Pedagógus Kamarakórus számára is olyan új kihívást keresek, amivel fel tudnánk rázni magunkat, és a korábbi sikeres koncertek után további „ütős” produkciókkal állhatunk a közönség elé. Kohl Gy.
