Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)

2018-05-25 / 10. szám

Közélet Paksi Hímok, 2018. május 25. M 5 Kiválóan működik Pakson a panelfelújítási program Miközben az országban a la­kások jelentős része korszerűt­len, Pakson lassan befejeződik a teljes iparosított technológi­ával épült lakásállomány kor­szerűsítése. A Magyar Energia­hatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója, Szalai Gabriella né­hány hete azt nyilatkozta, hogy a hazai lakások kétharmada el­avult, felújításuk elengedhetet­len lenne a további állagromlás megakadályozásának és az ener­giafelhasználás csökkentésének érdekében. Pakson annak köszönhetően, hogy a város elsők között csatia­kozott a kormányzati program­hoz, a lakótelep épületeinek zöme megújult, sőt egyre több hagyo­mányos technológiával épült ott­hon energiamegtakarítást célzó rekonstrukciója is megtörtént az önkormányzat támogatásával. Az 1960-as évektől a rendszervál­tozásig a legtöbb magyarországi városban épültek iparosított tech­nológiával, előre gyártott vasbeton elemekből álló, döntően lakócé­lú épületek. A köznyelvben panel­házaknak nevezett lakótömbök az ezredfordulóra egyre rosszabb ál­lapotba kerültek, ami drasztikus leértékelődésükkel, az pedig la­kosaik tömeges vagyonvesztésé­vel, a lakótelepek deklasszálódá­­sával fenyegetett. A jellemzően a Kádár-korszakban épült lakótele­pek felújításának állami támoga­tását Fideszes országgyűlési kép­viselők kezdeményezték 2000- ben, olvasható a Wikipédián. A panelfelújítási programot - ami nemcsak a paneles technológiával épített lakásokat, hanem más ipa­rosított technológiát, így az alag­útzsalusat, a síkzsalusat, a salak­betonosat is jelenti - 2001-ben az akkori Orbán-kormány indította el. A Panelprogramnak elkeresz­telt, többször módosított támo­gatási formát valamennyi későbbi kormányzat fenntartotta és az or­szág pénzügyi lehetőségeihez ké­pest támogatta. Paks elsők között csatlakozott a panelprogramhoz, mondta a pol­gármesteri hivatal akkor ezzel a feladattal megbízott volt munka­társa. Kudorné Szanyi Katalin fel­idézte, hogy az akkori polgármes­ter, Bor Imre kezdeményezésé­re működött a közös képviselők klubja, ott foglalkoztak a felújítá­si, pályázati lehetőségekkel. Meg­kerestek egy épületdiagnoszti­kai vizsgálatot végző budapes­ti céget, és az önkormányzat az összes iparosított technológiával készült épülettípusra elkészít­tette a felmérést. A városveze­tés keretet biztosított arra, hogy az állami mellé önkormányza­ti támogatásra is pályázhassa­nak a panelépületekben élők, il­letve a saját erő előteremtésében is igyekeztek segíteni, pénzinté­zetekkel tárgyaltak, hiszen a tár­sasházaknak nem volt erre fél­retett pénzük. Pakson az Épí­tők útja 20. és a Kurcsatov utca 10-12. esett át elsőként energe­tikai felújításon. Előbbi önkor­mányzati tulajdon, így ott tel­jes mértékben az önkormányzat fedezte a költségeket, mondta Kudorné Szanyi Katalin. Hoz­záfűzte, hogy akkoriban csak a külső hőszigetelést tartották lé­nyegesnek, utána merült fel, hogy a gépészet legalább olyan fontos. A felújítási terveket Sa­lamon Gábor készítette, kivite­lezőt elsőként a lakásokat építő Pécsi Házgyár segítségével talál­tak, majd „ráálltak” a paksi vál­lalkozók is a munkára. Kudorné Szanyi Katalin érdekességként említette, hogy míg a Kurcsatov utcában, illetve a teljes A szek­torban rohamtempóban zajlot­tak a felújítások, a B szektorban nem mozdultak a lakóközössé­gek. A jeget az Árnyas 4.-é törte meg, ahol Reményi Sándor volt a közös képviselő. A lakásállományban is, csakúgy mint a város életének többi terü­letén, az atomerőmű építése je­lentett kiugró változást, 1975 és 1980 között összesen 2.029 la­kás épült, majd a következő öt évben 1.151, amiből 60 bérlakás volt. A lakásépítési folyamat ezt követően jelentősen lelassult. A város lakásállománya 2008-ban 8.209 db volt, ebből 181 önkor­mányzati bérlakás, amiből 65 társasházi, a többi családi há­zas. Az épületek mindegyike 1990 előtt épült, a legtöbb a '70- es években. A bérlakásállomány harmada összközműves, 13-ban azonban csak villany és víz van, 44-ben nincs melegvíz-ellátás - olvasható az önkormányzat ál­tal 2009-ben publikált összefog­lalóban. A polgármesteri hivatal pályázati osztálya úgy tájékoztatott, hogy napjainkban három híján nyolc­ezer bejelentett háztartás van Pakson, ebből 4121 lakás, 3876 családi ház. 2006 és 2017 között 1410 nyertes pályázó kapott tá­mogatást energiamegtakarítást célzó felújításra. A nyilvántar­tás szerint ebben az időszakban elsősorban nyílászárócseréhez igényeltek és kaptak támogatást az ingatlantulajdonosok, ez tette ki az igények 56%-át, a második a „népszerűségi” rangsorban a hőszigetelés volt 21 százalékkal, a harmadik pedig a fűtéskorsze­rűsítés 20 százalékkal. Az időszak első éveiben túlnyo­mó többségben az iparosított technológiával épült társasházak részéről volt felújítási igény. Ez különösen igaz 2010-re, amikor közel kétszázmillió forint ön­­kormányzati támogatással újí­tottak fel társasházakat Pakson. Ugyanebben az évben alig vala­mivel több mint 32 millió forint­ra rúgott a családi házakra for­dított összeg. 2012-ben volt egy fordulópont: panelekkel nem pályáztak, családi házakkal an­nál inkább. 2017-ig váltako­zó volt a pályázókedv, tavaly vi­szont megismétlődött az öt évvel korábbi helyzet, panelfelújítás­ra már szinte semmi igény nem volt, családi házakéra annál in­kább. Változott a finanszírozási konst­rukció is. Eleinte állami forrást is lehetett igényelni, egy-egy har­­madot tett ki ez, az önkormány­zati támogatás, illetve a tulaj­donosi hozzájárulás. 2011-ben megszűnt a központi támogatás, amire reagálva az önkormányzat egyharmadról ötven százalékra emelte a támogatás maximumát, ami azonban igényenként nem haladhatta meg a 400 ezer forin­tot. 2016-tól változatlan támoga­tási intenzitás mellett 500 ezer fo­rintra emelkedett ez az összeg. 2010-ben a paksi lakásállomány energetikai felújítására kiug­róan magas összeget fordítot­tak a tulajdonosok kihasználva a két forrásból érkező támoga­tást. A teljes beruházási összeg majdnem elérte az 1,1 milliárd forintot. A második a ranglis­tán 851 millió forintot megha­ladó összeggel 2009. Miután a panel technológiájú társashá­zak zömét felújították, illetve megszűnt az állami támogatás, megcsappant az energetikai fel­újítási kedv. 2011-ben nem érte el a 150 millió forintot a paksi ingatlanokra fordított összeg, aminek valamivel több mint 30 százalékát tette ki a támogatás, a többi saját forrás volt. Azóta ez az összeg 200-300 millió fo­rint körül mozog. Idén, ahogy korábban már megírtuk, ismét 100 millió forintot biztosít Paks Város Önkormányzata a panel- és hagyományos épületek fel­újításának önkormányzati tá­mogatására. A pályázatokat jú­nius 7-én lehet benyújtani. Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom