Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-03-10 / 5. szám
Nehéz helyzetben a víziközműszakma Nehéz környezetben dolgozik manapság a víziközműszakma: 2013 óta megbillent a cégek gazdálkodási egyensúlya, olyan feladatokkal is meg kell küzdeniük a hétköznapokban, amelyek sokszoros erőfeszítést igényelnek. A rezsicsökkentés, a béremelések és a közművezeték-adó miatti forráshiány munkaerő-elvándorlást és a felújítási munkák elmaradását hozta a víziközmű-ágazatnak, mondta Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke a szervezet Pakson tartott szakmai igazgatói értekezletén, ahol a helyzet elemzése és az ágazat számára kiutat jelentő lehetőségek kerültek terítékre. Kurdi Viktor úgy tájékoztatott: bíznak abban, hogy az ország jövő évi költségvetésének tárgyalása során döntés születik a közművezeték-adó kivezetéséről és 2018-ban ez már nem nyomja a víziközműcégek vállát. - Ha ez sikerül, akkor lesz lehetőségünk a munkatársak anyagi megbecsülésére, megtartására, valamint egy átfogó rekonstrukciós programra, ami elősegíti az azbesztcement csövek cseréjét és az üzembiztonsághoz nélkülözhetetlen gépészeti berendezések, eszközök korszerűsítéséhez is hozzájárul - mondta. A szervezet elnöke még hozzátette, hogy a szakember-utánpótlás érdekében képzőintézményekkel együttműködve igyekeznek népszerűsíteni az ágazati szakmákat, valamint a munkaerő megtartása érdekében szakmai napokat, oktatásokat, tanfolyamokat szerveznek dolgozóiknak. A magyarországi víziközmű-ágazat gazdasági helyzetét Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus vázolta a fórumon. - Magyarországon növekednek a bérek, ami jó hír, a víziközműcégeknek viszont ez az emelés problémát okoz, mert jelentősen megemeli a bérköltségeiket. Mivel a díjak évek óta be vannak fagyasztva a szektorban, romlik a cégek eredményessége, hiszen kompenzáció nincs, a víziközműadót viszont be kell fizetniük az államháztartásba. Pogátsa Zoltán szerint fel kellene szabadítani a vízdíjakat és inkább szociális oldalról kompenzálni a kiskeresetű fogyasztókat. A szakember azt is elmondta, Európában nem ritka, hogy egyegy országon belül eltérnek a díjszabások, a befagyasztott ár viszont nem jellemző. Süli János, Paks polgármestere lapunknak elmondta, hogy a paksi önkormányzat a saját bőrén érzi az iparág nehézségeit: két egymás utáni évben 100-100 millió forint törzstőkeemelést kellett végrehajtaniuk, hogy segítsék a Mezőföldvíz Kft. talponmaradását. - Paks a tulajdoni arányát növeli ugyan, de ez nem mehet a végtelenségig, ezért egy ad hoc bizottsággal vizsgáljuk a helyzetet - mondta el. Az ivóvízszolgáltatást, a szennyvíz elvezetését, kezelését viszont biztosítani kell a 47 településen - húzta alá a polgármester, hozzátéve, hogy ha kivezetnék a közműadót vagy akár csökkentenék az ivóvíz áfáját, javulna a cég gazdasági helyzete, jutna forrás állagmegóvásra és fejlesztésre. Paks polgármestere újságírói kérdésre beszélt arról is, hogy az atomerőműnek is fontos az elegendő és megfelelő minőségű vízellátás, ami Paks II. esetében sem lesz másként. Javaslatuk szerint az ellátásbiztonság érdekében egy második betáplálásra lenne szükség, aminek kiépítésével együtt részlegesen megújulhatna a városi vízhálózat. Ha ezt a munkát a Mezőföldvíz Kft. végezhetné el, többletárbevételhez jutna a cég, ez pedig átbillenthetné a pillanatnyilag negatív mérleget, fejtegette a polgármester.- Az ágazat szakmai érdekképviseleti szervezete most először tartott rendezvényt Pakson, ami ráirányítja a figyelmet a városra, a megyére és a Mezőföldvíz Kft.-re, ami öt évével az ország egyik legfiatalabb regionális víziközmű-társasága - ezt már Csapó Sándor, a cég ügyvezetője mondta, aki szintén rámutatott, milyen nehézséget okoz szektoruknak a közművezeték-adó, ami, elmondása szerint, a vidéki szolgáltatóknak 8-10%-os forráskivonást jelent. Hozzátette: megoldási javaslataik nagyrészt már kidolgozottak, a cél, hogy elérjék a vízágazat fenntarthatóságát. A Pakson rendezett tanácskozáson az országban működő 41 vízműcég 35 vezérigazgatója, igazgatója vett részt. Kohl Gyöngyi Paksi alkotók jegyzik a megye imázsfilmjét Csodásat alkottatok! Libabőrös élmény, megkönnyeztem! Fantasztikus! Színvonalas, szép munka, sok ember érdeklődését felkelti! - ilyen és ehhez hasonló vélemények olvashatók Tolna megye imázsfilmjéről, amit két paksi alkotó, Vida Tünde és Babai István jegyez. A Tolna Megyei Önkormányzat médiaest keretében mutatta be az alkotást, ami a megye értékeire fókuszálva tárja elénk a vidéket, „hol az ember boldog, s boldogul”. Vida Tünde elmondta, hogy lehetetlen lett volna alig négy percben megjeleníteni Tolna megye minden értékét, így nem is ez volt a cél, hanem inkább egy olyan film elkészítése, ami felkelti az emberek figyelmét, éljenek akár itt, akár a megyén kívül. Azt is elmondta, hogy ma már drónfelvételek nélkül nem lehet jó imázsfilmet készíteni, de nem kívánták túlzásba sem vinni a légi felvételeket. - Ahhoz, hogy igazán hasson, kell valami egyedi. Tolna megye imázsfilmjében ez az ember, ami által megjelenik az otthonhoz, a családhoz, a földhöz való kötődés, az összetartozás - mondta. Hozzátette: ez az, ami megdobogtatja az emberek szívét.- Nagy megtiszteltetés, hogy bennünket kértek fel Tolna megye imázsfilmjének elkészítésére, aminek volt előzménye, a Sióban rejlő lehetőségeket bemutató kisfilmet szintén mi készítettük - ezt már Babai István mondta, aki arról is beszélt, hogy egyéves munka eredménye a film, amellyel Tolna megye igazi arcát igyekeztek megmutatni. - A nyersanyag alapján Tóth Róbert, a Tolna Megyei Önkormányzat elnöki kabinetjének munkatársa írt szívhez szóló szöveget, aminek narrátora Reviczky Gábor színművész volt. Mindez a filmelőzetesekre jellemző, dinamikus, magával ragadó zenével alkot harmonikus egységet - tette hozzá. A szemet gyönyörködtető felvételeken feltűnik többek között az értékes és gyönyörű tolnai táj, például a Duna, az árnyat adó erdő, a bátaszéki molyhos tölgy, a bőséggel termő földek, valamint a méltán híres szekszárdi borvidék, a megye fürdői, rendezvényei és egy csodálatos alkonyi képen a paksi atomerőmű is. Nem csupán a megyei identitás erősítésében, de a turizmus és a gazdaság fellendítésében is fontos szerepe van a filmnek, áll a Tolna Megyei Önkormányzat öszszefoglalójában.- Az imázsfilmet gyorsan a szívükbe zárták az emberek, futótűzként terjedt a híre, eddig negyedmillióan nézték meg az interneten. A visszajelzések alapján azt látjuk, hogy mindenki azonosul vele, felébresztettük az itt élőkben a büszkeséget, az összetartozás érzését - összegzett Vida Tünde.-gyöngyit ■ Paksi Hírnök, 2017. március 10.
