Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-01-13 / 1. szám

Hosszú távon is megoldott a hazánkban keletkező radioaktív hulladékok tárolása Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Folyamatosan biztosítja a szükséges kapacitást a hazánkban keletkezett radioaktív hulladé­kok elhelyezésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. Dr. Kereki Ferenc ügy­vezető igazgató szokásos decemberi évértéke­lő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy mind Bátaapátiban, mind pedig Pakson dol­goznak az új kapacitások kialakításán. Mind­két helyszínen új megoldásokat alkalmaznak a jövőben annak érdekében, hogy hatékonyabb térkihasználással, a biztonság megtartása mel­lett csökkentsék a költségeket. A Pakson elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló Kiégett Kazetták Átmeneti Tároló­jában húsz modult vettek eddig használatba. Most készült el egy újabb, négykamrás mo­dul, amelyet már összenyitottak az üzemelő létesítményekkel. Ez a 2017-es üzembe helye­zést követően 2018-tól lesz fogadóképes. Az új egységben kamránként 527 fűtőelem elhelye­zésére nyílik lehetőség, de már folyik a tovább­fejlesztése. A következő modulban 703 kazet­tát befogadó kamrák lesznek. Ebbe kerülnek majd a régebben elhasznált fűtőelemek, míg a frissebbek a ritkább kiosztású modulokba. A fejlesztéstől 7-9 milliárd forintnyi megtakarí­tást várnak, mert az eredetileg tervezett 36 he­lyett 32 kamra be tudja fogadni a paksi atom­erőműben elhasznált fűtőanyag-kazettákat. Az erőmű kis és közepes aktivitású hulladéka­inak végleges elhelyezésére szolgáló bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményében lassan betelik a 2012- ben átadott egyes kamra. A továbbiakban már nem betonkonténerekbe, hanem a kamrában kialakított vasbeton medencébe kerülnek a hordók, így 16 helyett elegendő lesz 6 kamrát megépíteni. Az új megoldás 18 milliárd forint­tal csökkentheti az elhelyezés költségeit. A nem atomerőművi, azaz intézményi hul­ladékokat fogadó püspökszilágyi Radioak­tív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban is foly­tatódtak a fejlesztések. Tervezik, hogy a ré­gen betárolt hulladékokat „átrendezik”, amivel újabb kapacitások szabadulhatnak fel. Sőt - mint dr. Kereki Ferenc mondta - van egy olyan opció, hogy ezt a tárolót 15-20 év múlva felszámolják, és egy helyen, Bátaapátiban he­lyezik el a kis és közepes aktivitású hulladékot. A püspökszilágyi létesítmény éves működé­si költsége 500 millió forint, így jelentős meg­takarítás lenne elérhető. Ezzel összefüggő terv, hogy a nemzetközi gyakorlatot követve be­vezessenek egy újabb fogalmat, a nagyon kis aktivitású hulladékok kategóriáját. Ez is költ­ségcsökkenéssel járna, hiszen most az ilyen anyagokat a kis és közepes aktivitású hulladé­kokra vonatkozó, túlzottan szigorú elvek alap­ján kezelik. Dr. Kereki Ferenc kitért arra, hogy amennyiben a besorolást a nemzetközi nor­ma szerint állapítják meg, a majdani leszerelé­si hulladékok 80%-a ebbe a körbe fog tartozni. A létesítmények üzemeltetése, fejlesztése, a megfelelő tárolókapacitások garantálása mel­lett a nagy aktivitású hulladékok majdani táro­lójának befogadására alkalmas kőzet azonosí­tását célzó kutatás is halad. Dr. Kereki Ferenc tájékoztatása szerint 2017-es évi feladataik elvégzésére 11,5 milliárd forintot irányoztak elő. A forrást a Központi Nukleá­ris Pénzügyi Alap biztosítja, amelybe a legna­gyobb tételt, közel 23 milliárd forintot a paksi atomerőmű fizeti be.-vida-Jubileumra készül a TEIT Az atomerőmű elmúlt évi eredményeiről, stratégiájáról is szó esett az TEIT évértéke­lő-évnyitó értekezletén, Balatonfüreden. Ha­gyomány, hogy az atomerőmű rekreációs központjában összegzi előző évi munkáját a Társadalmi Ellenőrző Információs és Telepü­lésfejlesztési Társulás, miként az is, hogy leg­jelentősebb partnerük, az MVM Paksi Atom­erőmű Zrt. vezetői is bekapcsolódnak a ta­nácskozásba. Hamvas István vezérigazgató arról számolt be, hogy amint azt tervezték is, a termelés terén rekordévet zártak. Ennek hátterében a korábban meghozott intézke­dések, elsősorban a Cl5 projekt áll. Ham­vas István a piaci helyzet változását és annak atomerőműre gyakorolt hatását is felvázol­ta, kitérve arra, hogy ennek tükrében hogyan módosította az elmúlt év végén stratégiáját az atomerőmű annak érdekében, hogy meg­őrizze piaci pozícióját, visszanyerje árelőnyét. Beszélt arról, hogy mások mellett fontos fel­adatuk az üzemidő-hosszabbítás feltételeinek teljesítése, az új blokkok építésének támoga­tása, felkészülés az új blokkok üzemeltetésé­re, valamint az erőmű társadalmi megítélésé­nek formálása, a lakosság bizalmának továb­bi erősítése. Ez utóbbi éppen az a terület, ahol a TEIT is partnere a paksi atomerőműnek. Dr. Bá­lint József elnök azt mondta, hogy az atom­erőművel 2018-ig szóló szerződésük van, az RHK Kft.-vei pedig a tervek szerint február­ban kötnek idénre megállapodást. A Paks II. projekttársasággal pedig ugyan nincs szerző­désük, de lakossági tájékoztató munkájuk az új blokkok építésével kapcsolatos kommu­nikációra is kiterjed. A tavalyi évet értékel­ve azt mondta, a TEIT alapvető feladatát tar­tották szem előtt, vagyis a paksi atomerőmű működésének ismertetését, elfogadottságá­nak erősítését a lakosságuk körében és a szé­lesebb nyilvánosság előtt. Az elnök szerint ezt a tevékenységet sikerrel végezték, tervezett programjaikat meg tudták valósítani, a nem­zetközi szervezet munkájában részt vettek és újabb tapasztalatokat szereztek. 2016-ban ne­hezítette a munkát, hogy az RHK Kft.-vei és az azt felügyelő minisztériummal a szokásos éves helyett két féléves szerződést tudtak köt­ni, ami megterhelő volt a szerződött felada­tok végrehajtásában, a keret elszámolásában. Dr. Bálint József azt mondta, a tervek szerint idén hasonló mederben folyik majd a mun­ka, szeretnék a nemzetközi szervek konferen­ciáin, szakmai utakon gyarapítani tudásukat, az információkat a társult települések ren­dezvényein, falunapjain továbbítani a lakos­ság felé, és nem mulasztják el megünnepelni a szervezet huszonöt éves jubileumát.-tünde-Paksi Hírnök, 2017. január 13. ■ 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom