Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-12-15 / 24. szám

Atomerőmű Paksi Hírnök, 2017. december 15. ■ 7 Építenek a térség erőforrásaira Fotó: Vida Tünde Irodák, szerelőüzemek, étkezde épül először, majd ezután kez­dik el az új atomerőmű blokkjai­nak létesítését. Hatmillió köbmé­ter földet mozgatnak meg, egy­millió köbméter betont használ­nak majd fel - hangzott el a Vál­lalkozói Szalon Vármegyeházán tartott rendezvényén, ahol Süli János atomerőmű-építésért fele­lős miniszter és két államtitkára adott tájékoztatást arról, hol tar­tanak most az erőműépítés elő­készületei.- Nem lesz könnyű, de mi erre szegődtünk, a munkát örömmel végezzük, az összes buktatójával tisztában voltunk - fogalmazott Süli János. Az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért, terve­zéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, sok kritika éri a beruhá­zást, ám a támadások egy része nemcsak alaptalan, hanem meg­magyarázhatatlan is. A kritikák - mint mondta - számukat tekint­ve nem jelentősek, de hangosak. A kivitelező kulcsrakészre épí­ti az atomerőművet a megren­delő kontrollja mellett. Ellenőr­zik a gyártási alapanyagokat és folyamatokat, minden beren­dezéshez egyedi engedélyre van szükség. A beruházás költségei nem változhatnak, az összeg fix - mondta a miniszter. Süli János kitért arra is, hogy a blokkokat a magyarországi hely­színre specifikálják, a létesítés rendszerébe ágyazott garanciának köszönhetően igen jó minőség­ben fognak megépülni. Cél, hogy a meglévő négy blokkhoz hason­lóan a világ legjobb blokkjai közé kerüljenek. Dr. Aszódi Attila államtitkár rész­letesen beszélt arról, hogy milyen energiapolitikai tényezők támaszt­ják alá a két blokk megépítésének szükségességét. A jövőben is épí­tenek az atomenergiára Európá­ban, hangsúlyozta. A Nemzetkö­zi Energiaügynökség prognózisa szerint 2050-re az atomerőművi kapacitások nagy részét új építésű blokkok fogják kitenni Az államtitkár arról is szót ej­tett, hogy az üzemi területen száz építményt kell létrehozni. Az új erőmű „nagyon más ké­pet mutat” majd, mint a mosta­ni. Az aktuális teendőkről szólva azt mondta, működésbe hozták a hitelt, lehívták az első részle­tet, kezdődhet a létesítési enge­délyezési projekt implementáci­ója. A terepi munkákat illetően az első a háttér-infrastruktúra létrehozása. A közel hetven hek­táros felvonulási területen első körben irodák, étkezde és szere­lőüzemek épülnek meg. Dr. Becskeházi Attila, a beruhá­záshoz kapcsolódó infrastruk­túra fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős állam­titkár szavai szerint a beruházás „használni” fogja Paks és kör­nyéke forrásait, eközben az a cél, hogy továbbra is élhető marad­jon a térség, ami nem kis feladat. Ezért alakult meg a Paksi Társa­dalmi Tanács a telephely nagy­jából 30 km-es körzetében lévő közel ötven település részvételé­vel. A Közép-Dunántúli Funkci­onális Kistérség névre keresztelt területet érintő térségfejleszté­si koncepcióban ötszáz projekt szerepel, amelyeket a követke­ző 5-7 évben fognak megvaló­sítani.-vt-WANO vizsgálaton az atomflottánál A sok szakmai tapasztalat mellett rengeteg új élményt jelentett Leber Ferenc számára az a két hét, amit a WANO vizsgáló csoportjá­nak tagjaként Murmanszkban, a Roszatom atomjégtörőket üzemeltető Atomflot leány­­vállalatánál töltött. A Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatói kabinetvezetője mel­lett Tóth János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatói tanácsadója - aki az el­múlt két évben a WANO Moszkvai Központ elnöki pozícióját is betöltötte - vett részt a munkában. Az atomerőmű-üzemeltetők vi­lágszövetsége (WANO) a tagvállalatok kéré­sére végez vizsgálatokat, egy ilyen zajlott a Roszatomhoz tartozó Atomflotnál. A két­hetes munka során a vizsgálók személyes benyomásokat szerezhettek a belső biz­tonsági kultúráról, és célirányos kérdé­sek segítségével tárták fel, hogy a nukleá­ris biztonság biztosításához a leányvállalat minden támogatást megkap-e. A vizsgá­lat orosz nyelven zajlott szlovák, magyar, francia és orosz szakemberek részvételé­vel. - Az ott töltött idő alatt meg tudtunk ismerkedni a cég belső világával, a mozga­­tórúgókkal. Nagyon érdekes volt tapasz­talni a tengerészek gondolkodását, értéke­it, azt hogy mennyire összetartó a csapat- fogalmazott Leber Ferenc. Elmondta, hogy jelenleg hat aktív atommeghajtású jégtörő dolgozik, de már készülnek az új­­generációs hajók, mivel nagyon felfutóban van ez a tevékenység. Az üzemből már ki­vont Lenin atomjégtörő a murmanszki ki­kötőben horgonyoz és mint múzeumha­jó várja a turistákat. Egyes hajók a tenge­ren teljesítenek szolgálatot, míg mások az északi nagy folyók torkolatában törik a je­get. Alkalmaznak más meghajtású jégtö­rőket is, de azok ellátása bonyolult. Ez­zel szemben az atomjégtörő üzemanyag­töltete négy évig működik, így lényegesen olcsóbb, mint annak a dízel üzemanyag­nak az ára, amit elhasználna ez idő alatt- számolt be Leber Ferenc, akinek rop­pant nagy élmény volt látni az egyik jég­törőt a szárazdokkban, állni a négyméte­res hajócsavarok, a 160 méteres hajótest alatt, aminek belsejében egy atomreaktor van elhelyezve. n Paks II. Atomerőmű Zrt.-tünde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom