Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-07-21 / 14. szám

Mozaik Paksi Hírnök, 2017. július 21. B 7 Múzeumi kiállítás a város boraiból Fotó: Szaffenauer Ferenc Magyarországon több helyütt mutatják be bormúzeumban hazánk szőlő és borkultúrá­ját, ahhoz kapcsolódó tárgyi és írásos emlé­keket. Ha nem is egy egész múzeum, de egy állandó tárlat immáron Pakson is van: a Mú­zeumok Éjszakáján nyitották meg a város bora címet eddig elnyert nedűket bemutató kiállítást. Herczeg József ajánlotta fel a múze­umnak gyűjteményét, ami a felújított Deák­ház pincéjében kapott méltó helyet. A hegy levét rejtő palackokhoz Ring István készített tárolókat, valamint többek felajánlásának kö­szönhetően különböző borászati eszközöket is megismerhetnek a látogatók a tárlatban. A Paks város borát kiválasztó borverseny ötle­tét a hegyközség elnöke, Kanczler Istvánná vetette fel, a bírálóbizottság megszervezésé­re Herczeg József kapott megbízást az akkori polgármestertől. Az első mustrán, ami 2005- ben volt, még csak vörösborokkal lehetett ne­vezni, a következőben már fehérekből is ki­választották a város borát, idén először pedig meghirdették a sillerek versenyét is - mond­ta el Herczeg József, aki kezdettől tagja a gré­miumnak. - Minden évben eltettem egy-egy üveggel a győztes borokból, amelyeket aztán a pincémben őriztem, de most úgy gondol­tam, hogy a széles közönségnek is bemutat­nám a gyűjteményt, amihez a múzeumban partnerre találtam - mondta Herczeg József. Érdekességként említette, hogy amikor meg­születik a döntés a város bora versenyen, a bi­zottság elnöke azon nyomban felhívja a ki­választott borok gazdáit, hogy megalkudjon az árról a város nevében, az önkormányzat ugyanis a győztes borokból megvásárol egy bizonyos mennyiséget reprezentációs célra. Ez már hagyomány. Elmondta azt is, hogy a város bora verseny kitalálását megelőző­en a paksi újboráldáson megáldott borok­ból palackoztak, amelyekből szintén megőr­zött egy-egy „példányt”, ezek is helyet kap­tak a kiállításban. Az egyik évben fajtánként eltérő színű palackba töltötték a nedűket, az üvegeket a város rézlemezre nyomott címe­re díszítette, így vitték a borokat Paks testvér­­városaiba ajándékul. Herczeg József kapcso­lata a városi múzeummal nem ebben az ado­mányozásban merül ki, pályája során végig figyelemmel kísérte, segítette az intézmény munkáját, amiért a tiszteletbeli muzeológu­sok sorába fogadták. -gyöngy-Magas nők találkoztak Pakson Fotó: Molnár Gyula- Ez a nadrág hosszú, legalább 20 centit le kellene vágni - jött ki a próbafülkéből egy lány azon a találkozón, amit Bures-Berek Márti hívott össze. A szokványos mondat itt majdhogynem meghökkentő volt, aki­től elhangzott, nevetve hozzá is fűzte, hogy ez először fordult elő vele. Mindez ugyanis a magasnoknek.hu webáruház által szerve­zett paksi találkozón történt. Természetesen főként a divatról esett szó, mert az átlagos­nál magasabb lányoknak manapság sincsen könnyű dolga az öltözködésben, nem beszél­ve a régebbi időkről, hiszen 10-15 éve még kevésbé tudtak készruhát vásárolni a 180-190 centis hölgyek, mint most. Ráadásul kamasz­­korban különösen nehéz megbirkózni azzal, ha valaki lány létére fél, netán egy fejjel a tár­sai fölé magasodik. A találkozóra érkezett lá­nyok nem teljesen értettek egyet abban, hogy melyek az előnyei és a hátrányai annak, hogy nyurgák. Akadt, aki nevetve jegyezte meg, hogy mindent elér a polcon, mások a gye­rekkori traumákat emlegették. Mindenkinek a tarsolyában akadt egy történet, és minden­ki emlékszik arra, hogy colosnak, zsiráfnak, hosszú puskának hívták. Márti szerint na­gyon nehéz egy kamaszlánynak, amikor átla­gos magasságú társai szebbnél-szebb ruhák­ba bújnak, ő pedig maximum egy szabadidő nadrágot tud magára húzni sportcipővel. Bi­zony azzal sem könnyű megbarátkozni, ha az ember lányának 41-42-es lába van, pedig abban mindenki egyetért, hogy bután nézne ki egy hórihorgas lány 37-es topánban, állít­ják a hölgyek. Egyikük megjegyezte: felettébb bosszantó, ha a pici lányok magas fiúkkal jár­nak, rontva magasabb társaik esélyeit a pár­keresésben. Bures-Berek Márti - lévén 190 centimé­ter - mindezt saját bőrén tapasztalta, ta­pasztalja. Azon túl, hogy magas lányoknak készít ruhákat, igyekszik teret adni annak is, hogy megvitathassák a hölgyek a testi adottságaikból adódó tapasztalataikat. Erre szolgált a paksi találkozó is, aminek folyta­tását tervezi. -vida-

Next

/
Oldalképek
Tartalom