Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-05-05 / 9. szám

Az élet körforgását táncolták el Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Hagyományos struktúrában, de újdonsá­gokat felsorakoztatva mutatta be idei tánc­­színházi premierjét a Tűzvirág Táncegyüt­tes. A próbák gőzerővel folytak a Csengey Dénes Kulturális Központban, ahol két elő­adás is volt április végén. Mádi Magdolna művészeti vezetővel az egyik próba szüneté­ben beszélgettünk. Az első felvonásban nép­tánc-összeállítást láthatott a közönség, mely­nek kapcsán úgy fogalmazott: „matériájában” nehéz volna újdonságot színpadra vinni, hi­szen az együttes több mint harmincéves tör­ténete alatt már minden tájegységet feldolgo­zott, de fogalmazásában, üzenetében új ösz­­szeállítással készült. - Leszögezhetjük, hogy a magyar néptánc nyelvterületei zárosak, a tájegységekre jellemző táncokat lehet variál­ni mindenféle koreográfiái formában, a lé­nyeg azonban gyakorlatilag nem változik. A gyerekek viszont igen, az újaknak lehetőséget kell teremteni, hogy megismerjék, megtanul­ják, ők is eljussanak a mezőségi sűrű tempó­ig, a kalotaszegi legényesig - vázolta. Az első felvonást ennek szellemében a magyar, az eu­rópai néptáncok köré rendezte, mégpedig egy elképzelt tánctörténetet bemutató mesé­be ágyazva. Az Angyalfüttyben - mert, hogy ez a címe az első felvonásnak - egy csaracsói ember figurája köré szőve a történetet láttat­ták a táncok születését. Miután - mint Mádi Magdolna mondja - a magyar néptánc önmagában, „lecsontoz­va” nem tud többet mutatni, mint fájdalmat, örömet, szórakozást, szerelmet, a táncszínhá­zi műfajt hívták segítségül, hogy üzenjenek műsorukkal. A második felvonásban tekint­ve, hogy a Nap éve van, e köré épült a tör­ténet, amely a Kozmikus bölcső címet kap­ta. Az egész felvonás nagyon nehéz témá­ját tekintve, hiszen születés, pusztulás, az élet körforgása jelenik meg benne. A feldolgo­zás viszont teljesen modern, ismertette a mű­vészeti vezető. Azt mondta, míg az első fel­vonásban hagyományosan Ónodi Bélával, addig itt Vári Bertalannal, Kadir Sonukkal dolgozott a koreográfia összeállításán, illet­ve épített az amszterdami táncszínház kivá­ló szakembereinek segítségére. Ezzel együtt a mozdulatvilága olyan, hogy a magyar nép­tánc felismerhető benne.- Nem hiszek abban, hogy helyes az, ha egy színházi estet mindig egy „kéz” csinál - je­gyezte meg Mádi Magdolna, aki szerint a minőségi munka receptje harminc év tanu­lás, harminc év aktív tánc. Az előadást nap­ról napra „gyúrja”, tökéletesíti, és ebben - mint mondta - nagyon jó kollégái vannak segítségére, köztük Újvári Dávid, Puskás Andris, Bozár Laci. Arról is beszélt, hogy számára az igazi alkotó munka az, amikor a már kész táncot színpadra rendezi, csiszol­ja, hol a jelmezen változtat kicsit, hol a fé­nyekkel variál a legjobb eredmény érdeké­ben. Mint elárulta, ezalatt kiüresedik, a pre­mieren már nem is izgul, sőt már a jövő évin gondolkodik. Addig persze sok víz lefolyik a Dunán, sok helyütt koptatják táncos cipőiket a Tűzvirág tagjai. így történt ez a premier másnapján is, az atomerőmű majálisán, amelynek elmarad­hatatlan résztvevői, de ott lesznek majd’ tu­catnyi városi programon is. Vida T. Fekete leánykát is kóstolhattak Majd' másfél száz bort neveztek a termelők az idei városi borversenyre: 38 fehéret, 79 vö­röset, valamint 12-12 rozét és sillert. Mind­ezekből összesen közel ötven volt az óbo­rok száma. A Paksi Hegyközség és Paks Vá­ros Önkormányzatának megmérettetésére két palack borral jelentkezhettek azok a Pak­si Hegyközséghez tartozó szőlőterülettel ren­delkező borkészítők, akik fajtánként legalább száz liter saját termésű nedűvel rendelkeznek. Az eredményhirdetésen 26 arany, 47 ezüst, 39 bronz minősítést és 22 oklevelet adtak át. A verseny estjén a Város bora címért neve­zett nedűket is górcső alá vették, az erre hi­vatott grémium 6 fehér-, 10 vörös- és 2 siller­bort kóstolhatott. A megmérettetésben azok a gazdák vehettek részt, akik borukból fel tudnak ajánlani meg­vételre a városnak 350 palackkal reprezentá­ciós célra. Barnabás István úgy értékelt, hogy világszínvonalú borokat kóstolhattak, külö­nösen a vörösekből. Az alpolgármester hoz­zátette, hogy immáron 10-12 éve részt vesz a Város borának kiválasztásában, és azt tapasz­talja, hogy hatalmas a minőségi javulás, amit a termelők egyre magasabb szintű tudásának, a technológia fejlődésének, valamint annak tud be, hogy az elmúlt években a szőlőtermésre sem lehetett komoly panasz. Az idei borver­senyen egy Pakson teljesen új bor is poharak­ba került, aminek utána is olvastunk: a fekete leányka belső erdélyi őshonos kékszőlő fajta, a belőle készített borban intenzíven gyümöl­csös, meggyre, feketeribizlire, áfonyára emlé­keztető illatj egyek keverednek fűszeres karak­terekkel. Fűszeressége miatt jól illik a magyar konyha ízeihez, leginkább bárányhúsból ké­szített ételek, kacsa- és libasültek mellé aján­lott a fogyasztása. -gyöngy-12 ■ Paksi Hírnök, 2017. május 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom