Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-04-21 / 8. szám

Atomerőmű Az innovatív gondolkodás az erőmű eredményeinek záloga Kevesebb mint egymilliárdos befektetés­sel évi 3,2 milliárd forint pluszbevételt hoz, de nem ez a C15 (vagyis a tizenöt hónapos üzemeltetési ciklus) projekt legfőbb és fő­ként nem egyetlen előnye. A paksi atom­erőműnek a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium díjával jutalmazott innovációja ráadásul nem áll egyedül, korábban a telje­sítménynövelésért kapott a társaság inno­vációs nagydíjat, de kaphatna akár minden évben, mert - mint az erről szóló sajtóbe­szélgetésen kiderült - az újításra, a fejlesz­tésre való törekvés meghatározó az atom­erőműben. Erről Czibula Mihály, a Cl5 ki­emelt projektvezetője és dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató beszélt. Czibula Mihály elsőként nem gazdasá­gi adatokról, műszaki paraméterekről ej­tett szót, hanem arról a hitről, elkötelező­désről, hovatartozásról és örökségápolásról, ami az erőmű kollektíváját jellemzi. - A kül­ső szemlélő úgy tekint az erőműre, mint egy áramtermelő egységre, de a dolgozóknak ez sokkal több, és sokkal nagyobb felelősségér­zettel vagyunk ez iránt a technológia iránt, mint azt bárki gondolja - szögezte le. Majd részletesen beszélt arról, hogy már az első blokk építésével egy időben elkezdődött az atomerőmű modernizációja, ami azóta is folyamatosan tart. Állandó követelmény a biztonság folyamatos növelése, a fenntart­ható fejlődés garantálása. Mivel a fejlődé­si igény folyamatos, létkérdés az innovációk megvalósítása, az erre való képességek ki­építése, fenntartása, a munkavállalói tudás aktivizálása, amihez egyebek között elen­gedhetetlen a fluktuáció minimalizálása, az átlátható motivációs rendszer. Czibula Mi­hály azt mondta, az atomerőmű stratégiájá­nak négy alappillére, a biztonság, a környe­zetvédelem, a gazdaságosság és a társadalmi elfogadottság. Az innováció mind a négy te­rületen tud hozzáadott értéket teremteni. A kihívásokra - mint mondta - a válaszokat saját erőforrásokkal kell megadni, ezért az innovációk megvalósítása létkérdés.- Nagyon erős az elkötelezettség, folyamatos a tanulás - erősítette meg dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató is, aki az innováció­val kapcsolatban elhangzottakat olyan alap­vető információkkal egészítette ki, amelyek a tévhitek eloszlatását célozzák. Azt kérte a saj­tó munkatársaitól, hogy korrekt informáci­ókat közöljenek. Mint mondta, rengeteg tá­madás éri a nukleáris energiát, ami a jelenlegi helyzet szerint megkerülhetetlen Magyaror­szágon. A villamosenergia-igény várhatóan nőni fog, sok kapacitás kiesik és - még ha az elektromobilitással nem is számolunk - ko­moly hiánnyal kell kalkulálni, szükség van új energiatermelő kapacitásra. Biztonságosnak, fenntarthatónak kell lenni, fontos a gazda­ságosság. - Ha ezeket a szempontokat figye­lembe vesszük, az atomenergia nem megkér­dőjelezhető - hangsúlyozta. Vida T. A fizika fővárosa volt Paks Pécsi és hódmezővásárhelyi siker szüle­tett az idei Országos Szilárd Leó Fizikaver­senyen, amelynek szervezője az Eötvös Lo­­ránd Fizikai Társulat, az Energetikai Szak­gimnázium és Kollégium, valamint a Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány, a döntő helyszíne pedig már hagyományosan a pak­si középiskola. Az országos döntő a kiala­kult rendnek megfelelően zajlott: három na­pot töltöttek a diákok Pakson, az első a re­gisztrációé és az atomerőmű-látogatásé volt, a második a versenyé, a harmadikon pedig megismerhették a helyes megoldásokat és a végeredményt. A versenynapon az elmé­leti feladatsorral kezdtek 180 percben, majd a mérési és számítógépes feladatok követ­keztek. A 11-12. évfolyamosok versenyében első lett Gémes Antal, a hódmezővásárhe­lyi Bethlen Gábor Református Gimnázium diákja, második Goto Tomoi, a budapesti Szent István Gimnáziumból, harmadik pe­dig Simon Dániel Gábor, a Kecskeméti Bá­nyai Júlia Gimnáziumból. A 9-10. évfolya­mosok mezőnyéből a legjobb teljesítményt Olosz Adél nyújtotta, aki a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgim­názium diákja, a második helyen Elek Péter végzett, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumából, a harmadik helyen pedig Kádár Barnabás, a budapesti Piaris­ta Gimnázium tanulója zárta a megmére­tést. Olosz Adél elnyerte a WIN Magyaror­szág díját is, amivel a legjobb lányversenyzőt jutalmazzák, a felkészítő tanárokat elismerő Szilárd Leó tanári Delfin Díjat Gyimesi Éva, a Szent István Gimnázium tanára vehette át, és ehhez az iskolához került a legjobb össz­teljesítményt nyújtó iskolának járó Marx György-vándordíj. A kísérleti és számító­­gépes feladatok legötletesebb megoldásáért Simon Dániel Gábort jutalmazták. Az or­szágos versenyt névadója születésének 100. évfordulója alkalmából Marx György pro­fesszor kezdeményezésére rendezték meg először 1998-ban. Ennek olyan nagy volt a sikere, hogy azóta a szervezők minden esz­tendőben meghirdetik a kétfordulós tudás­próbát, ami a nukleáris fizika népszerűsíté­sére, a fiatalok természettudományok iránti érdeklődésének felkeltésére hivatott, témája 2003-ig a magfizika volt, azóta pedig fóku­szában a modern fizika áll. Kohl Gy. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök 8 ■ Paksi Hírnök, 2017. április 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom