Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-03-24 / 6. szám
Régi sorozat éledt újra a Paksi Hírnök hasábjain. Tárgy/történet című rovatunkban a Paksi Városi Múzeum és az Atomenergetikai Múzeum egy-egy különleges kiállítási tárgyát mutatjuk be. Nem sokon múlt. De tényleg. Gondoljuk csak el, mi lenne, ha vasárnaponként nem a megszokott kis harangtornyos templomba járnánk reggeli misére, hanem alászállnánk egy barlangba, ahol (miután átestünk a hét beavatási fokozaton) pontos magyarázatot kapnánk arról, hogy mi, miért és hogyan történik a világegyetemben. A Római Birodalomban a 3-4. századra ugyanis két vallás harcolt a birodalmi elsőségért, a szíriai eredetű kereszténység és a perzsa eredetű Mithras-kultusz. Mi történt a hagyományos római istenekkel? Léteztek még, de egyre csökkenő jelentőségben. A keleti kultuszok hatása a 2. század végén lezajlott háborúk után ugyanis számottevően megnövekedett. A harcok utáni újjáépítés, betelepítések hatására a birodalomban nagyszámú kisázsiai, szíriai, egyiptomi származású katona és civil jelent meg. Ez a népesség természetesen magával hozta vallási szokásait és hiedelmeit is, ezek pedig átformálták a Birodalom nagy részében a római művészetet, filozófiát és az új isteneknek köszönhetően a vallási életet is. Mithras kultusza az úgynevezett misztériumvallások körébe tartozott, melyek különösen népszerűek voltak a korszakban. A hívők elé erkölcsi követelményeket állítottak, melyek teljesítése esetén az illetőre a kék eltávozását és az ember új életre születésének lehetőségét szimbolizálja. Ez a jelenet egyszerre térkép, naptár és mítosz. Ábrázolja a csillagképek egy részét, ezekbe rejtve az idő múlását, és végül a Nap és Hold harcát is. Mithras papjai egyúttal csillagászok is voltak, a vallás pedig a csillagokon keresztül a világegyetem működését magyarázta meg. Mithrasnak a 3. századra rengeteg követője lett, főleg a hadseregben, számban felülmúlták a keresztényeket. Constantinus császár azonban úgy döntött, az állam szempontjából hasznosabb a kereszténység, így végül Mithras és kultusza Juppiterrel és a hagyományos római vallással együtt letűnt. Szabó Antal Tárgyi történet túlvilági jutalom vár - ezek a titkok azonban csupán a beavatottak számára elérhetőek. A kultusz Lussoniumban is jelen volt, amit egy oltár és egy dombormű bizonyít, melyek a Paksi Városi Múzeum új kiállításában láthatóak. A vallás lényege a Világosság és a Sötétség, a Nap és a Hold örök küzdelme. Mithras mint a legyőzhetetlen napisten küzd a Bika ellen, melyet hosszú harcban le is győz. Ez a jelenet látható a domborművön is, ahogy Mithras ledöfi a Sötétséget megtestesítő bikát. A győzelem és a bikából kiömlő vér a lel-14 ■ Paksi Hírnök, 2017. március 24.
