Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-03-24 / 6. szám
A forradalmárokra emlékeztünk Fotók: Babai István/Paksi Hírnök- Ma a magyar szabadság születésnapját ünnepeljük, a magyar történelemben ez a nap nemzeti felemelkedésünk legfontosabb szimbóluma - mondta Bagdy László tanácsnok a március r 5 -i városi ünnepségen tartott beszédében a Szent István téren, majd felidézte, hogy a forradalmak első lépései mindig a lánglelkű, lobbanékony, esetenként radikális ifjúsághoz köthetők.- Én ezért is mindig a fiatalok ünnepének tekintettem az 1848-as és az 1956-os forradalmat. Pakson minden évben más iskola tanulói adják az ünnepi műsort, ma a Balogh Antal katolikus iskola diákjai. Úgy gondolom, hogy nem lenne skandalum vagy felségsértés, ha egyszer Pakson is egy eminens érettségiző diákunk tartaná az ünnepi beszédet - fogalmazott. Beszélt a szabadságharc Tolna megyei vonatkozásairól is: 1849 márciusában nemzetőr csapat kelt át a biskói révnél, amihez mintegy 300 környékbeli népfelkelő csatlakozott. Paks, Bölcske, Madocsa népe nyíltan a szabadságharcosok oldalán állt. Paks öt hadnagyot, főhadnagyot és közel 120 honvédet adott a szabadságharcnak.- A forradalom hívószava a szabadság volt, melyet ma erkölcsi értelemben kell hangsúlyozni. Az igazi szabadságot csak a rend keretei között lehet megélni - húzta alá a tanácsnok. Ma nem fegyverrel korlátozzák a szabadságunkat, hanem gazdasági, politikai eszközökkel, ezért ma is meg kell küzdeniink érte. Ugyanaz volt a feladat a magyarság előtt r848-ban, r956-ban, mint ma: önálló, szuverén állam megteremtése, nemzeti függetlenségünk biztosítása. Fogadjuk el r848 üzenetét: múlttal és jövendővel egyaránt szembe nézve, egymással összefogva kell cselekednünk hazánkért, nemzetünkért, szeretett városunkért, a paksiakért, nagy családunkért - mondta Bagdy László.- r848. március 15. igazi jelentőségét nem a pesti eseménysor adja meg, hanem a várostól r8o km-re lévő pozsonyi országgyűlés tevékenysége. De még inkább a március 15- ét megelőző majd’ két évtized, a reformkor kiharcolt eredményei. Nem lehet, és nem is szabad március x 5-ét elválasztani az e napot megelőző 18 esztendő küzdelmeitől - erről már Süli János polgármester beszélt a Csengey Dénes Kulturális Központban tartott ünnepi esten.- Gróf Széchenyi István elindított egy folyamatot, mely 1830-ban kezdődött, majd egy mozgalommá terebélyesedve új célokkal, feladatokkal egészült ki, olyan emberek csatlakozásával, akik nélkül nem sikerülhetett volna országunk modernizációja. Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Batthyány Lajos mind felsorakoztak az új Magyarország programja mellett. Ezeknek az államférfiaknak aztán 1848 márciusában és áprilisában sikerült beteljesíteniük álmaikat. A kivitelezésben voltak közöttük viták, gondoljunk csak Kossuthra és Széchenyire. De az alapokban, a nemzeti minimumban, az ország számára fontos kérdésekben egyetértettek és együttműködtek.- Tudjuk, a forradalmat és a szabadságharcot leverték ugyan, de a forradalmi eredmények megmaradtak, a modern Magyarország alapjait március 15-én lerakták. Hazánk bebizonyította a világnak: képes az összefogásra, képes arra, hogy egyszerre két nagyhatalommal harcolva is megalkossa önállóságának alapjait. Ahogy pedig a ’48- asok sikereket és változást tudtak elérni, úgy mi itt a jelenben és a jövőben is sikeresek lehetünk, ha nem azokat a pontokat keressük, amikben különbözünk, hanem azokat, melyekben egyetértünk. 3 4 ■ Paksi Hírnök, 2017. március 24.
