Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)

2016-11-18 / 22. szám

Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök A kitelepítésre emlékeztet a hármas kereszt- Ne vegyétek el az ember meghitt ottho­nát. Ne kelljen elhagynia édes hazáját. A ha­zát, mely jövővel biztatott, melyben mind­nyájunk bölcsője ringatott! - Ez az Elisabeth Neuberger-Schneidertől való idézet olvas­ható azon az emlékművön, amit a magyar­­országi németek kitelepítésének 70. évfor­dulója alkalmából avattak fel Dunaköm­­lődön a Kereszt-völgyben. - A török teljes kiűzése után három nagy hullámban tele­pítettek be svábokat, szervezett formában, Magyarország elnéptelenedett területeire- idézte fel Süli János, Paks polgármestere. Beszélt arról, hogy miközben a rájuk jellem­ző szorgalommal, szívós, kemény munkával felvirágoztatták új lakóhelyüket, megőriz­ték hitüket, nyelvüket, hagyományaikat és szokásaikat. 1946-ra már hat nemzedék óta hazája volt az itteni németeknek Magyar­­ország. Ám mindez nem számított 1945 őszén, és elérkezett 1946, amikor megin­dultak a kitelepítések. A kitelepítetteknek azt mondták, hogy őshazájukba érkeznek, de valójában az ismeretlen idegenbe futott be a tehervagon, ráadásul a háborút követő­en nyomor uralkodott Németországban, így fogadtatásuk sem volt konfliktusoktól men­tes, fogalmazott beszédében a polgármester. Tartva a nagyobb ellenállástól, a kitelepítési kvótát úgy igyekeztek teljesíteni, hogy a ki­sebb falvakat szinte elnéptelenítették - erről már Féhr György beszélt. 1946. május 29-én a dunakömlődi lakosság 98%-át elhurcolták Németországba. Paksról az adatok szerint 15 főt, de mellettük több száz embert em­lítenek a statisztikák elköltözöttként, holott többségében őket az elhurcoltakhoz hason­lóan kidobták otthonukból, elvették vagyo­nukat. 1947-ben Paksról és környékéről to­vábbi 115 főt vittek el, mondta beszédében a Paksi Német Nemzetiségi Önkormány­zat elnöke. Hozzátette: a néhai Vass György paksi szobrász tervei alapján elkészült em­lékmű három, keresztformába állított ala­kot szimbolizál. A hármas kereszt szakrá­lis jelképként a szentháromságot, míg vi­lági jelentésében az elhurcolt és itt maradt magyarországi németek közösségét is jelké­pezi a közös haza összetartó ereje alatt. Az emlékművet dr. Udvardy György pécsi me­gyéspüspök áldotta meg. A kitelepítés 70. évfordulójára emelt em­lékmű megvalósításában a paksi önkor­mányzat oroszlánrészt vállalt, hozzájárult a Paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat. A területet Forster József ajánlotta fel, aki sokat dolgozott az ügyért. Érkeztek emel­lett adományok vállalkozóktól, magánsze­mélyektől, Reichertshofenből és más né­metországi településről, amiként vendégek is az avatásra. Az emlékmű megáldása után emlékmisét tartottak a helyi templomban, amit 190 esztendővel ezelőtt szenteltek fel. Kohl Gyöngyi Regélő Édesanyja sok verset, mesét olvasott neki, ma pedig már maga adja elő ezeket, mondja Be­­decs Tamás, a Bezerédj Általános iskola 4. osz­tályos diákja, aki másodszor nevezett a paksi Regélő mesemondó versenyre. Idén A plety­kás asszonyok című magyar népmesét hoz­ta, előadását aranyminősítéssel díjazta a zsű­ri. A kisebbeknél ilyen eredményt ért el még Vesza Zsombor, a felső tagozatosok közül pe­dig Mendi Milán és Tóth Flóra. Ezüst minő­sítést összesen nyolc, bronzot pedig tizenegy gyermek vehetett át. A kisebbeknél különdíj­­ban részesült Stingli Tamás, az idősebbeknél Tóth Flóra, a közönségdíjat pedig az alsósok­nál Gősi Gabriella, a felsősöknél pedig Tóth Kristóf kapta. Paks mindegyik általános isko­lájából, valamint Dunaföldvárról, Gerjenből, Dunaszentgyörgyről, Nagydorogról, Tenge­­licről és Szekszárdról érkeztek diákok a Pak­si Pákolitz István Városi Könyvtárba. Az alsós nevezők tábora kicsit népesebb volt a felső ta­gozatosokénál, előbbi korosztályban tizenki­lenc, utóbbiban tizenhét diák állt a zsűritagok elé, akik a szövegtudást, a tiszta, szép beszédet és az előadásmódot vették figyelembe az érté­kelésnél. A huszadik alkalommal megrende­zett mesemondó versenyt Bumberák Maja és Gregus László Hegyen-völgyön, mesék útján című előadásával zárták.-■kgy-Orvosolták az esővíz okozta gondot Az új építési telkek kialakításával megváltoz­tak a terepviszonyok a Május 1. utcában, ezért az utóbbi években nagy záporok alkalmá­val a csapadékvíz befolyt a völgyoldali épüle­tek udvarába. Az önkormányzat a probléma megszüntetése érdekében átépíttette a csapa­dékvíz-elvezető rendszert az utca páratlan ol­dalán, a 9. és 25. szám közötti szakaszon. A kivitelezésre a Partner Betonelemgyártó Kft. kapott megbízást Nyár végén indult a beru­házás, amely során a betonburkolatú, nyílt árkot elbontották és zárt csapadékcsatornát alakítottak ki, amely a Petőfi utca nyílt árká­ba vezeti le az utcából az esővizet. Az érintett szakaszon a járda, az útszegély és a kapube­járók is megújultak. A beruházás 50,6 mülió forintból valósult meg. -dsz-Paksí Hírnök, 2016. november 18. ■ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom