Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)
2016-10-21 / 20. szám
k& í©«íl Mf 1$1W 3Rgg? EÄ® 1 wSÄVAKw . *-'<^4 <:‘.1 L-/«. #7-*ii *7*g>? .*^5; Jó napot, mi újság? Feilné Szombat Csilla Legyen szó a munkáról, a családról vagy a baráti körről, Feilné Szombat Csilla nem ismer fáradtságot. Azt vallja, hogy időnk arra van, amire akarjuk, hogy legyen, a többi már csak szervezés kérdése. Napra pontosan huszonöt év után intett búcsút a munkaügyi kirendeltségnek, és bő egy esztendeje a polgármesteri hivatal titkársági osztályát vezeti. Emlékszik, amikor egyszer gyerekként családjával hazafelé tartva egy lerobbant autót láttak a 6-os úton, s miután megérkeztek, édesapja már fordult is vissza az úton rostoklókért. Ügy alakult, hogy végül náluk is éjszakáztak. A jó példa ragadós, Csilla és húga, Tünde is segítőkész, szociálisan érzékeny felnőtté vált. Ahogy fogalmaz, ízigvérig paksi: itt született, nőtt fel, járta iskoláit, alapított családot, és soha nem merült fel benne egy pillanatra sem, hogy elhagyja a várost.- Gyermekként még ismerhettem a régi Paksot, járhattam a gesztenyefák szegélyezte, macskaköves főutcán, és tanúja lehettem annak is, ahogyan átformálódott a város képe az atomerőmű megépítésével - mondja hozzátéve, érdekes, hogy bár a lakosságszám jelentősen megnövekedett, családias hangulatát mégsem veszítette el Paks. Már alsó tagozatosként, majd a gimnáziumban is komolyan atletizált, így nem volt meglepő, hogy matematika-testnevelés szakos tanárnak készült, ám a testnevelés felvételi idején lázas beteg volt, így arról lemaradt. Ma már nem bánja, hogy közbeszólt a sors, és végül Zalaegerszegen folytatta tanulmányait a pénzügyi és számviteli főiskolán. Friss diplomásként az akkori tanács pénzügyi és munkaügyi osztályán helyezkedett el revizorként. Aztán a sors ismét közbeszólt: egyik munkaügyes kollégája megbetegedett, őt helyettesítve ismerte meg azt a területet, amely huszonöt esztendőre hivatásává vált.- 1990-ben alakult az önálló munkaügyi szervezet, ahova körzetközpont-vezetőnek hívtak, Paks mellett Dunaföldvár és Nagydorog tartozott hozzánk. Az induláskor kétfős szervezet az évek alatt közel húszfősre növekedett, neve, szervezeti felépítése, hovatartozása többször változott, ami mindig új kihívásokat jelentett, folyamatos megújulást követelt - mondja Csilla kiemelve, hogy bár hatósági feladatokat láttak el, egyre inkább a szolgáltató közigazgatás felé haladtak. Huszonöt esztendő múltán váltott, a Paksi Polgármesteri Hivatal titkársági osztályának vezetőjeként folytatja pályafutását.- Az államigazgatásban eltöltött munkaévek, az ottani munkakultúra, a szakmai tapasztalat, és az igen kiterjedt kapcsolati rendszer jó alapot jelentenek, ám mivel a közigazgatás mégiscsak más, így kellett és még van is mit tanulnom az önkormányzatiságról - fejtegette. Amikor valami újításon törte a fejét, az soha nem arról szólt, hogy rossz volt, ami volt, hanem, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak és a lehető leghatékonyabb, legügyfélbarátabb hivatalt működtessék. Mivel, ahogy fogalmaz, nem tud máshogyan, csakis hivatali szemüvegen keresztül látni, ezt a szemléletet új munkahelyére is magával hozta. Az eddigi eredmények közül kiemelte az intranet létrehozását, amivel sokkal gyorsabbá vált a hivatal belső kommunikációja. Ezt egyébként tervezik kiterjeszteni az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok szintjére is. Csillának bőven van tennivalója, ahogy egyik kollégája fogalmazott, szippantja magába a feladatokat, amelyeket aztán kifogyhatatlannak tűnő energiával lát el, de azért „tartalékol” a családra és a baráti társaságra is. Férje, József hozzá hasonlóan nyitott, kedveli a társaságot, és ma már felnőtt gyermekeik, Dóra és Gábor nemkülönben. Róluk korábban már írtunk lapunk hasábjain. Csilla azt mondja, hogy gyermekeik is ragaszkodnak Pakshoz, itt élnek és dolgoznak. Bízik abban, hogy fia és lánya is a város legalább olyan léptékű fejlődésének lehet majd tanúja, mint ő egykor. Kohl Gyöngyi Paksi Hírnök, 2016. október 21. ■ 15