Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)
2016-09-23 / 18. szám
Tizenöt éve dolgoznak a paksi borért Ez idő tájt a megszokottnál is nagyobb a nyüzsgés a paksi Sárgödör téren, hiszen javában zajlik a szüret, a termés szép lassan az utolsó fürtig a présházakba kerül. Menynyiségileg vegyes, de jó minőségű idén a szőlő, így összességében jó évjáratra lehet számítani, mondják az elnökség alapító tagjai, akikkel annak apropóján beszélgettünk, hogy idén 15 éves a Paksi Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesülete. Ahogy elmondták, a 90-es évek végére egyre több tulajdonos tekintette szívügyének nemcsak a saját présházának, hanem a térnek mint Paks nevezetességének a sorsát. E céltól vezérelve hozták létre az egyesületet. A város és az atomerőmű is az ügy mellé állt, és 2006-ban megújult teret avathattak. - A ceremónia keretében egy présen kellett volna összetörni a hegy levével teli üveget, ám ez többszöri próbálkozásra sem sikerült, így végül feladtuk - idézte fel az avatás pillanatait Polgár Zoltán. Ezt azonban nem vették rossz ómennek, az elért eredmények pedig igazolják, hogy kár is lett volna. A Sárgödör tér felújítása, közművesítése mellett további célokat is kitűzött maga elé az egyesület: a jó minőségű borok készítése, a paksi bor régi jó hírnevének visszaszerzése, a kulturált borfogyasztás terjesztése, a Sárgödör tér népszerűsítése szerepelt a listán. A megfogalmazott célokat több rendezvény életre hívásával igyekeztek valóra váltani. Az egyik az először 2003-ban megrendezett Márton napi újboráldás, ahova minden paksi bortermelő elviheti saját nedűjét. A borünnepre mindig színvonalas kulturális műsorral készülnek, az ökumenikus boráldás után csapra verik a hordókat, és a jóféle paksi bor mellé harapnivalót is kínálnak. A 2013-as boráldás különösen emlékezetes marad: akkor avatták fel azt a zászlót, ami a szőlővel, borral foglalkozók összetartozását jelképezi. Ennek a rendezvénynek a kapcsán is azt tapasztalják, hogy a kulturált borfogyasztás népszerűsítésében sikerült eredményt elérni, ugyanis, ahogy Kovács Mihály fogalmazott: itt részeg embert csak egyszer látott, az is a kocsmából jött ki. Egy másik rendezvény, amely a szervezet nevéhez fűződik, a velük egyidős rendhagyó borverseny, amit most már évek óta a Fabro Pincében rendeznek. Rendhagyó voltát az adja, hogy bárki beülhet a szakemberek által elnökölt bírálóbizottságokba értékelni a nevezett nedűket, aminek eredményeként sokat tanultak a szőlészetről, a borokról, a borkészítésről a Sárgödör tériek, s meg tudják ítélni, hogy melyik boruk milyen minőségű lett. Ezt mutatja, hogy az első években még a kelleténél több volt a kizárt bor a mustrán, manapság pedig talán egy-kettő ha akad.- Azért nem mondhatjuk, hogy a borok minősége tekintetében mindent elértünk, a borászat folyamatosan fejlődik, tehát mindig van mit tanulni - jegyezte meg Mayer István. Szintén a présháztulajdonosok egyesülete álmodta meg a sillerfesztivált, ami a második évben a városi rendezvények sorába emelkedett. A sillerborversenyre ma már professzorok, egyetemi tanárok, neves borászok jönnek borbírálatra határon innen és túlról, s a legutóbbi mustrán több mint kétszáz bort kóstoltak.- A sillerborversenyen olyan körülmények várják őket, ami párját ritkítja Magyarországon: a bizottságok külön présházakban dolgozhatnak, kísérőiknek külön programot szervezünk, sült halat és halászlevet kínálunk - emelte ki Polgár Zoltán. S hogy miért éppen a siller? - Paksnak kevés régi hagyománya van, az egyik a svábság borkultúrájából ránk maradt sillerbor készítése, amiből talán sehol máshol nincs annyiféle, mint itt - válaszolt Mayer István, aki még hozzátette, nem lehetnek teljesen elégedettek, mert ahhoz még több kell, hogy igazi fesztivállá váljon ez a program. Arra is kitértek, hogy 40-50 ember összehangolt munkájára van szükség a rendezvényeken, az egyesületi tagok mellett hozzátartozóik is dolgoznak a sikerért.- Mindannyian önzetlenül, társadalmi munkában álltak a paksi bor ügye mellé, nélkülük nem tartanánk itt, ahogy az önkormányzat és az atomerőmű tartós támogatása nélkül sem tudnánk ilyen színvonalon dolgozni - mondták el. Mindezek mellett előadás-sorozatot, közös piknikeket szerveznek, és évente egyszer szakmai kirándulást valamelyik borvidékre: az elmúlt hétvégén éppen Badacsonyban jártak, ahol négy pincészetben összesen 31 bort kóstoltak meg. Ezzel nemcsak színesítik az egyesületi életet, hanem teret adnak az ismeretterjesztésnek, a tanulásnak. Mindig vannak olyan fiatalok, akik érdeklődnek a borkészítés iránt, jegyezte meg Kovács Mihály, hozzátéve, az a tapasztalata, hogy a borkészítés szeretetét általában a kor hozza magával, így aztán van remény, hogy Paks borkészítő vidék marad. Leber Ferenc, az egyesület elnöke úgy öszszegezte a 15 év eredményeit, hogy a présháztulajdonosok borai minőségileg lényegesen magasabb kategóriába kerültek, emellett a tér közössége és tevékenysége Pakson és Magyarország borvidékein elért egy meghatározott ismertséget. A megtermelt borok piacra juttatásában is jelentős előrelépés történt, a kiemelt szintű bortermelők, mint például a Fabro vagy a Szedmák mellett több, kereskedelmi engedéllyel rendelkező bortermelő is megkezdte működését. Eredmény az is, hogy a Sárgödör tér elfoglalta méltó helyét Paks kulturális életében, és immár nemcsak rétegigényeket elégít ki.- Ami a jövőt illeti, tovább kell javítani a borok piacra jutásának feltételeit egy labor és egy palackozó létesítésével. Emellett fontos, hogy a magyarországi bormarketing eredményei és az ehhez kapcsolódó kedvező piaci környezet Pakson is kifejtse hatását - tette hozzá az egyesület elnöke, -kgy-Paksi Hírnök, 2016. szeptember 23. ■ 11 Fotó: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal
