Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)
2016-07-08 / 13. szám
Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök Jó napot, mi újság? Dr. Lengyel Róbert A város és a hivatali élet hétköznapi zajába hasító szirénaszó szolgál alapul a beszélgetés indításához dr. Lengyel Róbert siófoki polgármesternél tett látogatásunkkor. A paksi Neutron kommandó egykori parancsnoka közel két esztendeje áll a Balaton-parti város élén. A kérdésre, hogy mit gondol e hang hallatán, mosolyogva mondja, különösebben semmit, nem rendőrök, hanem tűzoltók vonulnak. ..- Aki zsarunak születik, zsaruként hal meg - jegyzi meg, ha már korábbi hivatására terelődött a szó. Elárulja, hogy bár letette az egyenruhát, lelkében mindig rendőr marad, nem véletlen, hogy irodájában a vitrinek rendőrereklyékkel vannak tele, és ma is őrzi rendőrsapkáját. Nem is válik meg tőle, s ha egyszer eljön az idő, szeretné, ha mellé kerülne. Hogy mégis miért fordított hátat a munkájának, ami szavai szerint nemcsak a kenyere, hanem a hobbija, az élete volt egyben? Szerinte már nem az és nem olyan volt, mint amikor annak idején felesküdött. Nem a rendőri munkával, nem a rendőrséggel, hanem a működési háttérrel, környezettel volt gondja. Példaként mondja, hogy nem tud azonosulni azzal, ha egy rendőrség költségvetésébe előre be kell tervezni a bírságot, és annak érdekében, hogy az teljesüljön, civil autóból kell sebességet mérni. - Hat évvel ezelőtti dolgokról beszélek, most nem tudom, mi van - teszi hozzá. Dr. Lengyel Róbert éppen tíz éve búcsúzott el Pakstól, mert Siófokról, ami egyébként szülővárosa, felkérést kapott, hogy vezesse a rendőrkapitányságot. Öt és fél évvel később érkezett el az említett pillanat, amikor - ahogy fogalmaz - elege lett, és úgy döntött, feladja gyerekkori álmát, a rendőri munkát. Miután leszerelt, egy Siófokon működő multicég jogtanácsosa, biztonsági szakértője lett. Az önkormányzati választások előtt többen is megkeresték jobboldalról, baloldalról, civilektől, hogy legyen a kihívója a várost öt cikluson keresztül vezető polgármesternek. Független jelöltként a szavazatok mintegy 63 százalékát megszerezve lett egy kormánypárti többségű testület élén Siófok polgármestere. Azt mondja, sokat kockáztatott ezzel, de számára fontos a kihívás és - mivel úgy gondolja, hogy az ország nem jó irányba tart -, az is, hogy tegyen ez ellen a maga szerény eszközeivel. A felvetésre, hogy újra vállalná-e, nem ad egyértelmű választ, de arra kitér, hogy bár tudta, nem lesz egyszerű, mégsem gondolta volna, hogy ilyen sok becstelen támadás éri. Megfutamodni, meghajolni - mint leszögezte - nem fog, de a város érdekében hajlandó kompromisszumokat kötni a józan ész határain belül, hogy az ne sérüljön a torzsalkodás miatt. Bizonyos körökből kritikát, máshonnan „tapsvihart” vívott ki azzal, hogy részt vett a Jobbik korrupcióellenes munkacsoportjának munkájában. Erről azt mondja, nem kell mindenben egyetérteniük, de a korrupció elleni harcot fontosnak tartja. - Ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy ma ki jobboldali, ki baloldali - fejtegeti, miután arra is kitér, hogy baloldali rendezvényeken természetesen szintén részt vesz. - Nemzeti érzelmű, ízigvérig magyar ember vagyok, nagyon szeretem a hazámat és nagyon nem szeretem a korrupt politikusokat, és az általuk támogatott oligarchákat - összegzi „pártállását”. A városra visszatérve arról számol be, hogy tavaly elérték az egymillió vendégéjszakát, a város központi részeinek fejlesztése után a járdák, a vízelvezetők, az utak rendbehozatalára koncentrálnak, és egy étteremlánc új egységet nyit a városban. Ezekről, polgármesterként végzett munkájáról a közösségi médiában számol be a választóknak, mert - mint rámutatott - a helyi sajtóban neki mint független polgármesternek erre nincs lehetősége. A hangjában bujkáló keserűséget nem lehet nem észrevenni, ezért adódik a kérdés, miért nem veszi a kalapját. - Én még soha semmit nem adtam fel - reagál. Hogy mégis mi a szép a munkájában, az életében? - Nehéz lenne szép dolgokat mondanom. Nyilván a fiam. A legszebb dolog az volt, amikor apa lettem - válaszol. Olivér 21 éves, Pécsett tanul, de édesanyjával Pakson él. Lengyel Róbert nemcsak őt, hanem régi kollégáit, barátait is látogatja, ha Pakson jár és ha ideje engedi, még ma is szívesen hódol itt hobbijának, a horgászatnak. Mint kiderül, Paks különleges helyet foglal el a szívében..- Meghasonult állapotban vagyok, Siófokon születtem, itt jártam középiskolába, itt dolgoztam és dolgozom ma is, de nekem már két hazám van: Paks és Siófok. Rengeteg pozitív élmény ért, amíg ott laktam, nagyon sok jó embert ismertem meg. Ha meglátom a németkéri útról az emeletes házakat, az erőmű fényeit, teleszalad a tüdőm levegővel és szabadságérzésem lesz- árulja el. Vida Tünde Paksi Hírnök, 2016. július 8. ■ 15
