Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)

2016-07-08 / 13. szám

Gitáros istenek és legendák a Gastroblues Fesztiválon

A 24. alkalommal megrendezett Nemzetközi Gastroblues Fesztiválról Kozma Győző írt szakértő beszámolót a Paksi Hírnöknek

A címbéli első megállapítás és titulus tulajdonképpen egy ismert lap zenei szakírójának véleményéhez kapcsolódik, aki a Pakson fellépő angol Joanne Shaw Taylort a minőségi zenét nyújtó kivételes hangszeresek táborának tagjai közé helyezte. A második megállapítás viszont azokhoz az együttesekhez és előadókhoz kapcsolódik, akik már az első fesztiválon vagy a ’90-es években is felléptek Pakson, aztán többször jöttek, néha szüneteltették működésüket, talán meg is szűntek egy időre. Mellettük az idei fesztiválra olyan zenei nagyságok is érkeztek, akiknek még nem volt koncertjük a rendezvényen.

A korábban remekül működő felépítésbe nem kellett belenyúlni, a klubkoncertek programjában elsőként paksi vagy Paksról elszármazott fellépők játszottak szokás szerint, a fesztivál három fő napján pedig nemzetközivé vált a klubrendezvény. Egyre inkább beválik az ún. kisszínpad, ahol az átszerelési szünetekben minden zenész hozzáférhet egy rövid produkcióhoz az ESZI-sportcsarnokban. Benkő Zsolt gitáros a házigazda szerepében

hiba nélkül vezényelte a színpad programját, hol Cliff Moore volt a partner, hol a sokat fejlődött paksi Pintér Petrának adta át a színpadot, de láthattuk azt is, ahogy önzetlenül varázsolta az aláfestő motívumokat az ország jelenleg legfiatalabb bluesgitárosa, Fehér Ádám improvizációi alá. Zsolt emellett a templomi koncerten a közönségkedvenc Cliff Moore-ral is játszott, és egy folk-blues alapra helyezett improvizációval nyújtott emlékezeteset.

Amúgy ez volt a 24. fesztivál a sorban. Gárdái György és fia, Gárdái Ádám, aki mostanra már átvette a szervezői feladatok többségét, előzetesen elmondta, hogy már a negyedszázados jubileum foglalkoztatja, és egy egész hetes ünnepben gondolkodnak, mikor is minden napra egy neves fellépő köré építenék a zenei programot. Ez a terv, kikotyogtam, talán nem árultam el nagy titkot. Kiderült az is, hogy idén éppen ezért nem is gondolkodtak világsztár meghívásán. Aztán fordult egyet a kerék, bekerült a nevek közé Walter Trout, majd Joanne Shaw Taylor.

Walter a Canned Heat zenekarral került a köztudatba, és a múlt század ’70-es éveiben már ismert zenész volt. Csatlakozott John Mayall együtteséhez, és a ’80-as években többször fellépett Magyarországon is. A BBC 1993-ban a világ húsz legjobb gitárosának listáján előkelő helyre rangsorolta. Összesen 22 saját lemeze jelent meg. Nemrég szervátültetésen esett át, súlyos betegségéből gyógyult fel, és fiával egy zenekarban játszva emlékezetes koncertet adott a paksi fesztiválon.

Kezdünk hozzászokni, hogy az Egyesült Királyságból évről évre kiváló női előadók, gitáros lányok érkeznek a fesztiválra. Joanne Shaw Taylor a világ legnagyobb fesztiválján, a Glastonburyn lépett fel a paksi előtt, majd rohant is, hogy a következő nap a világ egyik legjobbja, Joe Bonamassa zenekarával szerepeljen. 16 évesen Dave Stewart vitte el magával turnézni, aztán nem volt megállás. Brit Blues Nívódíjat nyert két egymást követő évben is mint a legjobb előadó és szövegíró. 2012-ben az angol királynő gyémántjubileumi ünnepi koncertjén szólózott Annie Lennox zenekarának felkérésére a Buckingham palota előtt. Stevie Wonder agyba-főbe dicsérte. Idén augusztustól Glenn Hughes zenekarához csatlakozik. Szeptemberben jelenik meg legújabb önálló lemeze, melynek dalaiból Pakson is bemutatott párat. Igazi színpadi jelenség, hoszszú szőke haja lobog, miközben veszettül szólózik, és még jól is énekel. O

8 ■ Paksi Hírnök, 2016. július 8.

Fotók: Molnár Gyula/Paksi Hírnök