Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)
2016-04-29 / 8. szám
Jó napot, mi újság? Bujdosó Sándor Véget ért egy fejezet Bujdosó Sándor életében, felszámolja az általa vezetett Mirror Club Cafe névre keresztelt szórakozóhelyet, és búcsút mond Paksnak. Azt mondja, a jelek szerint itt nincs igény a klubéletre, amit egyébként másfél évtizedig igyekezett biztosítani Pakson, különböző helyeken. A klubélet - véleménye szerint - jó a zenészeknek, jó a közönségnek, a fiataloknak. Utóbbiaknak azért, mert teljesen más élményt ad, mint egy koncert, amikor a tömegben állva távolról csodálhatják a kedvenceket, itt lehet szót váltani, meg lehet inni együtt egy sört. A zenészeknek pedig azért jó lehetőség, mert - különösen induláskor - nehéz bejutni a különböző fesztiválokra, betömi a piacra. Egy klub, jelesül a Mirror, lehetőség volt a szárnybontogatásra. Megannyi, ma már ismert zenekar debütált Bujdosó Sándor színpadán, de hiba lenne azt hinni, hogy csak kezdők, ifjoncok fordultak meg nála, se szeri, se száma az élvonalbeli együtteseknek, amelyek megfordultak klubjaiban. Habár a koncertek zöme ingyenes volt, nem sikerült akkora közönségszámot produkálni, ami eltartana egy vállalkozást, így Bujdosó Sándor szedi a sátorfáját és továbbáll. Nem tudja és nem is akarja tagadni, hogy ezt szomorúsággal teszi. Az esti nyitás utáni pillanatokban, a vendégek érkezése előtt váltottunk szót minderről. A falon egy tábla, ajándék zenészbarátoktól: Paks, Bujdosó Sándor utca 1966-2066. Nevetve jegyzem meg, hogy éppen félúton tart, s kérdezem, van-e benne erő az újrakezdéshez. Azt mondja, most kell lépni, mert még érez magában annyi energiát, hogy új dologba fogjon. Az újdonság persze csak részben igaz: a hely lesz más, a téma marad. Barátok ösztönzésére Bujdosó-kert lesz a neve a helynek, amit májusban nyit Budapesten, a Corvin-negyedben. Telefonján mutatja a képeket, a koncertek leendő helyszínéül szolgáló három színpadról, a konyháról - ott ugyanis lesz melegétel is. Mint meséli a szakács is énekelni fog, illetve az énekes fog sütni. Tény, hogy a zenészbarátok már bejelentkeztek, de nemcsak koncertezni, hanem átépíteni is. Terveiről Sanyi azt mondta, hogy amolyan romkocsma lesz, eleinte csak akusztikus koncertekkel. Az utolsó buli viszont még az előző életéről szól. - Ha valamit is számított neked Paks egyetlen élőzenével foglalkozó, és az undergroundot rendszeresen támogató klubja, akkor várunk sok szeretettel egy utolsó ereszd el a hajam megőrülésre - hirdeti a Mirror az interneten. Sanyi nem fordít végleg hátat Paksnak, nemcsak azért, mert itt marad a kedvese, a rokonai és a barátai. Azért sem, mert tősgyökeres paksi és igazi lokálpatrióta. Meglep, amikor azt mondja, ács az eredeti szakmája, a család dédapáig felmenőén nádtetőket készített, pályája elején ő is. Utána sok helyütt, külföldön is megfordult, de a vendéglátásban találta meg önmagát. Hivatástudata vitathatatlan: ha nem lenne ez számára több mint munka, biztosan hátat fordított volna már a sok kudarc miatt. Zenélt - mégpedig gitározott - is, de hamar belátta, hogy nem tud olyan színvonalasan muzsikálni, ahogy szeretne. A zenészvilágban mégis ismert figura lett azzal, hogy szinte utolsó mohikánként lehetőséget biztosított a közönség előtti élőzenélésre. Eleinte a heavy metal volt a műfaja, mára viszont mindenevő lett. Újabb meglepetés, amikor a bőrcsizmás, hosszú hajú rocker elárulja, hogy szeret gyógyfürdőzni és sétálni. S már meséli is, hogy Budapesten, a lakástól a Bujdosó-kertig micsoda pazar épületek előtt vezet az út. Ha már az új életéhez visszatér, nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem, mitől lesz más, miért hisz az új üzletben. Mosolyogva árulja el, hogy ő szíwel-lélekkel és az elmúlt évtizedek tapasztalatával felvértezve fog a dologhoz, de az üzletvezető nem ő lesz, hanem egy másik Bujdosó, Brigi, a lánya. Ez a „buli” ugyanis már őróla szól... Vida Tünde Paksi Hírnök, 2016. április 29. ■ 15 Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnok