Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-02-06 / 3. szám
Idén már máshogy főzzük Nyelvápolók a Deákban A Paksi Deák Ferenc Általános Iskolában tartották a VIII. Országos Lotz János Szövegértési és Helyesírási Verseny egyik megyei fordulóját. A rendezvény célkitűzése a magyar nyelv ápolása, a szövegértés fejlesztése és a helyesírás elmélyítése, a tanulók nyelvi érzékenységének fokozása. A legeredményesebb diákok márciusban Bonyhádon mérik össze tudásukat az országos versenyen. A Deák iskolában a 4. osztályosok számára zajlott a versengés, a házigazdák helyesírói mellett Dunaföldvárról, Pincehelyről és Sárszentlőrincről érkeztek résztvevők, akikre tollbamondás és nyelvhelyességi feladatok vártak. A szövegértési feladatok mindegyike Lotz János életéhez kötődött, hiszen a versenynek az is célja, hogy a gyerekek minél többet megtudjanak a híres magyar nyelvészprofesszor munkásságáról. -dal-Szamár-sziget szellemkatonái Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái címmel megjelent könyvének bemutatóját tartották a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtárban. A kötet a balkáni „halálmars” és az északnyugatszardíniai Asmara börtönsziget feledésbe merült történetéről szól. Az albínó szamarakról nevezetes Asmara az első világháborúban a hadifogságba esett katonák földi pokla volt. Egyes számítások szerint 85 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba a szerb hadszíntéren. Kegyetlen bánásmódban volt részük, járványok is tizedelték őket. Hajóra már csak 23 ezren szálltak, majd Asinarán további hétezren haltak meg. A halálmenetben és a fogolytáborokban sok borzalmat megélt fogolytömegből végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott. -kgy-10 ■ Paksi Hírnök, 2015. február 6. A kormány régi törekvése, hogy helyzetbe hozza a minőségi pálinkát, azzal együtt sem változott, hogy uniós nyomásra kénytelen volt visszalépni az adómentes hazai pálinkafőzés ügyében. Az összeütközést az uniós joggal az okozta, hogy 2010 őszétől legális és nem adózott az otthoni pálinkafőzés, évente 86 liter, 50 fokos égetett szesz erejéig mindenki kedvére főzhette a pálinkáját. A szabályozás azonban 2015-től némiképp változott. Január elsejétől az otthon főzött párlat után évi ezer forint átalányadót kell fizetni, a bérfőzőkben pedig egy liter 50 százalékos pálinka után 835 forint jövedéki adót kér az állam. Az otthoni pálinkafőzésre minden bizonnyal nem sok hatással lesz az új, jelképes adó, aminek összegéből jól látszik a törvényalkotó azon szándéka, hogy az uniós jogharmonizáció érdekében meg is adóztassa az otthon főzött pálinkát, meg ne is. Ezt a véleményt osztja Szabó Gyula is, akinek pálinkáját utcabeliként volt szerencsém megismerni. Szerinte a jutányos évi ezerforintos adó senkit nem fog visszatartani az otthoni pálinkafőzéstől. A kérdésre, vajon milyen pálinka kerül az otthoni poharakba azt mondja, ahány kukta, annyi tapasztalat, de gondosan válogatott gyümölcs, szakszerű erjesztés és helyes tárolás esetén nem lehet gond. Főzőmesterek mondják, hogy a pálinkának való gyümölcs akkor a legjobb, amikor már épp leesik a fáról, de még nem ér földet. Persze ezt a pillanatot nehéz elkapni, de érdemes, mert tökéletes alapanyag nélkül nincs jó pálinka. Lassan véget érnek azok az idők, amikor még úgy készült a cefre, hogy a kert végében álló nyitott hordóba beborították, amit találtak, állítja Szabó Gyula, aki néhány éve tanulmányozza tüzetesebben a pálinkakészítés fortélyait. Mint mondja, a régi beidegződéssel szemben ma már tudjuk, a jó pálinka egészséges gyümölcsből készül. Az otthoni főzés ugyan nem lesz drága, néhány fontos módosítás azonban történt a korábbiakhoz képest. Magánfőzés keretében évente 86 liter 50 térfogatszázalékos párlat állítható elő a magánfőző lakóhelyén vagy a gyümölcsöse telephelyén a legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen. Változott a magánfőző definíciója, mivel magánfőzőnek most már csak az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő minősülhet, aki saját tulajdonú gyümölccsel és saját desztillálóberendezéssel rendelkezik. A magánfőzőnek az előállított párlat után adóbevallási kötelezettsége van és a pálinkáját kizárólag családtagjaival vagy vendégeivel fogyaszthatja el. Az új szabályozás szerint aki otthon akar párlatot készíteni, annak januárig be kellett jelentkeznie a helyi önkormányzat adóosztályán, és bediktálni a készüléke adatait. Ha ezt nem tette meg, egy esetleges ellenőrzéskor zugfőzés miatt bírságra számíthat. A kereskedelmi pálinkafőzés kapcsán semmi nem változott, nem úgy a bérfőzött pálinka megadóztatásánál, bár ettől sem várható, hogy a bérfőzdék forgalma jelentősen visszaesne. Aki pálinkát főzetne, januártól azzal számolhat, hogy 86 liter, 50 fokos pálinkáért literenként 835 forint jövedéki adót kell fizetnie, amelyhez természetesen hozzájön a főzde által kért szolgáltatási díj. Ez a bérfőzéssel 1990 óta foglalkozó Rideg Pálinka Kft.-nél 750 forint literenként, azaz összesen 1600 forintot kell fizetni egy liter pálinka elkészítéséért. Az viszont a hungarikum malmára hajtja a vizet, hogy csupán a gyógynövényes szeszeket és a pálinkákat nem terheli a korábban még csak csipszadóként emlegetett népegészségügyi termékadó, szögezi le Rideg Imre. A tulaj-Fotó: Pixabay L m vNLaLJr donos azt is elárulja, mitől is annyira magyar ez a különleges státuszú alkohol: a hazai pálinka 2004 óta kizárólag Magyarországon termett, cukor és adalékanyagok hozzáadása nélkül, színtisztán csak gyümölcsből cefrézett, párolt és palackozott italt takarhat. Fia, Rideg Balázs úgy véli, ha lesz gyümölcs, továbbra is lesz pálinkafőzetés is, adó ide vagy oda. Bizonyos mennyiségű pálinka előállítása ugyanis otthoni körülmények között rendkívül sok időt és munkát igényelne. Arról a minőségről nem is beszélve, teszi hozzá, amit egy főzde garantálni tud a felhasznált technológiának és a cefre szakszerű kezelésének köszönhetően. Ezzel együtt úgy véli, az évtizedekkel ezelőttihez képest sokkal több tudás van a házi pálinkafőzők birtokában is, ami hosszú távon a pálinka presztízsének is jót tehet. -md-