Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-12-18 / 24. szám

A jövő városát tervezgetik Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Tematikus piac, kultúrkávézó, energetikai tudásközpont, lakó­park, grillezőhelyek - ezeket és ehhez hasonló ötleteket fogal­maztak meg a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszéké­nek másoddiplomás képzésében részt vevő hallgatók a Paksi esték soros állomásán. A nyáron több napot töltött a városban a társa­ság azzal a feladattal, hogy a fő­építésszel egyeztetve kiválasztott helyszíneket gyakorlatuk során megvizsgálják és olyan fejleszté­si koncepciót készítsenek, ami hosszú távon meghatározó a vá­ros életminőségében. A több­ségében építészekből, de köz­gazdászokból, szociológusokból is álló társaság több csoportban dolgozott, górcső alá vették töb­bek között a volt konzervgyár, valamint a téglagyár területét, a Duna-partot, és a Pollack Mi­hály utca északi részét. Utób­bi területen az atomerőmű-bő­vítéssel várhatóan megnövekvő lakásigényre válaszul komoly lakópark építhető meg, ám a hallgatók meglátása szerint ön­magában lakófunkcióban nem lenne élhető a városrész, ezért pihenésre és zajszűrésre alkal­mas zöldfelületeket is kialakí­tanának, illetve többek között művelődési intézményt, játszó­teret, gyermekintézményeket, a tömegközlekedést pedig villa­mos hajtású gumikerekes vil­lamossal oldanák meg - Süli János polgármester ezzel kap­csolatban röviden beszélt a vá­ros térségi elektromos mobilitás programjáról. A hallgatók vizs­gálták a téglagyár területét is, ahol egy többfunkciós teret ala­kítanának ki, ami alkalmas len­ne nagyrendezvényekhez, emel­lett szóba jött motel, kemping és tematikus piac is, a vasútállo­más épületének pedig az ökotu­rizmusban adnának új funkciót. Meglátásuk szerint mindez nem csupán a helyieknek jelentene szórakozási lehetőségeket, ha­nem a turistákat is marasztalná, s így a vendégéjszakák számá­nak emelkedését is eredményez­né. Konzerv-nyitás címmel mu­tatta be elképzeléseit egy másik hallgatói csoport, amely, ahogy az elnevezésből rögtön kitűnik, a volt konzervgyár területével foglalkozott. A prezentációból kiderült, hogy a gyár környé­ki iparterület szerintük a folyó­parttal összhangban újulhatna meg egy, a Duna-partra levezető zöldsétánnyal. Rendeznék a Tes­­co környékét, az iparterületen pedig helyet kaphatna többek között egy modern lakóövezet, inkubátorház és szórakoztató­központ. Elhangzott, hogy ez az övezet központi helyen van a vá­rosban, sok lehetőséget tartogat, de a teljes terület visszaszerzé­se igen nehéz, bonyolult feladat lenne. A Duna paksi szakaszát több team vizsgálta, ám mind­egyik alapvető célként fogal­mazta meg azt, hogy rendezni kell a folyó megközelíthetőségét és olyan lehetőségeket teremte­ni a parton, ami az itt élők és a turisták számára egyaránt csa­logató. A hallgatók ötletkosa­rában megjelent kultúrkávézó, grillezőhelyek, zenepavilon, fit­­neszpark, játszótér, ártéri tan­ösvény, vízisport-létesítmények, parti vendéglátóhelyek, kem­ping, energetikai tudásközpont kiállító- és konferenciaterem­mel, szimulátorközponttal, sőt kollégium és apartmanház is. Ezek megvalósítása természe­tesen kapcsolódó beruházáso­kat vonna maga után, úgymint a gyalogosátkelés javítását, ke­rékpárút építését, parkolók ki­alakítását. Az esten elhangzott, hogy a hallgatók feladatának különös jelentősége volt, hiszen a város komoly kihívások előtt áll az erőmőbővítés kapcsán, de attól függetlenül is fontos és fe­lelősségteljes terület a település­­fejlesztés, aminek jegyében bár­mit hoznak létre, annak évek múltán is meg kell állnia a he­lyét. A város fejlesztendő része­iről önmagában is lehet és kell gondolkodni, de figyelembe kell venni azt is, hogyan illeszkedik mondjuk egy új intézmény a tel­jes városszövetbe, és hosszú tá­von működtethető-e, fenntartha­­tó-e, megtölthető-e tartalommal. A Paksi esték sorozat, azaz a kö­zös gondolkodás szakemberek­kel arról, milyen legyen a jövő­ben Paks, folytatódik. Kohl Gyöngyi Miért szerethető Paks? Ha valaki jól ismeri lakóhelyét, akkor biztonságban érzi magát, s így otthon is, mondta Klenk Csaba építész azon az előadáson, amelyet a képtár Paks építészeti emlékei című sorozatában tartott. A Kern és Klenk Építészeti Bt. tervei alapján több épület készült már a városban, például a gyógyá­szati központ épületegyüttese és a Gazdag Erzsi iskoláé, szakember­ként az Erzsébet Nagy Szálloda felújításában is részt vettek és szá­mos családi ház tervezése is fű­ződik a nevükhöz. Az Ybl-díjas építész előadásában arról beszélt, szerinte miért szerethető Paks. Mint elmondta, 26 éve él itt és szá­mára a mai napig az a legszerethe­­tőbb, hogy bár Paks minden attri­bútumában város, olyan léptékű, hogy sokan jól ismerik egymást, ráköszönnek a másikra az utcán, ami egy nagyobb településen már nem jellemző.- Azzal, hogy ismerjük egymást, kialakulnak bizalmi körök, ami meglátszik az épületeken. Egy ház, középület tervezése és építé­se bizalmi ügy, másképp nem is működhet jól - hangsúlyozta a szakember. Azt is elmondta, hogy amikor tervez, mindenképpen fi­gyelembe veszi, hogy az adott épület minden szempontból jól il­leszkedjen a környezetébe. Újság­írói kérdésre azt is elárulta, hogy kedvenc paksi épületei közé tarto­zik egy családi ház a Hidegvölgy utca végén, illetve a Bezerédj is­kola bővítése. Előadását úgy szer­kesztette, hogy a gyerekek és fel­nőttek érdeklődését egyaránt felkeltse, ami fontos szempont volt, hiszen a képtár programja elsősorban az általános és közép­­iskolás korosztálynak szól, de a felnőtt közönséget is várják alkal­maikra. Mivel a sorozat sikeres­nek bizonyult, tavasszal folytatják. A következő vendég Tóth Eszter, a KultúrAktív Egyesület vezető­je lesz, aki Volf Klaudia paksi épí­tésszel együtt jegyzi a Paks gyere­keknek című könyvet.-kgy-10 ■ Paksi Hírnök, 2015. december 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom