Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-12-18 / 24. szám
A jövő városát tervezgetik Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Tematikus piac, kultúrkávézó, energetikai tudásközpont, lakópark, grillezőhelyek - ezeket és ehhez hasonló ötleteket fogalmaztak meg a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének másoddiplomás képzésében részt vevő hallgatók a Paksi esték soros állomásán. A nyáron több napot töltött a városban a társaság azzal a feladattal, hogy a főépítésszel egyeztetve kiválasztott helyszíneket gyakorlatuk során megvizsgálják és olyan fejlesztési koncepciót készítsenek, ami hosszú távon meghatározó a város életminőségében. A többségében építészekből, de közgazdászokból, szociológusokból is álló társaság több csoportban dolgozott, górcső alá vették többek között a volt konzervgyár, valamint a téglagyár területét, a Duna-partot, és a Pollack Mihály utca északi részét. Utóbbi területen az atomerőmű-bővítéssel várhatóan megnövekvő lakásigényre válaszul komoly lakópark építhető meg, ám a hallgatók meglátása szerint önmagában lakófunkcióban nem lenne élhető a városrész, ezért pihenésre és zajszűrésre alkalmas zöldfelületeket is kialakítanának, illetve többek között művelődési intézményt, játszóteret, gyermekintézményeket, a tömegközlekedést pedig villamos hajtású gumikerekes villamossal oldanák meg - Süli János polgármester ezzel kapcsolatban röviden beszélt a város térségi elektromos mobilitás programjáról. A hallgatók vizsgálták a téglagyár területét is, ahol egy többfunkciós teret alakítanának ki, ami alkalmas lenne nagyrendezvényekhez, emellett szóba jött motel, kemping és tematikus piac is, a vasútállomás épületének pedig az ökoturizmusban adnának új funkciót. Meglátásuk szerint mindez nem csupán a helyieknek jelentene szórakozási lehetőségeket, hanem a turistákat is marasztalná, s így a vendégéjszakák számának emelkedését is eredményezné. Konzerv-nyitás címmel mutatta be elképzeléseit egy másik hallgatói csoport, amely, ahogy az elnevezésből rögtön kitűnik, a volt konzervgyár területével foglalkozott. A prezentációból kiderült, hogy a gyár környéki iparterület szerintük a folyóparttal összhangban újulhatna meg egy, a Duna-partra levezető zöldsétánnyal. Rendeznék a Tesco környékét, az iparterületen pedig helyet kaphatna többek között egy modern lakóövezet, inkubátorház és szórakoztatóközpont. Elhangzott, hogy ez az övezet központi helyen van a városban, sok lehetőséget tartogat, de a teljes terület visszaszerzése igen nehéz, bonyolult feladat lenne. A Duna paksi szakaszát több team vizsgálta, ám mindegyik alapvető célként fogalmazta meg azt, hogy rendezni kell a folyó megközelíthetőségét és olyan lehetőségeket teremteni a parton, ami az itt élők és a turisták számára egyaránt csalogató. A hallgatók ötletkosarában megjelent kultúrkávézó, grillezőhelyek, zenepavilon, fitneszpark, játszótér, ártéri tanösvény, vízisport-létesítmények, parti vendéglátóhelyek, kemping, energetikai tudásközpont kiállító- és konferenciateremmel, szimulátorközponttal, sőt kollégium és apartmanház is. Ezek megvalósítása természetesen kapcsolódó beruházásokat vonna maga után, úgymint a gyalogosátkelés javítását, kerékpárút építését, parkolók kialakítását. Az esten elhangzott, hogy a hallgatók feladatának különös jelentősége volt, hiszen a város komoly kihívások előtt áll az erőmőbővítés kapcsán, de attól függetlenül is fontos és felelősségteljes terület a településfejlesztés, aminek jegyében bármit hoznak létre, annak évek múltán is meg kell állnia a helyét. A város fejlesztendő részeiről önmagában is lehet és kell gondolkodni, de figyelembe kell venni azt is, hogyan illeszkedik mondjuk egy új intézmény a teljes városszövetbe, és hosszú távon működtethető-e, fenntartható-e, megtölthető-e tartalommal. A Paksi esték sorozat, azaz a közös gondolkodás szakemberekkel arról, milyen legyen a jövőben Paks, folytatódik. Kohl Gyöngyi Miért szerethető Paks? Ha valaki jól ismeri lakóhelyét, akkor biztonságban érzi magát, s így otthon is, mondta Klenk Csaba építész azon az előadáson, amelyet a képtár Paks építészeti emlékei című sorozatában tartott. A Kern és Klenk Építészeti Bt. tervei alapján több épület készült már a városban, például a gyógyászati központ épületegyüttese és a Gazdag Erzsi iskoláé, szakemberként az Erzsébet Nagy Szálloda felújításában is részt vettek és számos családi ház tervezése is fűződik a nevükhöz. Az Ybl-díjas építész előadásában arról beszélt, szerinte miért szerethető Paks. Mint elmondta, 26 éve él itt és számára a mai napig az a legszerethetőbb, hogy bár Paks minden attribútumában város, olyan léptékű, hogy sokan jól ismerik egymást, ráköszönnek a másikra az utcán, ami egy nagyobb településen már nem jellemző.- Azzal, hogy ismerjük egymást, kialakulnak bizalmi körök, ami meglátszik az épületeken. Egy ház, középület tervezése és építése bizalmi ügy, másképp nem is működhet jól - hangsúlyozta a szakember. Azt is elmondta, hogy amikor tervez, mindenképpen figyelembe veszi, hogy az adott épület minden szempontból jól illeszkedjen a környezetébe. Újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy kedvenc paksi épületei közé tartozik egy családi ház a Hidegvölgy utca végén, illetve a Bezerédj iskola bővítése. Előadását úgy szerkesztette, hogy a gyerekek és felnőttek érdeklődését egyaránt felkeltse, ami fontos szempont volt, hiszen a képtár programja elsősorban az általános és középiskolás korosztálynak szól, de a felnőtt közönséget is várják alkalmaikra. Mivel a sorozat sikeresnek bizonyult, tavasszal folytatják. A következő vendég Tóth Eszter, a KultúrAktív Egyesület vezetője lesz, aki Volf Klaudia paksi építésszel együtt jegyzi a Paks gyerekeknek című könyvet.-kgy-10 ■ Paksi Hírnök, 2015. december 18.