Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-02-06 / 3. szám
Német kitelepítés: Paks is elszenvedője a megrendítő eseményeknek Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Máig nem tudni, ki járt rosszabbul: azok, akiknek a német kitelepítés miatt a második világháború után Németországban kellett új életet kezdeniük, vagy azok, akik itthon váltak nincstelenné. Egy biztos, a kitaszítottság érzésével mindannyiuknak szembe kellett néznie amellett, hogy vagyonukat vesztve távoztak otthonaikból. A magyarországi németek elhurcolása kapcsán nemrégiben tartottak megemlékezést a Városházán. Az Országgyűlés még 2012-ben nyilvánította január 19-et az esemény emléknapjává, méghozzá azért ezt a napot, mert ekkor indult el a kitelepítettekkel teli első vonat. A deportálás nem távol Pakstól, a magyarországi nagyvárosokban zajlott, és az érintettek köre helyben is több száz főre tehető. Dunakömlődről például szinte a teljes német lakosságot elhurcolták, Paksról is százakat telepítettek ki az 1940-es évek második felében. Erre emlékeztek a Paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére a Városházán. Az emlékműsort a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai adták, köszöntőt Féhr György elnök mondott. A kitelepítést Magyarországon több lépcsőben hajtották végre. Az első és legnagyobb lépcső 1946 januárja és júniusa között történt, ekkor közel 120 ezer német hagyta el Magyarországot, úti céljuk Németország amerikaiak által megszállt zónája, a későbbi Nyugat-Németország volt. 1947-48-ban a szovjet zónába, a későbbi NDK-ba folytatódtak a kitelepítések, azért nem az amerikaiba, mert ekkorra ők már elítélték a kitelepítés körülményeit. Volt, akit elhurcoltak és volt, aki megbélyegezett, kiközösített emberként maradhatott itt, azonban minden vagyonukat elkobozták, mondta Féhr György. Tulajdonképpen mindenkit Németországba telepítettek, aki az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát. A kitelepítésről szóló ’45-ös rendelet szabályozta azt is, hogy a kitelepített svábok minden tulajdona a magyar államra száll. A kitoloncolások során 1946 és 1948 között összesen több mint 170 ezer német kényszerült elhagyni Magyarországot. A németellenes közhangulat kialakulásában jelentős szerepet játszott ekkoriban, hogy a svábokban sokan ugyanazt a magyarságra leselkedő veszélyt látták, mint amit a zsidóságnak tulajdonítottak. Ez részben abból fakadt, hogy a magyarországi svábok vagyoni helyzete - a zsidóságéhoz hasonlóan - jóval kedvezőbb volt a magyarországi átlagnál, hiszen jellemzően virágzó földműves gazdaságokat vezettek. Emellett, a svábok, számarányukat tekintve, a mai Magyarország területén élők kb. hét százalékát, azaz jelentős részét tették ki már 1910-ben. Az akkoriban elterjedő nézetek a kedvező körülmények között élő svábokat okolták Magyarország társadalmi, gazdasági problémáiért. A kitelepítéssel kapcsolatos politikai döntés egyrészt orosz nyomásra történt, de a kialakult svábellenesség miatt a magyar kormánynak és a hazai elitnek is kapóra jött a németek kitelepítése, tette hozzá Féhr György. A nemzetiségi önkormányzat elnöke több megrendítő történetet is ismer a környékről. Volt olyan dunakömlődi család, ahol a német nemzetiségű férj éppen a fronton volt, így magyar származású feleségének egyedül kellett szembenéznie azzal, hogy két 7-8 éves gyermekét tőle elszakítva akarják kitoloncolni az országból. Mire a férj hazajött, már sem otthona, sem családja nem volt. A körülményekről szólva Féhr György elmondta, a kitelepített németek jellemzően egy-egy zsákban menekíthették kevéske holmijukat, és zárt vasúti vagonokban összezsúfolva hagyták el az országot. A tervszerű etnikai tisztogatásnak számos elszenvedője volt Tolna megyében, hiszen a Dél-Dunántúlon sok sváb telepedett le. A megrendítő események helyi száma azonban máig sem ismert pontosan, ezért a német önkormányzat szeretné feldolgozni és közzétenni a történteket. Matus Dóra Ingatlan-, vagyonértékelés, ingatlanközvetítés Németkér központjában 1546 m2-es területen 125 m2-es 2 és félszobás, összkomfortos, gázfűtéses, családi ház, melléképülettel, garázzsal, szuterénnal eladó. Irányár: 10,5 M Ft Pakson, a városközpontban, a Rákóczi utcában 4 szoba összkomfortos, gáz- és villanyfűtéses családi ház garázzsal, szőlővel, pincével eladó, 2 szobás, garázsos lakást I. emeletig beszámítunk. Irányár: 18,3 M Ft. Pakson, az Öreghegy utcában tetőtér-beépítéses, felújított 86 m2- es, 3 szoba, nappali, konyhás, 45 m2-es melléképület 1000 m2-es telken eladó. Irányár: 20,5 M Ft. Pakson, a Kossuth Lajos utcában 3 lakásos társasházban 58 m2-es összkomfortos udvartéri lakás 765 m2-es kerttel eladó. Irányár: lakás 15,8 M Ft. Pakson, a Jámbor Pál utcában 130 m2-es, összkomfortos családi ház, kis udvarral, tárolóhelyiséggel eladó. Irányár: 14,5 M Ft Paks csendes, hangulatos részén, a József Attila utcában 4 szoba összkomfortos, családi ház, 544 m2 telekterületen, 122 m2 hasznos alapterülettel,nagy terasszal, 60 m2-es melléképülettel, garázzsal, pincével, gázfűtéses megoldással eladó. Irányár: 28,5 M Ft. Pakson, a városközponthoz közel a Temető utcában, igényesen felújított 110 m2 alapterületű összkomfortos, 3 szobás családi ház garázzsal, melléképülettel 400 m2-es területen eladó. Irányár: 19,5 M Ft Pakson a Dorogi u. és a 6-os főút közötti részen 2754 m2-es zártkert szőlővel, gyümölcsössel, lakókocsival, víz-villany ellátással eladó. Ár: 3,5 M Ft. Érdeklődni lehet: Fonyó Lajos ingatlan-, vagyonértékelő és közvetítő Tel: 06-70/310-8374 E-mail: fonyolajos@freemail.hu Paksi Hírnök, 2015. február 6. ■ 7
