Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-02-06 / 3. szám
Nem mindegy, hol folyik el az esővíz Az esővizet továbbra is tilos a közcsatornába vezetni - szögezi le a Mezőföldvíz Kft. lakossági tájékoztatója. A szolgáltató hírlevele felhívja a figyelmet, hogy az esővíz közcsatorna-hálózatba juttatása nagyobb esőzések alkalmával a szennyvíztisztítómű túlterhelését és károsodását, az alacsonyabban fekvő területek elöntését, a szennyvízelvezetés és -tisztítás költségeinek növekedését okozhatja. Ráadásul jogszabályellenes is. Paks csatornahálózata nagyobb záporok esetén túlterhelné válik, és az alacsonyabban fekvő házak pincéiben elöntések, beázások keletkezhetnek. Ennek egyik oka, hogy máig sokan nincsenek tisztában vele: településünkön az esővizet nem a csatornahálózatban, hanem a szennyvíztől elkülönítve, közvetlenül a befogadó vízfolyásba, a csapadékvíz-elvezető árokban vezetik el. Ha ez nem így történik, akkor egy kiadós esőnél, zápornál túlterheltté válik a rendszer. Emellett a közcsatornába jutó csapadékvíz a szennyvíztisztító-telepen a szennyvizet tisztító mikroorganizmusokat is kimoshatja. Az okozott kár jelentős többletköltséget ró a szolgáltatóra és - rendkívüli esetekben - azokra a fogyasztókra is, akiket a szennyvíz visszatorlódása vagy az ingatlan elöntése veszélyeztet. Jogszabály is tiltja a csapadékvíz szennyvízcsatornába vezetését, a vonatkozó kormányrendelet pedig arra is lehetőséget ad, hogy szükség esetén a jogellenes állapotot a víziközmű-szolgáltató a felhasználó költségén megszüntesse, a jogellenesen elvezetett csapadékvíz után pedig pótdíjat számoljon fel. Kérdéseit és észrevételeit Pakson a főmérnökségen, a Kölesdi út 46. szám alatt, vagy az ügyfélszolgálat 40/462-000-s telefonszámán is várja a Mezőföldvíz Kft. -kg-Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi FI írnok Fontos, hogy a csatornahálózatba ne jussanak olyan anyagok, melyek zavarják a rendszer és a tisztítótelep működését. Ezért nem szabad a csatornába engedni többek között zsírt, olajat, festéket, benzint, mérgező vagy maró anyagokat, műanyag- és üvegpalackokat, építési törmeléket, állati tetemeket, eldobható pelenkát, ruhaneműt, nejlonharisnyát stb. - jegyzi meg a közlemény. Paks is profitálna a kalocsai hídból Dunán innen, Dunán túl számos előnyét látják annak, ha Kalocsa és Paks között Duna-híd épülne. Az ennek előmozdítására alakult egyesület elnöke, Kalocsa polgármestere szerint a Paks II. beruházás miatt most van esély arra, hogy elkészüljön a hosszú ideje áhított átkelő. Dr. Bálint József emlékeztetett rá, hogy már a Szent László-híd tervezésekor szorgalmazták, hogy kerüljön északabbra, de nem jártak sikerrel. Most látták elérkezettnek az időt arra, hogy összefogjanak és az érveket is összegyűjtsék. Ezért hoztak létre egy civilszervezetet, amelyben olyan önkormányzatok, vállalkozások és magánszemélyek vannak, akik hajlandóak a hídért lobbizni. Dr. Bálint József azt mondja, hogy most úgy látják, Paks II. meg fog épülni. Amennyiben ez így lesz, szükségesnek gondolják, hogy a logisztika ne csak egy oldalon legyen biztosítva. Erre - mint az elnök kifejtette - tanulmányok is készültek. A vasút az alföldi oldalon a Duna-partig kiépült, az atomerőműnél csupán egy-egy kilométeres szakaszt kellene megépíteni déli irányba, s máris megnyílna a vasúti közlekedés lehetősége. Az üzemanyagszállításhoz is jobb lenne ez az útvonal, mint Budapest felé, Paks számára pedig azzal az előnnyel járna, hogy meg lehetne szüntetni a meglévő pályát, ami elvágja a várost a Dunától. Kalocsán van egy laktanya, amit nem túl nagy ráfordítással munkásszállássá lehetne alakítani, a Duna bal partján élők számára pedig megnyílna a lehetőség a paksi munkavállalásra, sorolta a további előnyöket. Az út hossza Kalocsától az atomerőműig 12 km lenne. A híd megépítéséhez dr. Bálint József szavai szerint négy évre lenne szükség és 26-32 milliárd forintba kerülne, ami a két új blokk építési költségének 1 százaléka. A Kalocsa-Paks Duna-hídért Egyesület elnöke azt mondta, véleményük szerint hármas finanszírozásban - állami, uniós és magántőkéből- meg lehetne építeni, befektetői érdeklődés már mutatkozott. Az egyesület titkárává választott paksi főjegyző azt mondta, hogy minden, várost érintő infrastrukturális beruházást örömmel fogadnak, ráadásul az új híd és az általa megnyíló új közlekedési alternatíva tehermentesítené a várost. Dr. Blazsek Balázs mindezen túl abban látja előnyét a Duna-hídnak, hogy- amennyiben vegyes használatú lesz - valóban megnyitja a lehetőséget a Duna-part „újragondolása” előtt. Romhányi Károly, Gerjen polgármestere, az egyesület felügyelőbizottságának vezetője azt mondja, mivel a híd Foktő és Úszód, illetve Dunaszentgyörgy és az atomerőmű között kötné össze az Alföldet és a Dunántúlt, Gerjen előtt is megnyithatja a lehetőséget, hiszen az ő elképzeléseik szerint éppen itt vezetne az út, amely Gerjent köti össze az atomerőművel. Ha lesz Duna-hídberuházás, csak annak a lecsatlakozásáig kell utat építeniük, így az a mostaninál elérhetőbbé válik. A valamivel kevesebb mint 10 km-es út tervei már készek, rövidesen elindítják az engedélyeztetést, hogy minden dokumentum rendelkezésre álljon egy esetleges pályázat megnyitásakor. A Kalocsa-Paks Duna-hídért Egyesület képviselői a szervezet bejegyzése után elsőként az erőműkapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztost keresik fel, majd a Miniszterelnökséget, hogy felsorakoztassák a hídépítés mellett szóló érveiket, tájékoztatott dr. Bálint József elnök. Vida T. Paksi Hírnök, 2015. február 6. ■ 5 / / /
