Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-11-20 / 22. szám
Újabb lépés az erőműbővítés felé Lezárult a két atomerőművi blokk létesítéséhez kapcsolódó környezeti engedélyezés lakossági konzultációs szakasza. A tapasztalatokról dr. Aszódi Attila kormánybiztos Budapesten tartott részletes beszámolót újságírók előtt. A paksi kapacitásfenntartási projekt jelenlegi helyzetét taglaló tájékoztatón elmondta, hogy elsőként a hazai szakaszban negyvenegy települést kerestek fel, több mint háromezer embernek nyújtva közvetlen információt. Emlékeztetett rá, hogy ezeken a fórumokon a lakosság nem a blokkok biztonságáról, környezetre gyakorolt hatásáról érdeklődött, hanem inkább arról, hogy hogyan tud bekapcsolódni a beruházásba, s az miként segíti a térség fejlesztését. A nemzetközi szakaszba harminc országot hívtak meg, ebből 11 jelezte részvételi szándékát. Szakértői konzultációt, lakossági fórumot kilenc helyszínen tartottak Belgrádtól Münchenig. A kormánybiztos azt mondta, a legrövidebb fórum két óráig, a leghosszabb két napon keresztül, tizenhét órán át tartott. Az utóbbi Münchenben zajlott, ahol csupán 25 résztvevő volt, elsősorban zöldszervezetek képviselői. Ausztriában, Németországban elsősorban azt firtatták, hogy Magyarország miért az atomenergiát választotta, másutt szerteágazó volt az érdeklődés, energiapolitikai, gazdasági, hulladék-elhelyezési, balesetelhárítási kérdések is felmerültek. A két blokk építésének szükségességére a budapesti tájékoztatón Aszódi Attila külön kitért. Azt mondta, hogy a rendszerváltás után jelentősen csökkent, majd emelkedni kezdett a hazai energiafogyasztás. Ez a tendencia a 2008-as visszaesés után ismét jelentkezett, a MAVIR adatai szerint évente körülbelül 1 százalékkal nő a felhasználás, míg a hazai termelés radikálisan csökken. Emiatt igen magas az energiaimport, tavaly például 32 százalék volt. A hiányzó villamos energia elsősorban széntüzelésű erőművekből származik. Szintén a MAVIR-tól származó adat, hogy 2030-ig 7300 megawattnyi új kapacitás kiépítésére van szükség. Ennek biztosítására a kormány „atom-zöld-szén forgatókönyvet” kíván megvalósítani. A kormánybiztos figyelmeztetett arra is, hogy a magas importarány az ellátásbiztonságot veszélyezteti, hiszen bármilyen krízishelyzetben minden ország a saját ellátását helyezi előtérbe. Illetve azt is figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió klímapolitikája miatt várhatóan nőni fog a széntüzelésű erőművekben termelt áram ára, a szén-dioxidkibocsátásra kivetett adó miatt. Aszódi Attila, akárcsak a lakossági fórumokon, úgy az újságírók előtt is részletesen foglalkozott a hűtővíz kérdésével. Mint elhangzott, annak ellenére, hogy az oroszok preferálják a hűtőtorony-építést, Paks esetében frissvizes hűtést terveznek, azaz a Dunából veszik a vizet a két új blokk üzemeltetéséhez is. A jelenlegi négy blokk működéséhez 100, az ötös-hatoshoz 130 köbméter vízre van szükség másodpercenként. Miután nem egyszerre van kisvíz- mint a mostani időszakban- illetve magas vízhőmérséklet, nem számolnak azzal, hogy a kapacitáskihasználást gátolná a vízhiány. Ez - mint a kormánybiztos kifejtette - üzemeltetési, nem pedig biztonsági kérdés. A biztonsági rendszer vízigénye csupán 1-2 köbméter másodpercenként, ennek biztosítására vannak alternatív megoldások.- Ez Európa hűtővízzel legjobban ellátott telephelye - jegyezte meg a kormánybiztos. Dr. Aszódi Attila arra is kitért, hogy öt nagy mérföldköve van a projekt brüsszeli vizsgálatának, ebből hármat már maguk mögött hagytak, még két témában várnak állásfoglalást az uniótól. Ez akár napokon belül, a környezetvédelmi engedély pedig néhány hónapon belül megszülethet. Utóbbit a nukleáris hatóság adja majd ki. A létesítési engedély megszerzését legkésőbb 2017 végére tervezik, hogy 2018-ban megkezdődhessen az építkezés. A tervek szerint a két új paksi blokk 2025-ben, illetve 2026- ban kapcsolódhat be a hazai áramtermelésbe. Az előkészítő munkákat a rendelkezésre álló 10 milliárd eurós hitelkeretből finanszírozzák, ez a teljes költség 6-10 százalékát teszi ki. Az orosz fél vállalta, törekszik arra, hogy lehetőleg 40 százalék legyen a lokalizáció, azaz ekkora mértékben magyar vállalkozásokat vonjanak be. November 30-án és december í-jén Budapesten rendez a Roszatom nemzetközi konferenciát leendő beszállítók számára - hívta fel a figyelmet Aszódi Attila. Mint mondta, Oroszország terjeszkedik az atomenergia-ipar területén, azok a vállalkozások, amelyek partnerei lesznek a Roszatomnak, számíthatnak arra, hogy más projektekben is munkához jutnak. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, számítások támasztják alá: a beruházás megtérül, miként azt is, hogy a létesítmény nem jelent veszélyt a környezetére. Vida Tünde Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
