Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-07-03 / 13. szám

Atomerőmű A radioaktív hulladék mennyiségét is csökkenti a C15 projekt Habár azzal a céllal hirdetett közmeghallgatást az Országos Atomenergia Hivatal, hogy az érintettek, illetve az érdeklő­dők feltehessék kérdéseiket és kifejthessék álláspontjukat az atomerőművi blokkok üzemel­tetési ciklusának meghosszabbí­tásáról, egyetlen kérdés és egyet­len vélemény sem hangzott el a témában. A paksi városházán gyűltek össze az engedélyes - azaz a paksi atomerőmű - és az engedélyezésben érintett hatóság képviselői. A 15 hónapos üze­meltetési ciklusról Czibula Mi­hály kiemelt projektvezető adott tájékoztatást kiemelve, hogy magyar innováció eredménye az atomerőmű versenyképességét erősítő átalakítás. A 15 hónapos kampány bevezetésével öt év alatt blokkonként egy főjavítás megtakarítható, ez évente 12-40, átlagosan 25,88 nappal, vagyis közel 2 százalékkal növeli az erő­mű rendelkezésre állását, ezáltal a megtermelt villamos energia mennyiségét. A csökkenő kar­bantartási munkavolumen miatt kevesebb lesz a kollektív dózis, csökken a radioaktív hulladék mennyisége, így az anyagi elő­nyök mellett - a Cl5 projekt másfél milliárd forintos befek­tetéssel évi négymilliárd forint többletbevételt jelent - a környe­zeti terhelés terén is pozitívumot jelent az átalakítás, illetve csök­kenti a villamosenergiaimport­­függőséget. A ciklushosszabbítás összhang­ban van a nemzetközi tenden­ciákkal - fogalmazott Szepes Károly felügyeleti főosztályve­zető-helyettes (OAH). Ahhoz, hogy az engedélyt a nukleáris hatóság az átálláshoz megadja, igazolni kell azt, hogy az átala­kítás nem csökkenti az atom­erőmű biztonságát. A kampány megnövelése az engedélyezés szempontjából í-es kategóriába tartozik, azaz kiemelt fontos­ságú, akár új erőműépítésnél a telephely-, létesítési, valamint üzemeltetési engedély - vázolta lapunknak Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója. Azt mondta, ez azért van, mert a kampány­növelés komoly változásokkal jár: új üzemanyag kerül a reak­torokba, tovább lesz bent, mint korábban, át kell alakítani a karbantartási stratégiát, módo­sítani kell bizonyos üzemeltetési előírásokat, paramétereket. Az atomerőmű 30 ezer oldalas ta­nulmányban alapozta meg a 15 hónapos kampányra való átál­lást. A hatóságnak a törvény sze­rint hat hónap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára, amit in­dokolt esetben három hónappal meghosszabbíthatnak. Vida T. Kutatják a végleges tároló helyét Függetlenül attól, hogy mi lesz a paksi atomerőműben elhasznált fűtőelemek sor­sa, feldolgozzák, újrahasznosítják-e vagy sem, szükség van egy mélygeológiai táro­lóra, hiszen az ez után maradó anyagokat, a leszerelési hulladékot el kell helyezni - hangzott el azon a tájékoztatón, amelyet csütörtökön Bodán rendeztek. A Radio­aktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. szakemberei igyekeztek minden e témá­ban felmerült tévhitet, kétséget eloszlatni. Hangsúlyozták, hogy jelenleg egy, a Pécsi Bányakapitányság által jóváhagyott kuta­tási programon dolgoznak azzal a céllal, hogy egy leendő tároló helyszínét megha­tározzák. Azért a Nyugat-Mecsekben, mert egy 2000-ben végzett országos szűrés az itt lévő agyagkőformációt találta legalkalmasabb­nak. Most mintegy 87 km2 területen foly­nak a felszíni kutatások annak érdekében, hogy ezt a feltételezést tényekkel támasz­szák alá. A munkában építenek a külföldi, elsősorban finn, svéd és francia példákra. 2030-ra szeretnének egy föld alatti kutató­laboratóriumot építeni, majd magát a táro­lót 2065-re. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató alá­húzta, hogy az agyagkő 250 millió éves, jó eséllyel állítható, hogy megbízható védel­met jelent. A mély- és sekélyfúrások, labor­­vizsgálatok, szeizmikus átvilágítás és még egy sor egyéb tevékenység hivatott arra, hogy ezt igazolja. Tavaly két mélyfúrást vé­geztek, az egyiket a tájékoztató helyszínéül szolgáló Boda határában. Molnár Péter ku­tatási osztályvezető itt mondta el, hogy az eddigi eredmények szerint a repedésmen­tes kőzetben gyakorlatilag nincs vízmoz­gás, és a törésvonalaknál is minimális. A több mint 910 méter mély fúrás során nyert anyagokat laboratóriumban vizsgálják, de a helyszínen kiépített monitoringrendszer is hosszú éveken át szolgáltat adatokat. A tároló kialakításánál - akárcsak Bátaapá­­tiban - a bővíthetőség is fontos szempont lesz, hogy be tudja fogadni, nemcsak az 1-4., hanem az 5-6. blokkok üzemelése so­rán keletkező nagy aktivitású hulladékokat is. A program megvalósítására a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap nyújt fedezetet. 2014 végéig több mint 240 milliárd forint halmozódott fel a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium által felügyelt alapban, amelynek az atomerőmű a legnagyobb befizetője, azt az elvet követve, hogy az elhelyezési költ­ségeket annak kell állnia, akinél a hulladék keletkezik. Mivel az is uniós alapelv, hogy minden országnak magának kell megolda­nia ezt a kérdést, nincs napirenden sem az, hogy Magyarország majdan befogadja más ország hulladékát, mint ahogyan az sem, hogy mi vigyük más országba ezeket az anyagokat, hangsúlyozták a szakemberek.-vt-Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök J. 6 ■ Paksi Hírnök, 2015. július 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom