Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-05-22 / 10. szám
További információ: www.mvmpaks2.hu www.facebook.com/MVMPaks2 I • MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. Atomerőmű Kérdések zápora a közmeghallgatáson Komoly érdeklődés mellett zajlott a paksi atomerőmű területén létesítendő új blokkok környezetvédelmi engedélyezési eljárása keretében rendezett közmeghallgatás. Az érdeklődők nem fértek be a színházterembe, egy részük a művelődési házban, néhányan pedig az épület előtt, óriáskivetítőn követték az eseményeket. Dr. Aszódi Attila kormánybiztos nagyjából egyórás előadás keretében vázolta a beruházási programot és annak indoklását azt követően, hogy az illetékes Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának vezetője, Schwarcz Tibor az engedélyezés menetét vázolta. Elmondta, hogy 2012-ben előzetes konzultációra, 2014. december 19-én a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Paks II. projekttársaság. Az engedélykiadásra a törvény szerint három hónapja van a hatóságnak, de van több felfüggesztő hatályú része a folyamatnak, ilyen a nemzetközi eljárás, így nehezen prognosztizálható, hogy mikorra születhet meg az engedély, ami ellen fellebbezéssel az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnél lehet majd élni. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében bárki észrevételt tehet, kérdést intézhet a hatósághoz, véleményt fogalmazhat meg, ezeket figyelembe veszik, de - mint dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott rámutatott - a közmeghallgatáson semmiféle döntés nem születik. Az eljárásba civilszervezeteknek is lehetősége van „bejelentkezni”, ezt eddig öt zöldszervezet meg is tette. Ezen szervezetek képviselői voltak zömmel azok is, akik a kérdezés és véleményalkotás jogával éltek a fórumon. Több mint hetvennél is több hozzászólás, zömmel kérdés került terítékre. Ezeket többségében dr. Aszódi Attila válaszolta meg, de a környezetvédelmi eljárásba bekapcsolódott hatóságok (egyébként húsz ilyen van) képviselői is hozzászóltak. Firtatták az atomerőmű működésének egészségügyi következményeit, a Duna vizére gyakorolt hatását, az üzemanyagellátást, a hulladékkezelést, annak finanszírozását. A szakemberek sorra megválaszolták a kérdéseket, megcáfolták a tévhiteket. A szünet alatt tartott sajtótájékoztatón dr. Aszódi Attila hangsúlyozta: eltökélt szándékuk, hogy a tervezett két új atomerőművi blokkot felépítik Pakson, mert szeretnének olcsó villamos energiát biztosítani az országnak, a vezetékes energia terén az importfüggőséget csökkenteni, az ellátás biztonságát növelni és mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást. Mint kifejtette, a nyilvános környezetvédelmi hatástanulmányban az építés, az üzemeltetés és a majdani leszerelés hatásait részletesen taglalták. Szavaiból kiderült, hogy az építés és üzemeltetés hatásai szinte kizárólag a telephelyre korlátozódnak, még egy nagyon extrém, komoly következménnyel járó üzemzavari eseménynél sem kell 800 méteres sugarú körön kívül hatásokkal számolni. Beszélt arról is, hogy a tervezett blokkok sok mindenben eltérnek a meglévőktől. A környezetet érintő tényezők közül érdemes kiemelni azt, hogy kisebb az 1 MWh villamosenergia-termelésre jutó hulladékmennyiség, illetve az új blokkoknak jelentősen magasabb a hatásfoka. A jelenlegieké 34, az újaké közel 40 százalék, így azonos villamosenergia-termelés mellett kisebb lesz a Duna hőterhelése. A közmeghallgatás mindvégig a szokásos mederben folyt Jan Haverkamp fellépését leszámítva. A Greenpeace képviselője az este szabályait felrúgva, a neki válaszolók szavába vágva igyekezett ismertetni a zöldszervezet álláspontját. Akcióját a közönség nem honorálta, csak az őt rendre intő L. Simon László államtitkár kapott tapsot. Végül Jan Haverkamp is feltette kérdéseit. -tünde-Megkezdődtek a geológiai mélyfúrások az új atomerőművi blokkok telephelyengedély-kérelmének összeállításához május elején. Tavaly már végeztek 3D-s szeizmikus vizsgálatokat nagy mélységben, most pedig a Földtani Kutatási Program folytatásaként a felsőbb talajrétegek megismerése a cél: ehhez harminc kutató magfúrást hajtanak végre. A leendő telephely közelében négy 1500 méteres, tágabb környezetében pedig négy 700 és huszonkét 100-150 méteres fúrást végeznek. Bár az erőmű környezetének földtani tulajdonságai ismertek, hiszen a jelenlegi létesítmény több évtizede áll a helyén és telephelyének kiválasztását szintén részletes vizsgálatok előzték meg, a technológia rengeteget fejlődött azóta, így még részletesebb képet, újabb információkat kaphatnak a szakemberek a talaj szerkezetéről, mondta el dr. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztosa. A kormánybiztos a Németkér közelében zajló 700 méteres fúrás megtekintésekor elmondta, a mérési munkák várhatóan 2016 közepén zárulnak. Egy, a németkérihez hasonló 700 méteres mélységű fúrás körülbelül két hónapig tart. -md-6 ■ Paksi Hírnök, 2015. május 22. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök
