Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-04-24 / 8. szám

Fotók: Molnár Gyula/Paksi Hírnök

(Folytatás a 10. oldalról)

A műfajon belüli rivalizálásról azt mondja, természetesnek tekinthető, hiszen a rap alapvetően párbajműfaj. Ő azonban nem akar mindenáron idomulni a közönséghez, vagy nagy számban lemezeket eladni, igaz, az interneten ma már sokkal könynyebb eljutni a közönséghez, hamarabb és szélesebb körben ismertté válhat az ember. Nem úgy, mint a ’90-es évek végén, amikor még kézzel rajzolt plakátokkal és koncertturnékkal próbáltak országos ismertségre szert tenni. Norba számára ez azért nem vált izzadságszagú munkává sosem, mert tudta, hogy kizárólag a zenéből nemigen lehet megélni. Ma már hosszú távú céljai budapesti üzletéhez kötik, ami már hat éve működik. Profilja a külföldi és hazai hiphop dizájnbrandek forgalmazása. A magyar zenekarok

nagy többségét öltözteti, ami egyúttal jó reklám is a cégnek. Emellett saját ruházati márkát is épített, aminek grafikai terve is a sajátja. Hosszútávú célja az, hogy európai szintű piacra törjön. Az üzlet megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet arra

is, hogy az underground kiadványok gyűjtőhelye legyen és támogassa a zenésztársak megjelenéseit. Matus Dóra

Két éve sincs, hogy gitározik, mégis országos versenyt nyert

Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök

Valódi őstehetség lehet Kolki Ákos, legalábbis erről árulkodik az eredmény, amit a váci XIII. Országos Gitárversenyen ért el úgy, hogy mindössze második éve forgat gitárt a kezében. Második éve, ha az elsőéves előképzőt is ideszámítjuk. Olyannyira újonc még, hogy az Oktatási Minisztériumhoz külön kérvényt kellett benyújtani, hogy Ákos a háromévente megrendezésre kerülő nívós verseny első korcsoportjában egyáltalán elindulhasson. Pár hét alatt megmutatkozott a tehetsége és hat-hét hónap gitártanulás után olyan fejlődést mutatott, ami indokolttá tette a nevezést, magyarázza a döntést tanára, Szabados László. A Paksi Pro Artis Művészeti Iskola tízesztendős növendéke nem is hagyott kétséget rátermettsége felől: gond nélkül jutott tovább a területi válogatón, majd a kieséses rendszerű országos forduló elődöntőjében meg sem állt a döntőig, ahol a legjobbak között is a legjobbként végzett. A pécsi területi válogatón négy megye gitárosai gyűltek össze, ahonnan csak a legjobbak juthattak az országos megmérettetésre. Itt a kapható 60 pontból 57-et ért el Ákos, így magabiztosan vághatott neki az országos

fordulónak. Az itt összesereglett hatvan versenyző hat különböző korcsoportban indult, a szabadon választott művek mellett kötelező darabokat is játszani kellett kotta nélkül. Amíg tanára és édesapja lelkesen dicséri Ákost, ő kezébe is ragadja a klasszikus gitárt és eljátssza azt a két reneszánsz darabot, amivel lehengerelte a zsűrit. Ügyességét figyelve apja, Kolki Tibor elárulja, a családban senki sem túl muzikális, a nagypapa is csak ötvenévesen kezdett gitározni, így még büszkébbek Ákos tehetségére. A Pro Artis kisdiákja a verseny előtt napi két órát gyakorolt, otthon a nagypapa régi hangszerén penget. Már hároméves kora óta szeretett volna gitározni, így most is mindig örömmel ül oda a hangszerhez. A gyors dalokat szereti, ahol a fogások, a váltott pengetés kihívást jelentenek. Szabados László szerint a tehetséges növendék annak köszönhetően érhetett el ekkora eredményt ilyen gyorsan, hogy a korosztályának megfelelő műveket rendkívül magas színvonalon képes előadni. A művészeti iskolában klasszikus gitár szakon ilyen siker még nem született, ez a legnívósabb elismerés. MD

Paksi Hírnök, 2015. április 24. ■ 11