Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-04-03 / 7. szám
Tájidegen témák a vásznon Nem éppen nőies tematikájú összeállítást mutat be első önálló kiállításán Szabó Nóra Pakson élő ifjú festőművész. Betonépítmények, aknák, gátak láthatóak húsz képből álló tárlatán, amelynek az Atomenergetikai Múzeum ad otthont. A Tájidegen címre keresztelt válogatás, bár ezt kevésbé értő szemek nem láthatják, az atomerőmű környezetét örökítik meg. Nóra gyakori „vendég” a Dunán. A folyón kirándulva ragadta magával a melegvizes csatorna látványa, a belőle sugárzó erő. Ennek nyomán sorra születtek a hasonló tematikájú festmények, a melegvizes kiömlő - ahogy mondta - szinte múzsájává vált. Annak ellenére, hogy immár két és fél éve ezen a témán dolgozik, úgy véli, még rengeteg lehetőség rejlik benne, változatlanul érdekli a beton, a fa, a víz, az ég, a moha kompozíciója. A tárlatot Nemes Csaba képzőművész nyitotta meg, aki a pécsi művészeti karon volt Nóra tanára. Azt mondta, számára szimpatikus, hogy az alkotó csak figyeli, megörökíti környezetét, de nem mond ítéletet, nem gyárt ideológiát. - A képek intenzívek, őszinték, bensőséges viszonya van velük - fogalmazott, Nóráról pedig azt mondta, még ma is hallja a hangját a műteremben, pedig már rég nincs ott. Szabó Nóra ugyanis dinamikus, erős személyiség. - És szorgalmas is, ami fontos a tehetség mellett - húzta alá. Szabó Nóra 2014-ben végzett Pécsett, korábban a gesztusfestészet, organikus dolgok érdekelték, ezek után keltette fel érdeklődését a táj, azon belül is a természetben megjelenő mesterséges objektumok. Két, most látható képét a diplomakiállításán is bemutatta, de a teljes összeállítás először látható. A képeket május 20-ig lehet megtekinteni az Atomenergetikai Múzeum galériáján. -tünde-Fotó: Bodajki Ákos/Atomenergetikai Múzeum Ilyen komoly kiállítótérben még nem volt alkalmam egyedül bemutatkozni - nyilatkozta Károlyi Zsigmond a Paksi Képtárban nyílt kiállítása kapcsán. A művész alkotói pályafutása a '70-es években kezdődött. Művészként és tanárként is meghatározó alakja az elmúlt évtizedek hazai kortárs művészeti közegének, a neoavantgárd egyik legfontosabb személyisége. A hagyományos értelemben vett képek mellett fotókkal foglalkozott, filmeket, performanszokat készített, de később mindinkább a festészet felé fordult. A két hónapon keresztül megtekinthető jelenlegi tárlat a teljes életműből a geometrikus vonalat domborítja ki, a kiállításhoz kapcsolódó katalógust Budapesten mutatták be az írók Boltjában. A Paksi Képtár a város építészeti emlékeivel foglalkozó előadássorozata április 8-án folytatódik. Volf Klaudia előadásában Paks lakó- és szakrális épületei, középületei és közterei kerülnek nagyító alá. Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Paksi Hírnök, 2015. április 3. ■ 15
