Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-03-20 / 6. szám
A vérszívókról szólt a konferencia Nem túl szokványos csomag érkezett Szegedről Dunaföldvárra: pár biológus élő szúnyoglárvákkal állított be a Duna-parti halászcsárdába. Nem azért, hogy a kellemetlen vérszívókat áttelepítsék, van itt is, ott is elég. A cél annak demonstrálása volt, hogy tulajdonképpen már most meg kellene kezdeni a kellemetlen rovarok elleni védekezést. Ennek egyik speciális módszeréről, a biológiai irtás technológiájáról szerveztek konferenciát Százhalombattától Szekszárdig a Duna bal és jobb partján lévő települé-Fotó: pixabay.com sek vezetőinek hazai és nemzetközi előadók részvételével. Magyarországon körülbelül ötven éve - a nemzetközi gyakorlattal szemben - kizárólag kémiai kezeléssel történik a szúnyogok gyérítése. A biológiai eljárásra való áttérést nem csupán annak környezetbarát természete, hanem az is indokolja, hogy a jövőben az Európai Unió több tagországához hasonlóan várhatóan hazánkban is megszűnik a légi védekezés lehetősége, mondta el a konferenciát szervező Noxious Kft. ügyvezetője, Kőszegi Dániel. A biológiai irtás lényege, hogy a szakemberek a tenyészővizeket térképezik fel és megelőző jelleggel nem a rajzó, már kifejlett egyedeket, hanem a lárvákat pusztítják el, magyarázta az egészségügyi gázmester. Hozzátette: ezt a beavatkozást sokkal több előkészítő munka előzi meg, ezzel együtt több élőmunkával is jár. Kiegészítő eljárásként hazánkban is már több településen alkalmazzák, Szegeden pedig elsősorban erre a módszerre hagyatkoznak. A tapasztalatok nagyon kedvezőek és a szúnyogirtásra fordított költségek is csökkentek, számolt be dr. Gajda Zita kutatóbiológus. A tavaly az Imsósi-erdőben is dolgozó No Mosquito Kft. szúnyoggyérítési szakértője szerint elsősorban a szakmai háttér hiánya az oka annak, hogy a biológiai gyérítés a pozitívumok ellenére hazánkban nem terjedt még el széleskörűen. A konferencián dr. Heiko Kotter a németországi eredményekről számolt be. A Rajna vidékén 1976-ban vezették be ezt a technológiát és ’97 óta kizárólag ezt alkalmazzák mintegy ezer négyzetkilométernyi területen. Mint mondja, nagyon gazdaságos a módszer, mert a lárvák kis helyen, koncentráltan vannak jelen, így arányaiban kisebb területet kell kezelni, mint amikor már kirepülnek. Hozzátette, a Rajna vidékén hárommillió ember él, az eljárás pedig személyenként egyeurós költséget jelent. A lényeg, hogy figyelni kell a folyót, ismerni kell a mélyebb területeket, mert áradás esetén ezek lesznek a potenciális lárvalelőhelyek. Heiko Kotter szerint a biológiai irtás a Duna mentén is beválna, mivel hasonlóak a körülmények, és a módszert már több helyen sikeresen átültették. Süli János, Paks polgármestere a tájékoztató konferencia után elmondta, a város már tavaly tárgyalt az újfajta lehetőségről, de az eljárást alapvetően több önkormányzat összefogásával érdemes bevezetni. A városvezető szerint a nemzetközi tapasztalatok kedvezőek, de a kezdeti költségek nagyobbak, mert fel kell térképezni a környező területeket, ugyanakkor látszik, hogyha időben történik a biológiai gyérítés, ki sem kelnek a lárvák. Pakson jelenleg közszolgáltatási szerződés keretében a DC Dunakom Plusz Kft. végzi a kémiai szúnyogirtást. A hat földi irtás melegködképzős technikával történik mintegy 590 hektáron Pakson és környékén, a szerződés szerint közel kétmillió forint értékben, tájékoztatott Puskás János ügyvezető igazgató. A légi irtást tavaly állami hatáskörben már a katasztrófavédelem rendelte meg. MD Erre figyeljen, ha égetni szeretne Március 5-én új országos tűzvédelmi szabályzat lépett hatályba, ami néhány jelentős fordulatot hoz a hazai tűzvédelemben. A lakosság számára az egyik legjelentősebb változás, hogy a belterületi ingatlanoknál keletkezett hulladékok szabadtéri égetése tilos. Még ha ez a fővárosban nem is okoz különösebb problémát, a vidéki településeken jelentős változást hozhat, ahol az avar, vagy az udvaron lemetszett gallyak égetése főként tavasszal mindennapos jelenségnek számít. Az Országos Tűzvédelmi Szolgáltató Kft. tájékoztatása szerint a szabályzat megjelenése eddig nagyrészt csak szakmai körökben váltott ki visszhangot, pedig a hatálybalépés napjától mindenkire kötelező. A közösségi oldalakon azonnal elindult az új szabály kommentelése, pró és kontra záporoznak a vélemények, van, aki örül, hogy újra kiteregethet az udvaron, van, aki bosszankodik a zöldhulladék miatt. Azok a félelmek azonban alaptalanok, miszerint a tiltás miatt vége a kerti grillezéseknek, szalonnasütéseknek is. A tűzön történő sütés-főzés továbbra is megengedett, de az alapvető szabályokat ebben az esetben is be kell tartani, mondja Boros Brigitta megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Fontos, hogy a szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és mindig legyen nálunk oltásra alkalmas kézi szerszám. Csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyelni tudunk, és tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. Ami nem változott, hogy tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben - beleértve a kijelölt tűzrakó helyeket is -, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni. Kerti zöldhulladék égetésére csak ott van lehetőség, ahol ezt az önkormányzati rendelet megengedi, de mindenképpen jó hír, hogy valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. Aki viszont a tiltás ellenére szabálytalanságot követ el, húszezertől hatvanezer forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható, mondta el a tűzoltó főhadnagy. Boros Brigitta hozzátette, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb tíz hektár egybefüggő területen végezhet irányított égetést. Ezt kérelmezni kell, hiszen szigorú feltételekhez kötik: a kérelmet legkésőbb az égetést megelőző tizedik napig kell benyújtani a tűzvédelmi hatósághoz, az elbírálás öt munkanapon belül történik meg. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, befejezése után pedig gondosan át kell vizsgálni a helyszínt, és a parázslást, izzást meg kell szüntetni. Matus Dóra 10 ■ Paksi Hírnök, 2015. március 20.
