Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-02-07 / 3. szám
Újraszerveződik a néptánccsoport A Kárpát-medence hagyományos magyar táncai, vidám közösség és mozgás várja mindazokat, akik részt vesznek a dunakömlődi faluház újonnan indított néptáncos összejövetelein. A paksi településrészen még 2010-ben szűnt meg a helyi néptáncegyüttes, azonban tavaly sokak részéről merült fel az igény a néptánctanulás iránt. A foglalkozásokat nagy érdeklődés övezi, de az összejövetelek célja egyelőre nem a bemutatkozás, fellépésekre való készülés, hanem a hagyományápolás, a tanulás és a mozgás, mondta el A néphagyományt helyezi a középpontba a Paksi Városi Múzeum legújabb, farsangi alkotópályázata. Idén busóálarcokat, illetve kiszebábokat várnak a pályázóktól. A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig, azaz a húsvétot megelőző nagyböjt kezdetéig tartó időszak, amelyet hagyományosan vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang vége és egyben csúcspontja a farsang farka, amely farsangvasárnaptól húshagyó keddig tart és valójában télbúcsúztató is. A farsang elnevezése országonként más, nálunk a német fásén, faseln (mesélni, pajkosságot űzni) szóból ered. Hazánkban számos népszokás fűződik a farsanghoz, amelyek közül kettőt jelenít meg a Paksi Városi Múzeum idei alkotópályázata: a busójárást és a kiszézést, ami kapcsán busóálarcokat, illetve kiszebábokat várnak a nevezőktől. A kiszézés télűző szokás, amikor egy, a telet, a rontást jelképező, szalmából készített és felöltöztetett bábot hordoznak körbe a településen, majd levetkőztetik és a folyóba dobják, de ismert a bábégetés, máglyarakás is. A tél szimbolikus halála a mohácsi busójárás rituáléjának is Cserenyecz Katalin, a próbák vezetője. A Pécsi Tudományegyetemen végzett néprajzos maga is a néptánc megrögzött szerelmese, kisgyermekkora óta, immár 18 éve koptatja a színpadot, jelenleg a Bölcskei Néptáncegyesület felnőtt korcsoportjának tagja és Pécsen néptánc csoportvezetőnek tanul. Az ingyenes foglalkozásokat szerdánként, a faluház egyéb programjaihoz alkalmazkodva 18 órától vezeti, és várja a magyar parasztság tánckultúrája iránt érdeklődőket. A néptánccsoport újjáélesztése mellett az idei év újdonsárésze. Busójáráskor az emberek ijesztő, csúf maszkokat, szarvas álarcokat vesznek fel, és zajkeltő eszközökkel, kiáltozással járják az utcákat, hogy elijesszék a telet; hamut szórnak, hogy távol tartsák a rontó szellemeket. A hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekülő őslakos sokácok ijesztő álarcokkal és kereplőkkel felszerelkezve átkeltek a Dunán és kiűzték a törököket Mohácsról, ám ennek nincs történeti alapja. Valószínűbb, hogy a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely aztán tovább formálódva érte el mai formáját. A két hagyomány alapos megismerése sokat segíthet a múzeum farsangi alkotópályázatára jelentkezőknek alkotásaik elkészítésében. A felhívásra gyerekek, felnőttek, csoportok, családok, egyéni alkotók egyaránt jelentkezhetnek Paksról és a kistérségből február 17-ig, az alkotások leadásának határideje február 21. Ahogy azt már megszokhatta a közönség, a beérkezett alkotásokból kiállítást rendeznek a múzeumban, az eredményhirdetést a megnyitón tartják február 28-án. -gyöngygai közé tartozik a kisékszerész szakkör is, ahol a felnőttek és a gyerekek is könnyen elkészíthetik egyedi kiegészítőiket, újságolta a dunakömlődi fiatal. A foglalkozások fő alapanyaga az úgynevezett ékszergyurma, ami a hagyományos gyurmához hasonlóan könnyen megformázható, majd kisütését követően kemény, ellenálló anyaggá válik. A süthető gyurmából szinte bármi elkészíthető, számos más technikával kombinálható, így felhasználásának csak a képzelet szabhat határt, részletezte a foglalkozások vezetője. Szintén havonta egy alkalommal Meséljenek a bábok címmel bábfoglalkozást tartanak a dunakömlődi könyvtárban, ahová a 9-12 év közötti gyermekeket várják. - Az ingyenes foglalkozások alkalmával a magyar népmesekincs legszebb történeteit dolgozzuk fel a fiatalokkal. A foglalkozás célja a különböző készségek játékos módon való fejlesztése, kiemelve a kézügyességet, ugyanis a bábokat is közösen fogjuk elkészíteni - mondta el Cserenyecz Katalin. A februári alkalom 25-én 16 órakor lesz a faluház könyvtárában. -mdmegméretésre, amelynek eredményhirdetésén Herczeg József képviselő, az egykori konzervgyár üzemvezetője köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepségen mindhárom korosztályban első három helyezettet hirdettek, illetve különdíjak is gazdára találtak. A gyerekek alkotásaiból kiállítást nyílt az intézmény előterében, a tárlat február 9-ig látogatható. A program a Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli feladatok ellátásában - A Paksi Képtár a kulturális tudás szolgálatában című projekt egyik állomása volt. A múzeumpedagógiai programokat magába foglaló teljes munka megvalósítására több mint 14 millió forintot nyert az intézmény. -kgy-A Paksi Képtár és az Atomenergetikai Múzeum is részt vesz Magyarország eddigi legnagyobb múzeumnépszerűsítő kampányában, a Mozaik Múzeumtúrában. A háromszáz hazai múzeum és kiállítóhely részvételével megvalósuló program február elsején indult, tájékoztatott Prosek Zoltán, a Paksi Képtár vezetője. A program célja, hogy növelje a hazai múzeumok és kiállítóhelyek látogatottságát, megismertesse a szélesebb nyilvánossággal sokszínű kulturális kínálatukat. Az akció része egy matricagyűjtő játék, ennek résztvevői a kijelölt könyvesboltokban, múzeumokban juthatnak hozzá a múzeumokról készült külső fotókat ábrázoló matricákhoz, valamint a gyűjtőfüzetekhez. Álarcokat várnak Paksi Hírnök, 2014. február 7. ■ 13 Időutazás Emlék-más-kép(p) címmel hirdetett képzőművészeti alkotópályázatot a Paksi Képtár, amelynek eredményhirdetését a közelmúltban tartották. A lehetőséggel az óvodás, az alsó, illetve felső tagozatos általános iskolás korosztályt szólították meg. Számos alkotás érkezett a Paksi Benedek Elek Óvoda Kishegyi úti tagóvodájából, a Paksi Deák Ferenc Általános Iskolából és a Paksi Bezerédj Általános Iskola és Kollégium tanulóitól, valamint a Pro Artis Művészeti Iskola növendékeitől. A pályázóknak a képtár épületének múltját és jelenét kellett feldolgozniuk tetszőleges technikával, ami nem volt könnyű feladat, mégis közel ötven pályamunkával neveztek a
