Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)

2014-09-19 / 18. szám

Annyi a jó termésnek az eső miatt

(Folytatás a 20. oldalról) Szekszárdon tanult óvodapedagógusnak, majd egy-egy évet Madocsán, illetve Pakson dolgozott. Ezt követően helyezkedett el a bölcsődében szaktanácsadóként, majd miután megszűnt az intézmény módszertani bölcsőde státusza, a játszóházban tevékenykedett, illetve csecsemő- és kisgyermekgondozó végzettséget szerzett. Tizenhárom éve dolgozik a Bóbita Bölcsődében, ebből intézményvezető-helyettesként öt éve. Kiemelte, hogy sokat tanult nyugállományba vonuló elődjétől, Laszlóczki Józsefnétől, aki biztatta is a stafétabot átvételére. Tervei között szerepel a már bevált rendezvényeik megőrzése mellett a nagymamák-anyukák, illetve nagypapák-apukák napjának bevezetése, valamint egy honlap létrehozása. Intézményvezetőként fontosnak tartja a nevelőnők magas színvonalú munkáját és a megfelelő tárgyi feltételeket.-gyöngy-Vándortanösvény

érkezett

Paksra

2014-ben emlékezik Magyarország az utolsó polihisztor, Herman Ottó halálának 100. évfordulójára. Ebből az alkalomból a Nemzeti Környezeti Nevelési Intézet vándortanösvényt készíttetett környezeti nevelők, óvodapedagógusok, tanárok bevonásával. Ennek volt részese nemrégiben a Elétszínvirág Óvoda is. A tanösvény elkészült és megérkezett Paksra, ezen a héten a Hétszínvirág ovisai ismerkedhetnek játékos formában Herman Ottó munkásságával. Emellett a Deák és a Bezerédj iskola pedagógusai, valamint a Benedek Elek Óvoda munkaközösségének tagjai tekintik meg a vándortanösvényt, ami ezután Pomázra kerül.

Alaposan föladja a leckét az időjárás a szőlősgazdáknak, akik szinte elkeseredett harcot vívnak mostanság a termés megmentéséért. Az eső miatt csökken a szőlő cukorfoka, várni kellene a szürettel, mégsem lehet, hiszen közben ittott rothadnak a fürtök. Szinte lehetetlen feladat az egészséges termésért folytatott küzdelem, mivel az eső csak esik, mintha el sem akarna állni többet. A sok csapadék miatt a gazdák többsége nagyon sokat költött növényvédelemre, ez azonban nemigen érvényesíthető a szőlő eladásakor. Már augusztusban sok eső esett, ezért mindenki száraz szeptemberért fohászkodott, de az ősz nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A helyzet csak romlott, és bár sokan a kései fajtákat még próbálják megvédeni, jó pár termelő kénytelen félig zölden, félig rohadtan szedni a szőlőt, hogy mentse a még menthetőt. Különböző szőlőfajtáknál a vékony héj hamar megrepedt a sok eső miatt, és a rothadás is gyorsan megindult. A nehezebben megközelíthető területekre még traktorral sem jutnak ki a gazdák, hiszen a föld már teljesen átázott, a vízzel telítődött talaj több csapadékot fel

sem képes venni. A permetezés és a szüret is nehézkes, de ez a rendkívüli időjárás miatt nem csoda, hiszen alig van két olyan egymást követő nap, amikor ne esne valamennyi eső. Az általunk megkérdezett kisebb-nagyobb termelők is arról számoltak be, hogy csak a szép, száraz, meleg idő javítana valamit a helyzeten, de erre egyhamar nem lehet számítani, mert elszórtan záporoktól folyamatosan kell tartani. Kovács Mihály szerint, ha rohad a szőlő, nincs mit tenni, szedni kell, de a magasabb cukorfok miatt érdemes kitartani. Mint elmondta, a cukorfoknak azért van jelentősége, mert a szőlőben lévő cukormennyiségtől függ később a bor alkoholtartalma, emellett az aromákat, zamatot, illatot is befolyásolja. Talán nem lesz olyan szerencsétlen év az idei, mint a 2010-es, de nagy minőségre nem lehet számítani és annak, aki óvatlan volt, a lisztharmat most könnyen elvitte a termését. Hanuszka Sándor szerint a fehérszőlők esetében se a kontakt, se a felszívódó szerek nem segítettek sokat, neki kellett állni a szüretnek. A cukorfok 15 és 18 közötti, alacsonyabb a tavalyinál. A hobbiborász szerint a kékszőlők egészségesebbek, ha jobb idő jön, van még remény. Keller Anna, a Paksi Hegyközség hegybírója azt mondja, a párás, nehéz idő miatt a botritiszes rothadás sem tud kiszellőzni. A közel 50 hektáron gazdálkodó Keller család orra alá is borsot tört a sok eső, hiszen lassabban megy a szüret, alig lehet rámenni a víz áztatta területekre. A közel 500 hektáros hegyközség hegybírája elmondta, éppen a jelen körülmények miatt érthetetlen, mi az oka annak, hogy nagyon nyomott ára van még az egészséges szőlőnek is. A felvásárlási árak ugyanis 80- 90 forint között alakulnak, míg tavaly 100-140 forintot adtak egy kiló olaszrizlingért vagy kékfrankosért. Az irsai kilójáért például a tavalyi 150 forinttal szemben 115 forintot adnak most, mondta Keller Anna. A szakember szerint a nagyobb pincészetek többségénél nagyon sok bor maradhatott a hordókban, importtal is készültek a rossz idényre, így csak kisebb mennyiségben vásárolnak alapanyagot. Mayer Antal szerint a nagyobb pincészetek és a borforgalmazással foglalkozó nagyfelvásárlók is manipulálták az árakat az év eleji adatok ismeretében. MD