Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)

2014-07-25 / 14. szám

Parlagfű: egy mag negyven évig életképes Az interneten kering egy levél, amelynek író­ja azt taglalja, a parlagfű mennyire egészséges és intelligens növény. Annak fényében, hogy minden lehetséges fórumon ennek ellenke­zőjéről hallani, érdekes állításokat tartalmaz mind orvosi, mind növénytani szempont­ból. Emellett nem egy cikket olvasni arról, hogy miközben küzdünk a parlagfűmentes Magyarországért, egyesek azt állítják, a par­lagfű jótékony és hasznos növény, egyenesen csodaszer, amelyet szárítva, akár teaként fo­gyasztva eredményesen vehetjük fel a harcot az allergia ellen. Az allergiás betegek nagy részének vélhetően más az álláspontja ezzel kapcsolatban, de szakmai körökben sem el­fogadott és bizonyított, hogy a parlagfűnek bármilyen jótékony hatása lenne az embe­ri szervezetre. Ellenkezőleg: nemcsak azért tartják veszélyesnek, mert a leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült úgynevezett özönnövényként nagyon gyorsan terjed. A parlagfű ugyanis Észak-Amerikában ősho­nos, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elter­jedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az r920-as években jelent meg. - A parlagfűvel az a legnagyobb gond, hogy szélmegporzású, ezért szinte önti magából az allergén pollent, agresszíven terjed és intenzív tüneteket okoz - mondja Szilágyi Éva tüdőgyógyász. Pakson ezres nagyságrendben látnak el asztmás és allergiás betegeket a rendelőintézetben, de ez a szám sajnos évről évre csak nő. Mint a szakember kiemelte, a virágzás idején, úgy egy hónapja a panaszokkal jelentkezők szá­ma is megugrott. Aki érzékeny a parlagfűre, az tüsszög, viszket a szeme, pihenni és kon­centrálni sem tud az állandó orrdugulás, orr­folyás mellett. Ha valaki évekig elhanyagolja a tünetek kezelését, szövődmények kialaku­lására is számíthat, mondja a tüdőgyógyász. A városban már zajlik a parlagfű-mentesítési tevékenység, a műszaki osztály munkatársai folyamatosan járják a várost, de a belterüle­ti ingatlanokon minden évben lényegesen csökken a gyom előfordulása a rendsze­res irtásnak köszönhetően, mondja Vassné Skerlanitz Katalin, az önkormányzat műszaki osztályának vezetője. Idén eddig egyetlen la­kossági bejelentést kaptak, az is indokolatlan volt, tette hozzá. Az önkormányzati területek parlagfű-mentesítését és ellenőrzését a DC Dunakom Plusz Kft. végzi, a mezőgazdasági területeket pedig a földhivatal mezőgazdászai ellenőrzik. A kataszteri térképek és a föld­használati nyilvántartások segítségével pon­tosan be tudják azonosítani, hogy egy-egy parlagfűfoltért melyik gazdálkodó vagy terü­lethasználó felelős. Július í-jétől a jogszabály előírásai szerint minden földhasználónak kötelessége megelőzni a parlagfű virágbim­­bós állapotának kialakulását, ami egyrészt az allergiások védelmét célozza, hogy pollen ne jusson a levegőbe, másrészt azt, hogy ne tud­jon termést, illetve magot érlelni a növény, és ne szaporodhasson tovább. A tapasztalatok szerint a parlagfű leginkább a napraforgó-, a kukorica- és a szójaültetvényeken okoz gon­dot. Itt elkerülhetetlen a vegyszeres védeke­zés, hiszen az allergiát kiváltó pollenek 90 százaléka a mezőgazdasági területekről kerül a levegőbe, így a lakott területekre is. Az el­hanyagolt területeken a büntetés a mostani rendelkezések szerint 15 ezer forinttól 15 millió forintig terjedhet. Sáhi Manuéla, az Együtt a parlagfű ellen Alapítvány vezetőjé­nek tapasztalata szerint Paks rendezett, nem jellemzőek rá az erősen elhanyagolt területek. Minden évben 40-50 bérletet oszt ki házi­orvosoknak, gyermekorvosoknak és tüdő­­gyógyászoknak abból a célból, hogy asztmás betegeik igénybe vehessék a szervezet által üzemeltetett sóbarlangot, ami felújított álla­potában, új helyén már három hete működik. Megelőzés szempontjából ezt sok kisgyerme­kes család veszi igénybe, de az immár ’97 óta működő helyi asztmaklub is látogatott. Véleménye szerint a parlagfüvet továbbra is irtani kell, nemcsak azért, mert a hatályos jogszabályok ezt előírják, hanem önvédelem­ből. Aki parlagfüvet lát, lépjen oda, húzza ki, szóljon rá arra, akinek a kertje tele van vele. Irtása nem lesz rövid csata, ugyanis a növény magjai legalább negyven évig életképesek, nem lehet arra számítani, hogy a probléma magától eltűnik. MD Nem maradhat el a gépszemle A legtöbb tűzeset az előírások betartásával megelőzhető, hívta fel a figyelmet Sarkadi Ferenc tűzoltó alezredes A mezőgazda­­sági betakarítási munkák tűzvé­delme címmel szervezett konfe­rencián. A meghívottak között a mezőgazdaságban dolgozó magántermelők, cégek és vállal­kozók voltak, a cél elsősorban a tájékoztatásuk volt. Sarkadi Ferenc azt is elmondta, hogy térségünkben szerencsére ritkán fordulnak elő tüzek a nyári beta­karítási munkák alatt. A kiren­deltség szoros kapcsolatot ápol a mezőgazdasági termelőkkel polgári védelmi, tűzvédelmi és iparbiztonsági területen is. A ha­tósági ellenőrzések tapasztalatai és a konzultációk is azt igazolják: eredményes az együttműködés, a termelők általában ismerik és betartják a szabályokat. A mezőgazdasági munkáknak szigorú tűzvédelmi követel­ményei vannak, de még min­dig akadnak, akik csak akkor szembesülnek ezzel, ha már baj van. Szabály, hogy csak olyan gépekkel szabad dolgozni, ame­lyek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű állapotáról szemle keretében kell meggyőződni, erről jegyzőköny­vet kell készíteni, aminek egy példányát a járművön kell tar­tani, és ezt nyolc napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. A tarlóégetés helyét, időpontját a megkezdés előtt 24 órával írásban szintén be kell jelenteni. Jó tudni azt is, milyen mezőgazdasági gé­pen milyen poroltónak kell len­nie. Aki a tűzvédelmi jogszabá­lyokat megszegi, jelentős bírságra számíthat. -dallos-Paksi Hírnök, 2014. július 25. ■ 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom