Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)

2014-01-24 / 2. szám

(Folytatás az 4. oldalról) Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor kormányfő azért sietett megállapodásra az orosz féllel, mert még a választás előtt „sze­rette volna révbe juttatni a saját gazdasági holdudvarát”. A szakma ezzel szemben üdvözli a döntést. A Magyar Atomfórum Egyesület azt írta, hogy a nukleá­­risenergia-termelés nem jár lég­körkárosító szén-dioxid kibocsá­tásával, és lényegesen csökkenti az ország energiaimport-függősé­gét, növeli az ellátásbiztonságot. A szervezet fontos lépésnek tekinti a magyar-orosz megállapodás megkötését további atomerőmű­blokkok létesítésére Pakson. Az orosz nukleáris technológia jól is­mert Magyarországon, a jelenlegi Pónya József örül a paksi blokkokra vonatkozó döntés­nek, de sajnálja, hogy ilyen „demokratikus deficittel” szüle­tett, hiszen szakmailag alá lehet támasztani a szükségességét. Az atomerőmű első vezérigazgatója azt mondta, a MAVIR adatai szerint 15 éven belül 5 ezer me­gawattot kell építeni, mert nincs elegendő kapacitás, a paksi blokkok 2000 megawattja ennek csak egy szelete. Az, hogy orosz technológia mel­lett tette le a voksát a kormány, Pónya József szerint indokolt, hiszen a harmadik típusú erő­művek biztonságban egyenran­gúak, de a folyamatos fejlesztés eredményeként műszakilag korszerűbbek. Az oroszok ösz­­szehangoltabbak, egy állami cég fogja össze a teendőket. - Szim­patikus, hogy két állam kötött szerződést, mert bármely más szállító esetében magáncégek, bankok lennének a szereplők. Sokkal biztonságosabb az orosz blokkok bizonyították megbízha­tóságukat, és valamennyi nem­zetközi biztonsági felülvizsgálaton kiváló minősítést kaptak. - Az új blokkok építése kivételes alkalmat jelent a magyar vállalkozásoknak, hogy termékeikkel és szolgáltatá­saikkal bekapcsolódjanak ennek a nagyszabású beruházásnak a megvalósításába. Óvatos becs­lések szerint is a beruházás 6-8 ezer ember számára jelent mun­kalehetőséget, és járulékos hatás­ként az oktatás, a szolgáltatások, a közlekedés és a szállítás területén is további munkahelyeket teremt - hangsúlyozták. A Magyar Mérnöki Kamara hasonló érveket sorakoztat fel közleményében. Mint írják, üd­­vözlik a paksi nukleáriserőmű­állami háttér - húzta alá Pónya József, aki szerint további előny, hogy az oroszok és a magyarok atomenergia terén megtanultak egy nyelvet beszélni az elmúlt 30-40 évben. Arra a kritikára, hogy függősé­get jelent az oroszokkal történt megállapodás, Pónya József azt mondta, Magyarországnak, sőt Európának nincs primer energiaforrása, a gázt szintén Oroszországtól veszi, a megúju­ló energia pedig ma még nem versenyképes Magyarországon. Lehetőség van máshonnan fűtőanyagot beszerezni, de azt is figyelembe kell venni az atomenergia megítélésénél, hogy kivétel abban a tekintet­ben is, hogy az üzemanyag jól tartalékolható. Pakson például két évre elegendő készlet van. Ilyenre más erőműtípusoknál nincs példa. Pónya József hangsúlyozta, hogy részleteket még nem lehet tudni, de szerinte nem lesz szükség tízezer emberre a beruházás so­rán, és nem fogja úgy felforgatni Paks életét, mint az első négy blokk építése. A szakember szerint a másik túlzásnak tűnő szám a 40%-os hazai beszállítói arány, hiszen ma a magyar ipar nem tud ennyit vállalni. A finanszírozásról azt mondta: tény, hogy költséges az építés, de kapacitás fenntartásáról szóló megállapodást. A hazai energeti­kával foglalkozó szakmai közös­ségek számára egyértelmű, hogy - összhangban a korábbi parla­menti határozatokkal és a Nem­zeti Energiastratégiával - a nuk­­leárisenergia-termelésre hosszú távon szükség van. Az atomerő­mű-blokkok építése nagy tőke­költségekkel, viszonylag hosszú előkészítési, engedélyeztetési és építési idővel jár. „A fejlesztés 60 éves üzemidőt céloz meg. Ezért a finanszírozás a kockázatkerülő, rövid idejű és biztos megtérülés­re számító kereskedelmi banki környezetben nehezen, vagy csak igen drágán oldható meg. Ezen segít a kormányközi megállapo­dás, a felelős politikai tényezők az üzemanyagköltség elenyésző, az üzemeltetési költség alacsony, és a blokkok 60 éven át áramot termelnek. A tőkeleírást az árba bele kell építeni. Ha rövid idő, mondjuk tíz év alatt kell visz­­szafizetni, magas ez az érték, de a harmincéves futamidő sokkal kedvezőbb. A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKET tömörítő Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfej­lesztési Társulás társelnöke azt mondta, örömmel fogadták a megállapodás hírét, és azon lesznek, hogy a gigaberuházás előnyére váljon a környékbeli településeknek. Gáncs István szerint az, hogy tényként kezel­hetjük a beruházás megvaló­sulását, mindent felgyorsít. Az erőmű 50-60 km-es körzetén belül óriási fellendülés várható, hiszen rengeteg munkaerőre, beszállítóra lesz szükség. A gigantikus beruházásra fel kell készülni - hangsúlyozta kiemelve: az a legfontosabb, hogy a biztonságot szem előtt tartó szakmai gárda vezényelje a munkát. Szerinte az orosz technológia és szakemberek kivívták a bizalmat, hiszen nagy biztonsággal működik a paksi atomerőmű és több alkalommal nyújtottak már segítséget a pak­siaknak az orosz szakemberek. A TEIT társelnöke arról is stratégiai kötelezettségvállalása.” - hangsúlyozzák. A kamara azt is kiemelte, hogy a hazai részvételi arány maximálása közös érdek, arra a szakembereknek és cégek­nek fel kell készülniük. Megkérdeztük dr. Aszódi Attilát, a BME Nukleáris Technikai Inté­zetének igazgatóját, aki azt mond­ta, hogy az orosz technológia mindig esélyes volt, finanszírozás­ban pedig nem volt versenytársa. A szakember szerint rengeteg a teendő annak érdekében, hogy ez a projekt a társadalom számára leghasznosabb módon valósuljon meg. A magyar ipar ma nem ké­pes arra, hogy a beruházásban 40 százalékos beszállítói arányt kép­viseljen, a szakemberképzésben is elmaradások vannak, tette hozzá. beszélt, hogy a társadalmi elfogadtatás is komoly kihívás. Ebben a munkában szerveze­tüknek húszéves tapasztalata van, de egy atomerőmű-építés az első kapavágástól az üzembe helyezésig számukra is komoly kihívás.- Mindent el kell követni, hogy a környező települések a legtöb­bet profitálják belőle - hang­súlyozta. Ezek a települések nagy részben készek arra, hogy otthont adjanak a beruházás­ra érkező munkaerőnek. A TEIT-településeken az elmúlt években komoly infrastruktúra­fejlesztés zajlott, ezért az orvosi rendelőtől kezdve az iskolán át a sportolási lehetőségig minden megfelelő színvonalú. A fejlesz­tésekhez a nukleáris létesít­mények átadott pénzeszközei jelentős forrást biztosítottak. Ezek egy részét kommunikáció­ra, a többit fejlesztésre fordít­hatták az erőmű környékén lévő települések. Vida Tünde Paksi Hírnök, 2014. január 24. ■ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom