Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)

2014-04-18 / 8. szám

Ezüstös U18-as csapat A tisztes helytállás volt a cél idén a szegedi nyolcas döntőben az Atomerőmű SE U18 fiú kosár­labdacsapata számára. Jól sikerült a rajt az első mérkőzésen a Bp. Honvéd ellen: ASE-Bp. Honvéd: 77-53. A második meccsen is jól kezdtek Nagy Gábor tanítványai, nem adták fel azonban a pécsiek, és az utolsó negyedben megfordí­tották a mérkőzést. A paksi fiúk­ban volt még annyi erő, hogy újra magukhoz ragadják a kezdemé­nyezést: ASE-Kosárlabda Aka­démia Pécs/A: 82-79. Óriási küz­delmet hozott a házigazda Szeged elleni utolsó csoportmérkőzés. A vendéglátók az első negyedben nagyon elhúztak, de az ASE a nagyszünetig visszakapaszkodott tíz ponton belülre, a harmadik ne­gyed végére pedig három pontra csökkent a hátrány. Az utolsó fel­vonás bővelkedett fordulatokban, de az utolsó találatokat az ASE szerezte. SZEDEÁK-ASE: 69-73. A döntőbe jutást a Vasas sem tud­ta megakadályozni, a paksi csapat a nagyszünetig 12 pontos előnyt őrzött. A harmadik felvonásban két pontra felzárkózott az angyal­földi társulat, de az utolsó negyed­ben huszáros hajrát indított az Atom. Vasas Akadémia-ASE: 56- 70. A Szombathely elleni döntő első félidejében jól tartotta magát a sérülésektől tizedelt ASE, hat pont volt az előnyük 20 perc után. A harmadik negyed végére két ponttal átvette a vezetést a Szom­bathely, de tartotta a lépést a paksi csapat. A nagyobb játékerőt képvi­selő vasiak csak az utolsó percben tudtak többpontos előnyre szert tenni. ASE-Szombathelyi Kosár­labda Akadémia 63-73. Az Atomerőmű SE Ui8-as csa­patának tagjai: Antóni Csanád, Bacs József, Dávid Róbert, Faze­kas Viktor, Gombos Ádám Attila, Gulyás Milán, Kollár Zsombor, Lenger Levente, Meixner Márk, Miholics Bence, Molnár Balázs, Oláh Gábor, Papp Márk, Sánta Bálint, Sterczer Péter Márk, Veisz Alex, Villányi Mátyás. Edző: Nagy Gábor. Kovács József A karate is sakkjátszma Varga Szabolcs, az Atomerőmű SE Bulldog Kyokushin Karate Szakcsoport versenyzője a szlo­vák nyílt bajnokságon a felnőtt „C” kategória +80 kg-os súlycso­portjában aranyérmet nyert, míg klubtársa, Bárdos Viktor a felnőtt „C” 80 kg-ban a harmadik helyet szerezte meg. Varga Szabolcs háromévesen költözött Paksra, tízévesen az ASE-ban kezdett el kenuzni Sziklenka László keze alatt. Az általános iskola után Dunaföldváron tanult tovább, ezért a kenuzást abbahagyta. 1997-ben kezdett el karatézni, de másfél év után befejezte, he­lyette a motorsportot választotta. Mintegy három éve tért vissza a karatékák közé. Civilben három műszakban primerköri átrakó­gép-operátorként dolgozik az atomerőműben, most 35 éves.- Elég változatos sportpályafutás. Miért hagytad abba először a ka­ratét?- Akkor még türelmetlen vol­tam, a sport szellemi hátterére nem voltam elég érett, csak ve­rekedni akartam megtanulni. A karatéval akkor találkoztam újra, amikor három éve a fiamat hoz­tam le edzésre. Krasznai Tamás sensei (jelentése: tanár, mester, de ennél sokkal összetettebb - a szerk.) marasztalt, ha már a fiam miatt ott vagyok, szálljak be én is. így kezdtem megint karatézni.- Mennyi munka kell ahhoz, hogy komolyabb eredményeket érjen el egy karatéka?- Nálunk heti három edzés van, ez éppen elég arra, hogy az em­ber övfokozatokat tudjon lépni. A kiugró teljesítményhez plusz edzésre, kondicionális és egyéb képességfejlesztésre van szük­ség. Ez a sport igen összetett: az embernek mindkét oldalát azo­nos szinten, összehangolva kell tudnia használni, ehhez nagyon sok gyakorlás szükséges. Edzé­seink jól felépítettek: este 6-tól 7-ig futunk, utána 8-ig erősítés, a technikák gyakorlása, majd 8-tól félórás küzdés. A futás és a küz­dés fakultatív, de mindenkinek ajánljuk. Amikor újrakezdtem, 7-8 hónapig csak nyújtottam úgy, hogy mellette edzettem. Nagyon hosszadalmas, fájdalmas folya­mat volt, de a technikák kivitele­zéséhez elengedhetetlen.- Milyen plusz munkát végzel még a közös edzéseken kívül?- Ha van rá idő és energia, még otthon is edzek a garázsban, van úgy, hogy heti hatszor. Nagy segítség, ha az embernek van otthon homokzsákja, azon na­gyon jól lehet kondicionális és állóképesség-javítást végezni, a technikákat gyakorolni. Például a rúgástechnikákat - ha pár ezret elvégez az ember, az utána fog működni. A kyoban full kontakt van, tehát kemény küzdés megy, és nálam ez a favorit, a technikás részek tanulását annyira nem szeretem. A karate azonban nem csak küzdősport, hanem harc­művészet. Most már elég érett vagyok ahhoz, hogy tudjam: nem csak az erőre, hanem észre is szükség van.- Mennyire fontosak a versenyek?- A harcművészetben az igazi nagy mesterek nem preferálják a versenyzést, ám a sportoló csak itt tudja felmérni, hogy hol tart. A kyokushin karate igen népszerű, nagy a tábora világszerte és Ma­gyarországon is. A versenyben A, B, C kategória van - a C az alap, az A pedig a feketeövesek, tehát a profik kategóriája. Én a C hala­dóban vagyok, itt még van fej- és sípcsontvédő, és a fejrúgást nem szabad teljes erővel véghezvinni, hogy KO legyen belőle. A B ka­tegóriában még mindig vannak védőfelszerelések, bár versenye válogatja, a fejrúgás itt is kontrol­lált, az A már teljes full kontakt­ban zajlik. Sárgaöves versenyző vagyok, a második sárga övvel már B kategóriában is tudok in­dulni. Élversenyző nem akarok lenni, de a B kategóriában még szeretnék versenyezni. A verse­nyeken C kategóriában két perc egy menet, majd egy perc hosz­­szabbítás döntetlen esetén. Ezt követően lehet még egy hosszab­bítás, utána már a súlykülönbség dönt a könnyebb súlyú versenyző javára. Ez történt tavaly Tatán is, amikor két hosszabbítás után en­gem hoztak ki győztesnek.- Milyen volt Szlovákia?- Előtte nagyon messze voltam az ideális felkészüléstől. Végül mégis elindultam. A bajnokság Ekelen volt, a magyar határhoz közel. Reggel fél 6-kor indul­tunk, fél 9-kor már mérlegel­tünk. Egyik ellenfelem az a Si­mon Péter volt, aki korábban az ASE-nál versenyzett, de miután Debrecenbe költözött, átigazolt. Őt hosszabbításban sikerült le­győznöm. A következő ellenfe­lem, egy nagydarab szlovák srác 108 kilóval, rögtön Simon után jött, pihenésre nem volt időm. Menet közben figyeltem a moz­gását és észrevettem, hogy a bor­dáira nem védekezik, elkezdtem rádolgozni. Pár jó húzós ütést si­került bevinnem, a harmadiknál már be is jelezte, hogy fáj neki, erre kaptam egy vazaarit, ezután még egyet kapott ugyanoda, fel is adta, ipponnal nyertem egy perc után. Bár ez full kontakt sport, aki ész nélkül, erővel akarja meg­nyerni a küzdelmet, az könnyen kikap. Észnél kell lenni, olyan ez, mint egy sakkjátszma.- Hosszú távra tervezel a karaté­val?- Nemrég Pécsett elvégeztem a karateedzői tanfolyamot, min­denképp szeretnék majd később ezzel is foglalkozni. A sport min­den egyes részletét szeretném úgy megtanulni - s ehhez a ver­senyzés is nagyon fontos -, hogy később hiteles edző lehessek a ta­nítványok szemében. -joko-18 ■ Paksi Hírnök, 2014. április 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom