Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-03-21 / 6. szám
A legversenyképesebb áron az atomerőmű termel áramot Ismét az új blokkok finanszírozásától hangos a sajtó. A kormány szerint az évszázad üzlete a paksi bővítés, az ellenzék viszont hátrányosnak látja a hitel feltételeit. A beruházással kapcsolatban egymással sokszor homlokegyenest más következtetéseket vonnak le politikusok és laikusok. A Paksi Hírnök Aszódi Attilát, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatóját kereste meg Budapesten többek között azzal, jelen körülmények között vállalná-e a kormánybiztosi feladatot.- A tudományos világban sincs egyöntetű állásfoglalás annak kapcsán, hogy nélkülözhetetlen lenne a paksi atomerőmű bővítése, a legerősebb hangok mégis ezek.- Magyarország szegény energiahordozókban, egyrészt emiatt kerül fókuszba a jól készletezhető atomenergia, a másik az ellátásbiztonság, hiszen biztosan tudjuk, hogy az elkövetkezendő évtizedekben ez az energiahordozó rendelkezésre áll. A következő években a klímavédelmi szempontok is erősödni fognak, célszerű olyan energiaforrásokat keresni, amelyek nem járnak együtt szén-dioxid-kibocsátással. Környezetvédelmi szempontból egy fosszilis tüzelésű erőművel szemben az atomerőműnek jelentős előnye van, gyakorlatilag csak hőt bocsát ki, nincs más környezeti hatása. Bár jelenleg még alacsony a szén-dioxid ára, mindenki azzal számol, hogy 10- 20 éves távlatban sokba fog kerülni a kibocsátása, ami tovább rontja a fosszilis energiahordozókon alapuló erőművek versenyképességét. És bár ezzel kapcsolatban nagyon sok vita van, az atomenergia mellett mégis az ár az egyik legmeggyőzőbb érv: ha összehasonlítjuk a versenytársakat, az atomerőmű tud majd versenyképes áron villamos energiát adni.- Veszítettünk vagy nyertünk egyáltalán az elmaradt tenderrel?- A pályáztatás elvileg segíthetett volna a technológiák összehasonlításában, és talán csökkenthétté volna az árat, de pont ennek a két szempontnak van hátoldala is. A műszaki képességeket jól meg lehetett ítélni az előzetes műszaki dokumentációk alapján is, viszont számos olyan projektet láttunk már, ahol a tender vesztes szereplői megtámadták a versenykiírást, ennek folytán a projekt elhúzódott, felesleges veszteségeket okozva. Nem foglalnék ezzel állást a tender mellett vagy ellen... Anélkül, hogy tudtam volna előre, hogyan alakul a döntés, már előtte sokat mondtam, hogy a finanszírozás fogja eldönti a kérdést, mert a műszaki megoldások az igazán versenyző három technológia között nagyon hasonlóak. Ekkora beruházási tőkét hoszszú időre a piacon meglehetősen nehéz szerezni. A közgazdászok gyakran mondják is, hogy hazánk országkockázata, nemzetközi megítélése rossz, emiatt drágán juthatunk hitelforrásokhoz. A kockázatok költségként árazódnak be, ezt a gordiuszi csomót oldja fel az oroszok által kínált alacsony hitelkamat.- Európában is eltérő a megítélés: van, ahol építési láz van, van, ahol leszámolnak az atomenergiával.- A legtöbb szavazó számára érthetetlen az, hogy míg Németország antinukleáris, addig Franciaország vagy az Egyesült Királyság miért fektet ebbe hosszú távon. Ennek oka, hogy a politika eszköztárába kiválóan beleillik az atomenergia. Ezzel a témával nagyon jól lehet mozgósítani pro és kontra. A politika rendkívül primitív, leegyszerűsített üzenetekkel operál, így szándékosan polarizálja a társadalmat. Az országok eltérő érdekek mentén más-más irányban használják ezt az eszközt.- Ezzel szemben mennyire lehet hatékony a tényeken alapuló tájékoztatás?- Nem világos, hogy az emberek hány százalékát érdekli ez a téma valójában. Az látszik, hogy van egy réteg, amelyet ez foglalkoztat, aki szívesen merül el a tudományos részletekben, de nem tudom, hogy a társadalom mekkora része lenne hajlandó leülni vitatkozni erről. Több fórumon vettem részt az utóbbi időben, amelyek nagyon gyenge érdeklődést mutattak, ebből én arra következtetek, hogy az emberek jelentős részét nem érdekli ma Magyarországon ez a kérdés.- Ha a bővítésről beszélünk, lassan nincs olyan televíziós műsor, cikk, vitafórum, amiben meg nem szólalna. Tudományos szakemberként hogyan éli meg, hogy közéleti szerepet is vállaljon?- A feladat nem új, a 90-es évek óta megszólalok energetikai témában, ennek legintenzívebb időszaka a 2003-as paksi üzemzavar utáni periódus volt, amikor sokszor kellett szakmai dolgokat közérthetően elmondani a közönségnek. Az egyetemi oktatói szerepben pedig alapvetően megszokja az ember, hogy kérdeznek tőle és válaszol.- A bővítés kapcsán tervezik kormánybiztos kinevezését is. Miniszteri biztosként már megfordult korábban az atomerőműben, jelen körülmények között vállalná a feladatot?- Nehéz téma ez, nem gondolkoztam még rajta, de rengeteg múlna a feltételeken. Megkeresés mindenesetre hozzám eddig nem érkezett. (Folytatás a 17. oldalon) 16 ■ Paksi Hírnök, 2014. március 21.