Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-05-17 / 10. szám

Nem történelemkönyv, több annál Ekképp jellemezte Serdült Ben­­ke Éva legújabb kötetét Fráter Olivér történész, a Miniszterel­nökség Nemzetstratégiai Kuta­tóintézetének elnökhelyettese. Az Erdélyből Paksra települt, ma már nyugalmazott pedagógus harmadik kötete ez, s második, amely szülőföldjével foglalkozik. Fráter Olivér kiemelte, hogy „a történelmi vonatkozások ponto­san és kötelező elemként jelen­nek meg” az Erdélyi bárka ban, ezeket a szerző értékítélete egé­szíti ki. A véleményalkotás saját élményeken alapul, illetve az író széleskörű olvasottságának ered­ménye, mondta a történész, aki - mint elárulta - néhány részletet kimondottan kedvel személyes kötődése miatt. Serdült Benke Éva elmondta, hogy új könyvében, amely a szek­szárdi Babits Kiadó gondozásá­ban jelent meg, azokat az esszéit gyűjtötte csokorba, amelyek már megjelentek a Paksi Tükörben, valamint a Magyarországon élő székelyek lapjában, az Átalvető­­ben. Ezek művelődéstörténeti, kultúrtörténeti, Erdély történel­méről szóló írások, amelyek meg­ítélése szerint hiányt pótolnak, hiszen kevésbé ismert emberek­ről, eseményekről szólnak, illetve más szemszögből megközelítve mutatják be azokat. Szinte egytől egyig minden könyvben szerep­lő helyszínt felkeresett amellett, hogy kutatásokat végzett. Utóbbi alapját saját könyvtára adta, de gyakran segítségére volt a mű­velődési központ könyvtárosa, Gutái Júlia is könyvtárközi köl­csönzéssel, és sokszor megfordult az Országos Széchényi Könyvtár­ban is. Az így született történetek némelyike időben visszanyúlik az Erdélyi Fejedelemség kialakulásá­ig, azaz aló. századig, de a zöme a 19-20. századot idézi, beleértve az 1848-as erdélyi eseményeket és az 1956-os megtorlásokat. A világosi fegyverletételtől a barcaföldvári internálótáborban történtekig sok, Erdély története szempontjá­ból fontos momentumot feltár az olvasónak. A kötet bemutatóját a Csen­­gey Dénes Kulturális Központ könyvtárának olvasótermében tartották, ahol a szerző és Fráter Olivér mellett Teli Edit és Gutái István működött közre. - tünde-Tizenöt éve alakult a borbarát kör Éppen tizenöt éve, hogy birtok­ba vették a Prelátus használaton kívüli, lomokkal teli pincéjét a paksi borbarátok. Annak ötlete, hogy egyesületet hozzanak létre, Kováts Balázs és Gárdái György fejéből pattant ki, kezdte a törté­netet a jelenlegi elnök, Herczeg József, aki szintén bábáskodott az alapításnál. Tizenöt alapító volt, akik közül tizenketten a jubileu­mi összejövetelen is részt vettek. Ma egyébként huszonhat tagja van a Paksi Borbarát Klubnak. A további bővítést nagyon meg kell fontolni, hangsúlyozta Herczeg József. Azt is elárulta, hogy igen szigorú szabályokat fektettek le, amelyekhez azóta is ragaszkod­nak: melegételt, kávét, vizet nem lehet bevinni a pincébe. Nők sem tehetik be a lábukat. Kivétel, ha „fiúsítva” vannak, illetve egy évben egyszer a tagok feleségei, akiknek ilyenkor férjeik megmu­tatják, hol és mivel töltik idejüket a klubban. Herczeg József azt is elárulta, hogy az első három al­kalommal elődje, Kováts Balázs furfangosan orvost hívott ven­dégnek ezekre az alkalmakra, akik ilyenkor rendre arról beszél­tek, miért is fontos és egészséges a borfogyasztás. A tréfát félretéve az elnök azt is elárulta, büszke arra, hogy tizenöt év alatt a pin­cében részeg ember nem fordult meg. Tiszteletüket tették viszont az ország legjobb borászai, akik­től nagyon sokat tanultak. A paksi vendég kuriózum, évente egyszer a versenyeken legjobban teljesítő borászt, vagy éppen a város borának készítőjét hívják meg. A borbarát kör testületi­leg részt vesz minden évben a Gastroblues fesztivál keretében rendezett országos borbarát-ta­lálkozón, tagjai ott vannak a bor­versenyeken, a boráldáson és a sillerfesztiválon. Herczeg József második ciklusát tölti az egyesü­let élén. Mint mondta, ennek vé­gén lemond tisztségéről, ahogyan azt elődje, Kováts Balázs is tette, hogy lehetőséget adjon a szerve­zet megújulására. Kováts Balázs éppen a jubileu­mi összejövetelen jelentette be, hogy tervezik egy, a borászok és szőlészek közösségét szimboli­záló zászló elkészítését. Az ötlet - mint lapunknak elmondta - Polgár Zoltántól származik. Az elkészítésben a borászathoz kö­tődő szervezetek fognak össze, így a Paksi Hegyközség, a Sár­gödör téri Présháztulajdonosok Egyesülete, a Gastroblues fesz­tivál mellett működő alapítvány az országos borbarát-találkozó okán, a Paksi Borbarát Klub, és tervezik megkeresni a Paksi Bor­dámák Egyesületét. A tervek már megvannak, a paksi borászok, szőlészek, borbarátok zászlaja 90x150 cm méretű, sillerszínű lesz, közepében egy embléma a Dunával, egy kettős kereszttel, amelyre szőlő fut fel, valamint a Makovecz-templomon is látható két szimbólummal, a Holddal és a Nappal. A lobogón felirat hir­deti, hogy „Békében virulnak a szőlődombok”. Kováts Balázs ki­emelte, remélik, hogy a Sárgödör téri boráldásra elkészül a zászló, amit a Pakson működő felekeze­tek képviselőivel akkor szeretné­nek felszenteltetni. A bejelentés után a szokásos mederben folytatódott a klub­találkozó. A vendég ezúttal Al­­konyi László borszakíró volt, aki tokaji válogatással köszöntötte a jubiláló szervezetet. Alkonyi László már korábban is járt a paksi borbarátoknál. Nem ő az egyetlen visszatérő vendég, az idei találkozókra azokat hívják, akik az elmúlt másfél évtizedben a legemlékezetesebb borbemu­tatókat tartották. Paksi Hírnök, 2013. május 17. ■ 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom