Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2013-02-22 / 4. szám
Kötelező lesz a keresztelő Január elsejétől nem viselheti közterület olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, illetve olyan kifejezést vagy szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal, döntött az országgyűlés. Az önkormányzatoknak jogszabályban rögzített kötelezettsége az ilyen jellegű utcanevek megváltoztatása, mint ahogy cégek, intézmények, civilszervezetek és sajtótermékek sem viselhetnek ezentúl diktatórikus múltra utaló nevet. Pakson ugyan a rendszerváltás utáni első ciklusban már éltek a névváltoztatás lehetőségével - így lett az egykori Marx tér Szent István, a November 7 Üjtemplom utca, Lenin pedig Deák Ferenc -, még mindig közel tíz olyan utca van a városban, ami a XX. század önkényuralmi rendszereihez köthető. Ilyen például a Wiedemann Antal, a Takács György és a Szabó Erzsébet, ők mindhárman az 1919-es kommunista direktórium paksi tagjai voltak. A kommün bukása után a tiszti különítményesek kivégezték őket. Alpári Gyula 1919-ben a sajtódirektórium vezetője volt és számos tisztséget töltött be a nemzetközi munkásmozgalom több szervezetében. Pakson szintén megtalálható az Április 4 utcanévvel együtt a Ságvári Endre is, utóbbi megítélése kapcsán számtalan kérdés merült fel az elmúlt években és halála körülményeit illetően is komoly vita alakult ki. (Ságvári csendőrökre lőtt, majd a velük vívott tűzpárbajban vesztette életét. Kristóf Lászlót, akit 1959-ben Ságvári lelövéséért halálra ítéltek, 2006-ban a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta.) Az elmúlt rendszerhez köthető utcanevek között a Zalka Máté is megtalálható, amelynek névadója 1919- ben partizáncsoportot alapított Oroszországban, valamint Rajk László, aki belügyminiszteri minőségében létrehozta az ÁVO-t. - A jogszabályi megfelelés érdekében Paks Város Önkormányzata is elkezdte áttekinteni az illetékességi területén lévő földrajzi neveket és nyolc esetben merült fel annak a szükségessége, hogy az elnevezéseken változtatni kell. Ezek kapcsán, mivel a törvényalkotó lehetőséget ad rá, az önkormányzat kikéri a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását - mondta el lapunknak dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző. A tudományos, szakmai szempontú vizsgálatot az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja végzi el 30 nap alatt. Ezután a kommunista nevekről településenként egyedi döntést kell hozni, ez a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek feladata. - A névváltoztatás kapcsán felmerültek már ötletek, a lehetőségek között szerepel több virágnév, de híres paksiak közül is választani lehet majd és kikérik a lakosság véleményét is - emelte ki a főjegyző, hozzátéve, hogy erről legkorábban tavasszal születhet döntés. Névmódosítás esetén értesíteni kell a közüzemi szolgáltatókat, a postát, a Gemenc Volánt és a földhivatalt, valamint tájékoztatni a járási hivatalt. A januárban életbe lépett törvény kitér arra is, hogy az utcanévváltozás költségei a lakosságot ne terheljék, vagyis a hatósági igazolványok cseréje ingyenes legyen. így például a személyi, a vállalkozói igazolvány vagy a forgalmi engedély cseréje illetékmentes, ugyanakkor ez nem terjed ki az utcanévtáblák cseréjének költségére. Üjságunk korábban ugyanezzel a témával kapcsolatban két Ságvári utcabeli lakót is megkérdezett. Egyikük támogatta az utca nevének megváltoztatását, még ha az költséggel járna is. Egy másik utcabeli viszont úgy gondolta, már régóta ezt a nevet viseli az utca, nincs vele problémája, mindenki így szokta meg, és az átíratással járó esetleges költségeket sem viselné szívesen. Matus Dóra Pakson is megállt az éhségmenet Az elszegényedés problémájára hívták fel a döntéshozók figyelmét a Munkát, kenyeret! tiltakozó akció menetének résztvevői. A délbaranyai Sellyéről indult, az Országházhoz tartó mintegy két tucat hátizsákos demonstráló majd’ 300 kilométeres útja Pakson is átvezetett.- Azért indultunk Budapestre, hogy lássa az ország és az Országgyűlés, hogy mi, romák is dolgozni akarunk. Nem alamizsnát kérünk, hanem tisztességes bért. Nem 22850 és 47 ezer forintot, hanem minimálbért, mert az ugyanúgy jár nekünk, mint a többieknek. Én nemcsak Sellyét, de a romákat is képviselem - hangsúlyozta Bogdán Sándor, az éhségmenet résztvevője. A demonstrációt a Közmunkás Szakszervezet és a „Munkát, kenyeret!” Egyesület szervezte, hozzájuk csatlakozott támogatóként a Magyar Szocialista Párt. A paksi sajtótájékoztatón Heringes Anita, az MSZP helyi szervezetének elnöke röviden vázolta a kormány foglalkoztatáspolitikájának alapvető hibáit.- A gazdaság fellendítése csak úgy fog sikerülni, ha a magánszektort erősíti a kormány. Ebben a szektorban ma a bérek és a foglalkoztatottak száma is folyamatosan csökken, ami alapvető probléma. A munkanélküliségi számadatokat az Orbán-kormány a közmunkások foglalkoztatásával próbálja egyensúlyban tartani - fogalmazott a pártvezető. Nem ez volt az egyedüli éhségmenet az országban, nyolc településről indultak demonstrálok Budapestre, hogy február 11-re, a tavaszi ülésszak kezdetére a Parlament elé érjenek. Faller Gábor Paksi Hírnök, 2013. február 22. ■ 5
