Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-11-22 / 22. szám

Átszervezik a hajléktalanszállót — nem engedik el a rászorulók kezét

Bár a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a városnak nem kötelező feladata, mégis 1991 óta működik Pakson a Hajléktalanok Átmeneti Szállása. A szállón 2012-ben havonta átlagosan 9 fő tartózkodott, működtetése közel harmincmillió forintjába került a városnak, melyből kevesebb mint ötmillió forint az állami hozzájárulás. Az idei év költségvetése is hasonlóan alakul. A térítési díjakból évente közel ötszázezer forint bevétele van az intézménynek. A hajléktalanszállón jelenleg öt főállású, szakképzett közalkalmazott lát el feladatot, közülük három diplomás szociális munkás. A város képviselő-testülete a november 20-i testületi ülésén döntött a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának átszervezéséről. Az előzményekről, az okokról és indokokról Teli Edit alpolgármester beszélt.

Az átszervezéssel kapcsolatban - az intézmény költségvetése mellett - több tényezőről kell beszélni. A Deák Ferenc utcai szálló jelenleg határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, de a legutóbbi hatósági ellenőrzések során felhívták a fenntartó önkormányzat figyelmét arra, hogy a szálló tárgyi felszereltsége, a lakhatás körülményei nem felelnek meg a törvényi előírásoknak: nem rendelkezik betegszobával, a társalgó és a konyha közös helyiségben található (nincs kialakítva vendégfogadó helyiség), valamint az egy főre jutó lakóterület kevesebb, mint a törvényben meghatározott. A következő ellenőrzés során, amennyiben nem történik meg a hajléktalanszálló bővítése és a fent felsorolt hiányosságokat tapasztalja az engedélyező hatóság (a Tolna

Megyei Kormányhivatal), úgy határozott idejűre változtatja a szálló működési engedélyét, határidőt szabva a törvényi kötelezettségek teljesítésének. Mivel a Deák Ferenc utcai épület adottságai nem megfelelőek, a jelenlegi szálló nem bővíthető, tehát egy új szálló építése vagy épület átalakítása oldaná meg a helyzetet, tájékoztatott Teli Edit. Az alpolgármester hozzátette: mindemellett a következő adatok szintén fontosak voltak a döntés-előkészítés során: jelenleg tizenkét személy rendelkezik intézményi jogviszonnyal, közülük ketten tartósan eltávoztak a szállóról, így intézményi jogviszonyuk rövidesen megszűnik. Jelenleg - tartósan - tíz személy él a szállón. Ebből a tíz személyből ketten a következő negyedévben bentlakásos otthonba költöznek, öt személy rokoni/családi kapcsolatokkal rendelkezik Pakson (testvéreik, gyerekeik élnek a városban). A további három személy élettársi kapcsolat révén került a településre (paksi élettársaik elhagyták őket, miután ők nem költöztek vissza korábbi lakóhelyükre, hanem a hajléktalanszállón kérték elhelyezésüket). Ténylegesen hajléktalannak ez utóbbi három fiatalember tekinthető.

Teli Edit leszögezte: - Azt gondolom, hogy önerőből, társbérletben képesek lennének közösen albérletet fizetni, magukat eltartani - hiszen eddig is egy szobában éltek, élethelyzetük nem változna, és mivel fiatalok, az öngondoskodás képessége is erősödhetne a további életükben. Fontos megjegyezni, hogy ezek a fiatal férfiak ápoltak, alkalmi munkát vállalnak és közfoglalkoztatottként is megállják a helyüket. Számukra az önkormányzat - szociális ellátórendszerében, egyszeri méltányossági támogatás keretében - az albérlethez szükséges kauciót

segíti kifizetni. Itt jegyzem meg, hogy nem kell a döntést követően azonnal kiköltözniük télvíz idején a szállóról, a megoldások keresésére fél év áll rendelkezésükre.

Az alpolgármester hozzátette: munkatársaival azon lesznek, hogy segítsék őket lakhatási körülményeik megoldásában. Ebben az évben több mint tíz családnak kellett kiköltözni önkormányzati bérlakásból, a hosszú évek óta biztosnak gondolt lakhatásról kellett lemondaniuk és albérletet, vagy befogadó családtagot keresni, gondoskodni önmagukról. A családok nagy részének sikerült a kényszerhelyzetben feltalálnia magát, sikerült olyan helyzetet teremteni önmaguk számára, ami a lakhatást és a megélhetést biztosítja.- Párhuzamot lehet vonni a kétféle élethelyzet között. Felnőtt emberek az önfenntartást, öngondoskodást tanulták meg, természetesen az önkormányzat és az állami támogatások segítségével: lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendszeres nevelési segély, a tanulók utazásának támogatása, felzárkóztatási ösztöndíj - hoszszan sorolhatnám.

Fontos kérdés, tette hozzá az alpolgármester, hogy mi lesz akkor, ha mégsem tudnak lakhatási lehetőséget találni a jelenleg hajléktalanszállón élők. Nem hagyják őket magukra ebben az esetben sem, hiszen épül a Kereszt utcában a fogyatékkal élőknek és időseknek tervezett nappali ellátó intézmény, amelyben kialakításra kerül a rászorulók nappali melegedője, illetve a téli időszakban - hoszszan tartó alacsony hőmérséklet esetén - itt biztosítják az éjszakai tartózkodásukat is- szakmai, gondozói felügyelet mellett.

A másik fontos kérdés a szállón dolgozó szakemberek továbbfoglalkoztatása, akik a fent említett Kereszt utcai intézményben kapnának munkát az idősgondozásban, illetve a fogyatékkal élők ellátásában. Természetesen ebben az intézményben elkülönítetten kerültek kialakításra az eltérő funkciójú terek: a foglalkoztatók, pihenőhelyiségek és a nappali melegedő.- Bár közvetlenül nem tartozik a hajléktalanszálló átszervezéséhez, de el kell mondanom, hogy azok a hajléktalanok, akik a város közterületein láthatók, nem szándékoztak a hajléktalanszállón élni, onnan, ha korábban kérték is őket a szociális munkások a beköltözésre, rövid időn belül, önkényesen távoztak, intézményi keretek, szabályok között képtelenek élni.

Teli Edit leszögezte: - Azt gondolom, hogy a városvezetés megfontolt döntést hozott. A hajléktalanszálló üzemeltetési, fenntartási költségei igen magasak voltak a korábbi években, átalakítására - a törvény szerinti bővítésére - a jelenlegi helyén nincs lehetőség. A jelenleg ott élő hajléktalanok lakhatási gondjainak megoldására elegendő idő áll rendelkezésre mind az önkormányzat, mind a hajléktalanok részéről. A nappali melegedő pedig lehetőséget nyújt a rászorulóknak, hogy emberhez méltó helyen töltsék el az idejüket - amennyiben nem közfoglalkoztatottként dolgoznak a nap nagy részében - és a téli hidegben se kelljen az éjszakákat az utcán tölteniük. Egy felelősen gondolkodó és működő önkormányzattól nem várható el, hogy erején felül- évi több tízmillió forintos költségvetéssel - tartson fenn egy intézményt, amelynek lakói amúgy képesek lennének gondoskodni magukról, létfenntartásukat biztosítani, lakhatási körülményeiket megoldani. -kg-4 ■ Paksi Hírnök, 2013. november 22.