Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-11-08 / 21. szám

Örökké mozgásban Mindig jókor, jó helyen lenni, megismé­telhetetlen, nem mindennapi pillana­tokban. Juhász Anikó foglalkozása, az esküvői fotózás, az egyik leghálásabb, de egyben legnehezebb szakmák közé tartozik, az ezzel járó kihívásokat azon­ban egy cseppet sem bánja a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány egykori dí­jazottja. Első komoly, tükörreflexes gépét a főiskolán elnyert köztársasági ösztöndíjából szerezte meg Juhász Anikó. Akkor még filmre fotó­zott, és minden spórolt pénzét erre a hob­bijára költötte. Később, megismerve a Paksi Hírnök és a városi televízió csapatát, bepil­lantva a digitális technológia világába már biztosan tudta, ez nem marad csupán kedvte­lés. Az egyetem alatt az UnivPécs magazinnál kezdett fotósként dolgozni, mellette a Pécsi Borozó bor- és gasztronómiai magazinnál is munkába állt, a két újságnál a fotózástól kezdve az íráson és a korrektúrán át a hirde­tésszervezésig mindent kipróbálhatott. Pé­csen ismerte meg férjét is, akivel azóta saját fotóstúdiót alapított. Egy évtizeddel ezelőtt még nem lehetett kreatív, a hagyományos műtermi esküvői képektől eltérő stílusú fo­tókat látni, legfeljebb külföldi weblapokon, mondja Anikó arra utalva, miért éppen ez­zel kezdett foglalkozni. A kezdeti évek nem voltak könnyűek, a vállalkozás beindítása a weblap elkészítésétől a fotózás menetének gördülékennyé tételéig, a reklámon, a költsé­gek csökkentésén keresztül az utómunka me­netéig nehéz falat volt, részletezi. - Ma már rengetegen próbálkoznak a szakmában, sok az ambiciózus és szerencsére tehetséges fia­tal, ami nekünk is jó, hiszen a jó konkurencia éberen tart és folyamatos fejlődést igényel - vallja Anikó. A Vak Bottyán Gimnáziumban érettségizett paksi fiatal eredeti szakmájában, óvónőként sokáig nem tudott elhelyezkedni, pár éve azonban ez a vágya is teljesült, 2009 óta a pécsi Anikó Óvoda óvó nénije és pályá­zatírója. Mint mondja, nyughatatlan termé­szetének köszönhetően egyáltalán nem tartja megterhelőnek a két eltérő feladat ellátását, sőt, olyannyira nem bírja a tétlenséget, hogy szabad perceiben mindig újabb kihívásokon töri a fejét: nemrég boltot nyitott egy kéz­műves portálon és nyárra mozgásfejlesztő terapeuta lesz. Nagyon szereti a lakberende­zést is, így otthona belsőépítészeti munkáit is ellátja. Szakmai szempontból az egyik leg­nagyobb próbatétel az volt számára, amikor saját esküvőjük kreatív képeit készítették- egy évvel házasságkötésüket követően az „utónászutukon” a Kanári-szigetek sivatagi és tengerparti részein fotózták saját magukat.- Minden esküvő más meglepetést tartogat: volt, hogy én öltöztettem a menyasszonyt, mert elfelejtettek segítőt hozni, előfordul, hogy elszakad a ruha, nincs elég hely az au­tóban, vagy egyszerűen csak nagyon ideges a pár, ilyenkor jól jön két fiatal, aki amúgy is egész nap a sarkukban van, és megnyugtatja őket - mondja Anikó. Az évek során szerzett tapasztalat és pezsgő, lendületes természete őt is átsegíti a felelős pillanatokon - megörö­kíteni egy pár legmeghatározóbb napjának megismételhetetlen pillanatait. Matus Dóra CSUHÉBÁBOT, CSUTKAVÁRAT készíthettek a Paksi Városi Mú­zeum délutáni kézműves foglal­kozásán óvodások és általános iskolások a minap. A program csak egy kis szelete volt az intéz­mény múzeumpedagógiai kíná­latának, melyet immár egy kiad­vány is népszerűsít. A 2013/14-es tanévet bemutató füzetből a mú­zeum alkotópályázatai is megis­merhetők. A kiadvány lapjain ol­vasható az is, hogy két pályázatot is hirdet a Paksi Városi Múzeum: az egyik keretében dédszüleink karácsonyát idézhetik fel rajz­zal, fényképgyűjteménnyel vagy akár süteménnyel a jelentkezők, a másikon riport vagy riportfilm készítése a feladat a régi idők karácsonyáról. Mindkét esetben november 21. a nevezési határ­idő. 14 ■ Paksi Hírnök, 2013. november 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom