Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-08-30 / 16. szám

Felkavarta az indulatokat a hat halálos áldozattal járó baleset Hat ember életét követelte egy baleset augusztus 21-én, 19 óra tájban a hatos főúton Tolnánál, a 131-es kilométerszelvénynél. Egy Szekszárd felé tartó Audi, amelyben öten ültek, áttért a menetirány szerinti baloldalra és ott frontálisan ütközött egy Lada Samarával. A vétlen autó sofőrje, egy 53 éves Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei férfi a helyszínen meghalt. Az Audi vezetője és két utasa szintén a helyszínen életét veszítette, ketten pedig még azon az éjszakán a kórházban huny­tak el. Az autók a felismerhe­­tetlenségig összeroncsolódtak, a műszaki mentésen négy tűzoltó­­egység, köztük a paksi dolgozott. A baleset után szinte azonnal elindultak a találgatások. A kö­rülmények tisztázása érdekében a Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság közleményt adott ki ar­ról, hogy az Audi két utasa egy felsőtengelici magánháznál vere­kedésbe keveredett közvetlenül a baleset előtt. Egyikük egy idős asszonyt bántalmazott. Az ese­tet követően kocsiba ültek, nem sokkal később belerohantak egy szabályosan haladó autóba. Az - áll a rendőrség közleményé­ben -, hogy a rendőrség üldöz­te őket, nem igaz, hiszen szinte percre pontosan akkor értek a bántalmazás helyszínére, ami­kor kilométerekkel arrébb meg­történt a baleset. Minden alapot nélkülöznek az olyan híresztelé­sek, melyek szerint a rendőrök üldözték volna az Audit. A hely­színen jelen volt egy szolgálaton kívüli rendőr, aki szemtanúja volt a közlekedési balesetnek és a mentésben is segédkezett. Ő az Audival ellentétes irányból érke­zett. A rendőrség az elhunytak sze­mélyazonosságát nem közölte, de hamar híre ment, hogy ko­rábban Pakson, a Bedő-tanyán élt családok tagjai is köztük voltak. Ők családjaikkal a hírek szerint Faddon és Pusztahen­­csén laktak. (A Bedő-tanyai volt cselédházakat életveszélyessé válásuk miatt már több mint tíz éve, 2002-ben lebontották.) Több hírportál és lap megír­ta, hogy hírhedt bűnözőkről van szó, akik megkeserítették a környezetükben élők napjait. A baleset egyik áldozata, B. Kál­mán többször szerepelt a hír­adásokban, 2006-ban, Faddra kerülésekor 37 éves volt, tizen­hat év börtönnel a háta mögött. A karambolban elhunyt a fele­sége, az autót vezető bátyja, és két huszonéves fiatal, egyikük a sajtóértesülések szerint az adó­suk volt: Felsőtengelicen hozzá mentek, hogy behajtsák rajta a tartozást. Amikor ez nem sike­rült, magukkal hurcolták a férfit. A halálos balesettel kapcsolatos eljárást - kettőnél több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétsége megalapozott gyanúja miatt - ismeretlen tettes ellen folytatja a Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság. Vida Tünde Megsínylik a panelfelújítást a fecskék? A panelfelújításoknak szerepe le­het abban, hogy a fecskefészkek számának csökkenése miatt évről évre egyre több a szúnyog a város­ban - vetette fel egy paksi ifjúsági szervezet júliusi kiadványában arra hivatkozva, hogy a Dunára nyíló utcák lakói, az alvégiek az utóbbi időben sokat panaszkod­nak a különböző rovarok elterje­désére. A cikk szerint a természet szárnyas rovarirtói a homlokzatok renoválása miatt hagyták el ko­rábban kedvelt élőhelyeiket. Noha az, hogy a szúnyogok elszaporo­dása kizárólag a fecskekolóniák méretének csökkenése miatt kö­vetkezett volna be, egyértelműen nem állítható, de a panelfelújítási munkálatokat több jogszabály természetvédelmi vonatkozása is érinti, mondta el lapunknak Nagy Dénes, a Magyar Madárta­ni és Természetvédelmi Egyesület (MME) Természetvédelmi Osztá­lyának terület- és élőhelyvédelmi felelőse. A hazai sarlósfecske-ál­lomány stabil, de az utóbbi évek panelfelújításai egyre nagyobb problémát okoznak azzal, hogy a felújítások megszüntetik a falak hasadékaiban élő, természetvé­delmi oltalom alatt álló sarlósfecs­kék és denevérek költő- és pihe­nőüregeit. A kutatások szerint a sarlósfecskék a költési időszakon kívül az életüket teljes egészében a levegőben töltik, éjszaka repü­lés közben alszanak, csak költés­kor bújnak meg a fészkeket rejtő hasadékokban. Mint ismert, az elmúlt néhány évben állami és önkormányzati pályázat is segíti a lakóközösségeket a háztömbök szigetelésében. Mint megtudtuk, gyakran érkezik bejelentés az MME-hez fecskék és denevérek elüldözéséről, mivel sajnálatos módon a sarlósfecskék pont má­jusban kezdenek költeni, amikor a meleg időjárásnak köszönhető­en a felújítások is elkezdődhetnek. Madárfészkeléssel kapcsolat­ban nem, de denevérek átte­lepítésének feladatával már meg kellett birkóznia a Pakson panelfelújítási tapasztalattal bíró SZ+C Kft. munkatársai­nak is, árulta el Orbán Tamás vállalkozásvezető. Hozzátette, a pályázat kiírásakor már ki­kötés a védett állatok megóvá­sa, ezzel és a természetvédelmi előírásokkal a kivitelezőknek mindenkor tisztában kell len­nie. Elmondása szerint Pakson rengeteg a denevér, de az építő­iparban ma már rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy az állatok kirepülni tudjanak, de vissza­térni már ne, így új élőhelyet kereshetnek maguknak. Nagy Dénes élőhelyvédelmi fele­lős szerint megoldást jelent a munkák megfelelő ütemezé­se mellett a mesterséges odúk kihelyezése is. A felújítások végeztével a megújult házra fel­helyezhetek az odúk, így újabb fészkelőhelyek létesülnek, illet­ve a munkálatok előtt a szom­széd épületekre is el lehet he­lyezni őket. MD Paksi Hírnök, 2013. augusztus 30. ■ 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom