Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2013-08-09 / 15. szám
Jó napot, mi újság? Szabó Antal Szabó Antal, a Paksi Városi Múzeum munkatársa elkötelezett régész. Hiszi, hogy ami egyszer megtörtént, újra meg fog történni, csak a személyek változnak, így ha az ember ismeri a múltját, ismeri a jövőjét is. A múlt nagyon sok tanulsággal szolgál számunkra, amire ha odafigyelünk, sokat tanulhatunk, okulhatunk belőle. Bár Antalt már gyermekként is a régészet vonzotta leginkább, csak hosszú évek múltán kötött ki mai hivatásánál. Gödöllőn született, ott töltötte gyermekkorát, majd egy vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Budapesten. Akkor már tudta, hogy ez nem az ő útja, így munkába állt nagybátyja zöldség-gyümölcs kereskedésében. A katonaság után érdeklődése a sportújságírás felé fordult. Be is iratkozott egy éppen akkoriban meghirdetett tanfolyamra, majd a gyorstalpaló után az egyéves folytatásra is benevezett, ahol mások mellett Vitray Tamástól és Bárdos Andrástól tanulta a szakma csínját-bínját. Antal álma valóra vált. A Duna Televízióban kezdett, majd dolgozott a Magyar Televízióban, a TV3-nál, illetve a Népszabadságnak. Az ifjonti lelkesedés aztán lassan alábbhagyott, és amikor 2000 tavaszán egy barátjával a gyermekkorukat idézték, rádöbbent, hogy igazi álma a régészet. A tettek mezejére lépett, kitöltötte és postára adta a jelentkezési lapot. A Pécsi Tudományegyetem történelem-régész szakos hallgatójaként diplomázott. Álma valóra vált. De csak félig, mert tudta, hogy az elhelyezkedéshez nagy gyakorlatra lesz szüksége. Ezért professzorával, Vaday Andreával ásatásról ásatásra járt és rengeteget tanult. Legemlékezetesebb munkája ebből az időszakból egy salgótarjáni ásatás volt, ahol Közép-Európa egyik legnagyobb bronzkori urnatemetőjét tárták fel szenzációs leletanyaggal. Szép időszak volt, csak egy baj volt vele, fogalmaz Antal, hasonlóan érezte magát, mint a meséből ismert tücsök. Nyáron nagyon jól élt, de ha nem gyűjtögetett, tartalékolt, akkor bizony télen felkopott az álla. Éppen mikor már úgy érezte, hogy felkészült régész, és arról álmodozott, hogy megállapodik, állásajánlatot kapott dr. Váradyné Péterfi Zsuzsannától, a paksi múzeum igazgatójától. Antal korábban többször járt a lussoniumi ásatáson, ismerte a múzeumot, a várost és örömmel foglalta el a megüresedett állást 2010 októberében. Munkájához tartozik a régészeti gyűjtőterületek rendszeres bejárása, új lelőhelyek megtalálása, az ásatások, a leletanyag feldolgozása, értelmezése. Szaklapokban publikál és továbbképzi magát, amire a régésztársadalomban különböző konferenciákon van lehetőség. Ha pedig, mondjuk manóra van szükség a múzeum Mikulás-napi rendezvényén, hát arra sem mond nemet és felölti a csíkos zoknit, meg a manósipkát. Munkájában most ismét az ásatás került előtérbe. A héten elkezdték azt a hat-nyolc hétre tervezett munkát Lussoniumban, amelynek során tovább kutatják a római temetőt helyi fiatalok segítségével. Ez alkalommal szeretnének képet kapni a temető kiterjedéséről, illetve további sírkamrákat feltárni. Antal nagy álma, hogy találnak egy festett sírkamrát, amire az eddigi eredmények alapján nagy esélyt lát. Közben egy lussoniumi régészeti parkról is álmodozik, ahol vannak megépített korabeli épületek, római étterem, római játszótér, a látogatók korhű ruhákba, páncélzatba bújhatnak, jobban megismerhetik a rómaiak mindennapjait, az egykori helyőrség katonáinak életét. Aztán arról is álmodozik, hogy az egykori római temetőben létrehoznak egy kiállítóhelyet. Úgy látja, hogy mindkettőre nyitott a városvezetés, a megvalósítás csak forrás kérdése, ami viszont nem kis akadály. Úgy érzi, hogy paksi lett, és itt öregszik meg, főleg ha lesz régészeti park. Ha addig nem, akkor még öregkorában is azért fog küzdeni, hogy ez az álma is valóra váljon. Kohl Gy. Házhoz megyünk! A szerkesztőség nagy örömére szolgál, hogy olvasóink nagy része nemcsak várja, de elvárja a kéthetente megjelenő Paksi Hírnök érkezését. Jó hír, hogy ezentúl akár garantáltan kézhez kaphatja a város lapját: új akciónk keretében mindössze a postaköltségért cserébe a postaládájába kézbesítjük kedvenc helyi újságját. Ha nem szeretné, hogy lemaradjon a város frekventált pontjain terjesztett Paksi Hírnökről, csupán anynyit kell tennie, hogy befárad a Dózsa György út 51-53. szám alatt található szerkesztőségbe (TelePaks Kistérségi Televízió, a járási hivatal mellett), és gyártásvezető kollégánknál befizeti az éves díjat. (Ez jelenleg az idei fennmaradó kilenc megjelenést 150 forinttal számolva: 1350 forint.) Búcsúzik az analóg sugárzás A TelePaksnál is megtörtént a digitális átállás: lapunk megjelenésének napján megszűnik a TelePaks analóg sugárzása, a kistérségi televíziót ezután antennával már csak arra alkalmas televízión vagy ún. set-top-box segítségével lehet fogni. A kábeltelevíziók előfizetőit nem érinti a változás. Az országos adók még október 31- ig láthatók Paks körzetében. A TelePaks Híradó hírei továbbra is elérhetők az interneten a www.paks.hu címen vagy a tévé saját YouTube csatornáján: www. youtube.com/telepakstv, illetve a TelePaks facebook-oldalán. Olvassa be a kódot, és máris nézheti a TelePaks YouTubecsatornáját! Paksi Hírnök, 2013. augusztus 9. ■ 15
