Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-02-17 / 4. szám

2012. február 17. 19 Paksi Hírnök Nála többet kevesen tudnak a Dunáról Régen gyakran előfordult, hogy a befagyott Dunán át lehetett sétálni a túlpartra, emlékszik vissza Szepesi Imre. Ilyenkor több méter hosszú rudat tartot­tak a kezükben, mondja, s mu­tatja is, hogy úgy kell tartani, mint a kötéltáncosok. Ha be­szakad a jég, a rúd fennakad, ki lehet mászni. A Paksi Halásza­ti Szövetkezet nyugdíjasával egyetértünk abban, hogy ma­napság már valószínűleg keve­seknek elengedhetetlen ennek a túlélési praktikának az ismere­te, nem fagy be a Duna. Valójá­ban nem is hagyják, hamar be­vetik a jégtörő hajókat, hogy megakadályozzák az összefüg­gőjég kialakulását, mert külön­ben megáll az élet. Egykor ez is másként volt, mondja Imre bá­csi. Télen is halásztak, akkor is, ha félméteres volt a jég a mel­lékágakban. Készségesen mu­tatja azt is, hogyan vágtak léke­ket, milyen eszközöket hasz­náltak, hogyan húzták a hálót a jég alá. Akkor persze több hal is volt. Meg több halász. Sokan éltek ebből a mesterségből, az ő családjuk is. A fiatal Szepesi Imre hamar, tizenkét éves korá­ban elkezdett dolgozni, 16 éve­sen már saját jogú tagként a szövetkezetben. Halászni édes­apja oldalán kezdett. Majd' negyven éven át dolgozott, ahogy mondja: az év 365 napjá­ból 360-at. Előbb halászként, majd a bárkán halárusítóként. Majd’ harminc éven át ő jelen­tette a vízállást Paksról, még kitüntetést is kapott érte. Azt mondják, nála többet ke­vesen tudnak a Dunáról, a halá­szatról Pakson. Ezt Imre bácsi sem vitatja, véleménye szerint a halászemberek jobban ismerik a folyót, mint a hajósok. Tudják, hol mit rejt a meder, hol vannak fennakadt rönkök, hajóroncsok, örvények. A hálókötésnek és foltozásnak is nagy mestere volt, mint mondja, annyi hálót megkötött, hogy átérne a Du­nán. Szavai szerint a halászat nehéz és néha kalandos mester­ség volt. Nehéz, mert amikor még nem volt motor, úgy evez­tek és húzták fel magukat akár Dunafoldvárig. Húzták a hálót, amiben néha négy-öt, máskor akár húsz mázsa hal is volt. Volt olyan éjszaka, hogy négy vizával találkoztak, egyik-má­sik fél mázsánál is nagyobb. Voltak persze veszélyes kalan­dok is. Egyik, amelyet részlete­sen el is mesélt, még rögtön pá­lyafutása elején. 1953. január 1- jén szegődött el a szövetkezet­hez. Február 3-án harmadmagá­val indult halászni Duna­­foldvárra. Egy motoros ladikkal mentek, egy másikat húztak magukkal vagy kétszáz méter­nyi hálóval. - Erős északnyuga­ti szél fújt, tarajos hullámok voltak. Feil Feri bácsi vezetett, felmentünk az 1552-es km táb­láig. Bölcskénél volt egy zá­tony, ami nem látszott ki a víz­ből. A ladik ráfutott, elfordul­tunk, oldalról kaptuk a hullámo­kat, idézi fel. A második hullám után már süllyedt is a csónak, ők pedig esőkabátjukat ledobva ugrottak a hideg vízbe. A ka­land szerencsés véget ért, egy­mást segítve partra jutottak, még a motort is sikerült meg­menteni. Imre bácsi közel negyven év után szívprobléma miatt nyug­díjba ment, de sokáig nem telt el úgy nap, hogy ne jelent vol­na meg a Dunán. Manapság már nem megy le mindennap. 75 éves lesz idén májusban. Ha a Jóisten is úgy akaija, teszi hozzá. Vida Tünde Ismét kapható a Kródi-könyv Február 21-től ismét hozzájut­hatnak az érdeklődők Kródi Jó­zsef Volt egyszer egy konzerv­gyár című könyvéhez. A nagy érdeklődésre tekintettel a Jám­bor Pál Társaság kiadásában, Paks Város Önkormányzatá­nak támogatásával megjelent a könyv második kiadása. A ki­adványt keddtől kereshetik az érdeklődők, illetve azok, akik előzetesen jelezték igényüket a Pákolitz István Városi Könyv­tárban, illetve a Csengey Dé­nes Kulturális Központban. Az előzetes igénylők abban az in­tézményben vehetik át a köny­vet, ahol megrendelték azt. Pályázat Nemes Csaba Film retrospektív kiállításához kapcsolódóan a Paksi Képtár fotó- és videópá­lyázatot hirdet 12-18 éves korú diákok számára. A pályázók fo­tósorozaton vagy kisfilmen, illet­ve mobiltelefonnal készített, ma­ximum háromperces rövidfilm formájában mutathatják be kör­nyezetüket a megszokott, kiüre­sedett történet elemeinek eltolá­sával, az alkalmazott filmes és nem képi eszközök egymásra ha­tásával. Emellett olyan önálló videóműveket várnak, amelyek egy téma új perspektíváját, kriti­káját, analízisét mutatják meg. A zsűri elsősorban az ötlet eredeti­ségét, az üzenet megfogalmazá­sát, és kevésbé a technikai kivite­lezést értékeli. A művek leadási határideje április 16. További részletek a pályázatról a www.paksikeptar.hu oldalon ol­vashatók. TEMETKEZÉS Bemutatóterem: Paks, Kálvária utca 2. Telefon/fax: 75/311-065 Irodavezető: Wágner Aranka Készenlét 0-24 óráig: 30/936-3255 teljes körű szolgáltatás, ügyintézés, sírcsokrok és koszorúk rendelése fanfar PAKS www.pantartemetkezes.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom