Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-02-17 / 4. szám
2012. február 17. 5 Paksi Hírnök Mi újság a külső városrészeken? A Pakshoz tartozó településrészek mindennapjait bemutató sorozatunk második részében Cseresznyésben és Gyapán nézünk körül a külső városrészek részönkormányzatának elnöke, Kern József szemüvegén keresztül. Kissé provokatív felvetésünkre, miszerint Cseresznyés körül túl nagy a csend, Kern József azt mondja, csend van, és még sincs csend, hiszen az erdei iskola felújítása rövidesen elkezdődik, ami rendkívül nagy lépést jelent. Az, hogy az egykori iskola épülete új funkciót kap és használatban lesz egész évben, ráirányítja a figyelmet az egyébként is meglévő problémára: itt nincs lehetőség arra, hogy közösségi házat működtessenek. - El kell gondolkodni azon, hogy ingatlant vásároljon-e a célra a város - veti fel Kern József. Hozzáfűzi, hogy az ingatlanárak magasak, egy használható ház ára 15 millió körül jár, romos épületet pedig nem érdemes venni. Szóba jöhet a telekvásárlás is, hiszen még jobban magáénak érezné a közösség, ha a keze munkája benne lenne egy épületben, de ez is költséges és hosszadalmas. A képviselő azt is elmondta, hogy megítélése szerint a külső városrészek közül Cseresznyés iránt a legnagyobb az érdeklődés. Sokan gondolják úgy, hogy érdemes kiköltözni, keresik az építési területet, az eladó házakat. Ebben minden bizonnyal annak is szerepe van, hogy szinte végig felújították az utat. - 2011-ben nem sikerült folytatni, de idén van rá ígéretünk, jó volna, ha bekerülne az idei költségvetésbe a hátralévő szakasz megépítése - jegyezte meg. Azt sem tagadja a bizottság elnöke, hogy vannak olyan területei a településrésznek, ahol az utak, a közvilágítás javításra szorulnak. Utóbbira gyógyír lehet, hogy a városban korszerűbbre cserélt világítótestekből többet itt szerelnek majd fel. Kern József arról is szót ejtett, hogy a közösségi élet is hagy némi kívánnivalót maga után, ami csak részben írható a közösségi ház hiányának számlájára. A bizottsági elnök azon törekvése, hogy minden településrésznek legyen egy rá jellemző, sajátos programja, Cseresznyés esetében van a legkevésbé előrehaladott állapotban, szavai szerint nagyjából a nulláról kell elindulni. Annak, hogy Gyergyovits Fábián és családja még nem számít cseresznyési lakosnak, a válság az oka, mihelyt úgy alakul a gazdasági helyzet, hogy sikerül a szükséges erőforrásokat mozgósítani, befejezik az építkezést. Szavaiból kiderült, hogy alig várják a költözést. Annak, hogy ott szeretnének letelepedni, csak részben oka, hogy kedvezőbbek az ingatlanárak. Az elsődleges indok, hogy ott találták meg azt a csendet és harmóniát, amire vágynak. - Lovas és vadászember vagyok, fontos számomra a természet közelsége - fogalmazott Gyergyovits Fábián, aki szerint Cseresznyés azontúl, hogy csendes és nyugodt, még gyönyörű is. A hetven-nyolcvan lelkes Biritó és Cseresznyés, illetve a 150 fős Csámpa mellett Gyapa több mint négyszáz lakójával komoly településnek számít, ahol Heizler Zoltán, a részönkormányzat helybeli tagja Kern József szavai szerint nagyszerűen végzi a dolgát. A részönkormányzat elnöke hozzáfűzte, hogy legfrissebb híre ezzel a településrésszel kapcsolatban, hogy az itteni bejáró gyerekek is kapnak önkormányzati kedvezményt a beutazáshoz, a Gyapa Derbi SE pedig változatlanul részesül a paksi önkormányzat támogatásából. Azt is elárulta, hogy Gyapával ugyan Szigetelni kellene a gyapai közösségi házat, de mivel nem önkormányzati tulajdonban van, ki kell találni a konstrukciót. nincs olyan szoros viszonya, de látja, hogy jó a közösségi élet, táncháztól futballig mindenre van lehetőség, jelentős ellentétekről pedig nem hallott. Gondok és igények persze itt is adódnak, ezek közé tartozik, hogy szeretnének, de nincs futballpályájuk, beázik a közösségi ház, szigetelni kellene, de még ki kell találni, milyen konstrukcióban, hiszen az épület itt nem az önkormányzat tulajdonában van. Folytatni kellene a járdajavítást, -építést, illetve- ami a helybelieket legjobban szomorítja- ismét süllyed a kápolna. Utóbbiakról már Heizler Zoltán számolt be, aki azt mondta, tavaly és tavalyelőtt is készült egy-egy szakasz, így a főutcán már végig lehet menni száraz lábbal a járdán, most a mellékutcák lennének soron. - Ez önkormányzati beruházás, mi viszont a játszóterünket szeretnénk folytatni, amit most már harmadik éve csinálunk. Bízunk benne, hogy idén be tudjuk fejezni - vázolta. A finanszírozás összetett, a körzet korábbi képviselőjének saját keretéből, részönkormányzati forrásból, erőműves támogatásból építgetik a teret a gyerekek nagy örömére. A közösségi élet tényleg rendben van, erősítette meg Heizler Zoltán. Télvíz idején „csak” heti két alkalommal van nyitva a közösségi ház, így spórolnak a fűtéssel, de akkor kora délutántól késő estig. A helybeliek büszkék táncházaikra, az ilyen rendezvények egyrészt rendszeresek, másrészt látogatottak, s a városban - néhány kömlődi esettől eltekintve - nincs párjuk, vázolja a részönkormányzat tagja. Legutóbb, mint mondja, körülbelül nyolcvanan voltak. Szintén szép hagyománya van már a falunapnak - idén június 2-3-án tartják —, a Vadai Kupának, ezt a Gyapa Derbi SE-vel közösen szervezik. Az egyesület, ahogy az elnök, Fries István elmondta, 2005 óta működik, most 50-60 fős létszámmal büszkélkedhet. Több hagyományt indítottak útjára, gyalogtúrát, horgászversenyt és a már említett Vadai Kupát, amellett, hogy futballcsapatuk a Megye III-as bajnokságban szerepel. Azt Fries István is megerősítette, hogy nagyon örülnének saját pályának. Nagyon hálásak, hogy Dunakömlődön befogadták őket, ingyen és bérmentve használhatják az ottani pályát, de jobb lenne tényleg otthon játszani a hazai meccseket. A sportegyesület elnöke hozzáfűzte, hogy legégetőbb szerinte is az, hogy megmentsék a kápolnát, ami tavaly volt százesztendős. Vida Tünde A külső városrészek közül Cseresznyés iránt a legnagyobb az érdeklődés. Sokan gondolják úgy, hogy érdemes kiköltözni.
