Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-02-03 / 3. szám

Paksi Hírnök 12 2012. február 3. Nehéz helyzetben a pályaválasztók A következő tanévtől az eddigi­eknél jóval kevesebben tanul­hatnak államilag finanszírozott felsőfokú képzéseken. A felső­­oktatás átalakításával a kor­mányzat a pályaválasztás előtt álló fiatalokat igyekszik orien­tálni. A diákoknak alig maradt idejük felocsúdni, február 15-ig dönteniük kell. Közzétette a kormány az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat. Esze­rint kevesebb mint 50 ezren ta­nulhatnak állami támogatással. 34 ezer hallgató tanulmányi költségeit száz százalékban, 15,5 ezerét felerészben fedezi az állam. Aki nem kap állami ösz­töndíjat, az az új diákhitel lehe­tőségeivel élhet. Mára kiderült, hogy vidéken gyakorlatilag megszűnik a jo­gászképzés, de a gazdasági kép­zés is fővárosközpontúvá válik. A nagy hagyományokkal ren­delkező elit intézmények élvez­nek prioritást, a szakokat illető­en pedig a műszaki és a termé­szettudományos területek. A legnagyobb érvágás a jo­gászképzést érte: száz államilag támogatott hely lesz, ami a 2011-esnél 87,5 százalékkal ke­vesebb. Az ELTE jogi karán, il­letve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lehet állami térítés mellett tanulni. Államilag támo­gatott közgazdászképzést tíz in­tézmény indíthat, az öt budapes­tiben 205-en tanulhatnak, míg az öt vidékiben csak 45-en. Amíg drasztikusan csökkentet­ték a jogász- és közgazdászhall­gatók állami képzésének támo­gatását, addig más területeken növekedtek a számok. A Pécsi Tudományegyetemen például több orvost képezhetnek állami pénzen, mint az előző tanévben. Ezzel együtt emelkedtek a térí­tési díjak. A Pécsi Tudomány­­egyetemen például az alapkép­zésben 180-190 ezer forint lesz az önköltség. A mesterképzés 200 ezer forint fölött kezdődik, a legdrágább a fogorvos: fél­évenként 1,05 millió. Az államilag támogatott hall­gatóknak kötelességük a képzé­si idő másfélszeresén belül meg­szerezni az oklevelet, illetve a tanulmányi idő kétszeresét itt­hon „ledolgozni”. Ellenkező esetben vissza kell fizetni az ösztöndij ötven százalékának megfelelő összeget.- Teljesen jogos, szűkíteni kell valahogy a felsőoktatást - mondja egy szülő, Kiss Jánosné, hozzátéve, ő első lé­pésként inkább a központi fel­vételi visszahozását javasolta volna. Szerinte elegendő lenne, ha az érettségizettek 20-25 szá­zaléka tanulna tovább és nem csak szavak szintjén, hanem a valóságban is megbecsülnék a jó technikusokat, szakmunká­sokat. Talán most a szülők és felvételizők is jobban meggon­dolják, hogy mit érdemes vá­lasztani, hiszen a döntés zsebre megy, mondta.- Ha ezt tudom, biztos, hogy nem tanulok négy évig közgaz­daság szakirányon - mondja Szabó Sára, az ESZI végzős di­ákja, aki most arra kényszerül, hogy az eddigi terveit teljesen átszabja. Mint mondja, 4900- ról 250-re csökkent az állami­lag támogatott helyek száma ezen a szakterületen, szinte esély sincs államilag támoga­tott helyre bejutni. Eredeti el­képzelése az volt, hogy a Bu­dapesti Gazdasági Főiskolára megy vagy a külkerre, most a legvalószínűbb az, hogy az Óbudai vagy a Budapesti Mű­szaki Egyetemre jelentkezik műszaki menedzser szakra. Várhatóan osztálytársai több­sége is hasonlóan dönt. Abban bízik, hogy nem indul hátrány­nyal, amiért teljesen más szak­irányon tanult középiskolában. Mint mondta, szinte felfogha­tatlan, hogy ilyen drasztikusan változtatták a szabályokat, alig néhány héttel a döntés előtt. C. Szabóné Kocsiczki Ilona, a Vak Bottyán Gimnázium igaz­gatója szerint végzőseik na­gyon nehéz helyzetben vannak, hiszen a módosítás az érettségi­re való jelentkezést is befolyá­solja. Szerinte bizonytalanságot szül, ha január 31-én adják ki azokat az irányelveket, ame­lyek alapján február 15-ig dön­tést kell hozni a továbbtanulás­ról, érettségiről. - Amikor ezek a gyerekek elkezdték a gimná­ziumot, kiválasztották a spe­­cializációt, nem erre készültek. Aki négy-hat éven keresztül vi­szonylag céltudatosan készült, most elbizonytalanodott, esé­lyei nagymértékben csökkentek - húzta alá. Mint mondta, lehet, hogy a hírek nem fedik a való­ságot, de félévenként 3-500 ezer forintos tanulmányi költ­ségről lehet hallani, igy még a részleges térítés is magas, a tel­jes térítést pedig kevesek en­gedhetik meg maguknak. En­nek ellenére azt javasolja az igazgatónő a diákoknak, hogy ne adják fel vágyaikat. Jelöljék meg, amire készültek, illetve - figyelembe véve, hogy mit tud vállalni a család - a részleges térítési díjas képzést is, és végül olyat is, ahova, még ha kevésbé is szeretnék, nagyobb eséllyel juthatnak be. C. Szabóné Kocsiczki Ilona hozzáfűzte: tény, hogy a felsőoktatásra rá­fért a módosítás. Azzal egyet­ért, hogy a keretszámokat csök­kenteni, a felvételi pontszámo­kat növelni kellett, de a mérté­kével, a bevezetés módjával és a kapkodással nem.- A mi iskolánkra nézve ked­vezőek a változások, hiszen a döntés preferálja a műszaki pályát - reagált Szabó Béla, az Energetikai Szakközépiskola igazgatója. Diákjaik eddig is öt-hat nagyobb egyetem közül választottak, ez így lesz to­vábbra is. Elárulta, hogy a gaz­­o dasági területet sem látja tragi­­! kusnak. - Akik nálunk tovább­it tanulnak, jó képességűek, nagy eséllyel be is fognak ke­rülni - húzta alá. Az igazgató úgy véli, megnő a gimnázium­ban végzett tanulók szakkép­zés iránti kereslete. A változás irányát helyesnek tartja, mert, mint mondta, nem az a cél, hogy minél többen bekerülje­nek, és sokáig bent maradja­nak a képzésben, aztán kihull­janak vagy „használhatatlan” diplomát kapjanak kézhez. A módosítás nem jelenti azt, hogy a jó képességű, tanulni vágyó fiatalok ne kapnának le­hetőséget. - El kell ismerni, szűkösek a határidők. A taná­rokat, diákokat nagy odafigye­lésre készteti, igyekszünk fel­venni a tempót és folyamato­san tájékoztatni a szülőket, di­ákokat - fűzte hozzá. Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom