Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-02-03 / 3. szám
Paksi Hírnök 8 2012. február 3. 2012: fókuszban az üzemidó-hosszabbítás Kiemelkedően jó évet zárt a paksi atomerőmű 2011-ben, a termelés minden idők második legjobbika volt, a teljesítménykihasználtság megközelítette a 90 százalékot, a biztonsági mutatók tovább javultak. Minderről hagyományos évértékelő sajtótájékoztatóján számolt be a társaság vezetése. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában Baji Csaba, az igazgatóság elnöke, a tulajdonos MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója kezdte sorra venni a múlt év eseményeit, eredményeit. Mint kiemelte, Magyarország legtisztább és legolcsóbb villamos energiát termelő erőműve, a paksi atomerőmű tavaly 15.685 GWh villamos energiát állított elő. A termelés alig maradt el az eddigi csúcsot jelentő 2010-es termelési értéktől. A hazai áramtermelést illetően Paks részesedése nőtt, 2011-ben 43,25 százalékot tett ki. Továbbra is meghatározó a felhasználást illetően: a kis mértékben növekvő igény mellett 36,55 százalékot biztosít. Mindezt, húzta alá az elnök, változatlanul a legolcsóbban, kilowattóránként 11,66 forintért, ami az előző évhez képest 4,5 százalékos emelkedést jelent. A villamosenergia-árbevétel szintén emelkedett - 3,8 százalékkal így 2011-ben meghaladta a 170 milliárd forintot. A további részletekről Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a paksi blokkok teljesítménykihasználtsága rendkívül jó volt, megközelítette a 90 százalékot. Százat elérni lehetetlen, egyegy blokkon egy hónapig tart a főjavítás. A múlt évben ráadásul az egyes blokk üzemidőhosszabbítására készülve egy sor intézkedést végrehajtottak. Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatban emlékeztetett a vezérigazgató arra, hogy tavaly decemberben - egy évvel a tervezett működési idő lejárta előtt, hosszú évek munkájának eredményeként — benyújtották az engedélykérelmet. A hatóság döntése egy éven belül várható, de, ahogyan Hamvas István mondta, szakmai meggyőződésére alapozva biztos abban, hogy az egyes blokk nem hagyja abba az áramtermelést az év végén. A kettes blokk esetében is fontos teendők várnak a szakembergárdára, mondta el a vezérigazgató. Arról is szólt, hogy a biztonsági mutatók tekintetében is sikeres év volt a tavalyi: INES, azaz Nemzetközi Nukleáris Eseményskálára kerülő esemény nem volt, kisebb jelentőségű, teljesítményt befolyásoló vagy bejelentésköteles történés is kevesebb, mint a korábbi években. További siker, hogy az atomerőmű változatlanul élvezi a társadalom többségének támogatását, a legutóbbi közvélemény-kutatás arról tanúskodik, hogy a magyar lakosság közel 73 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik. Az atomerőmű vezérigazgatója a célzott biztonsági felülvizsgálat eredményét felidézve elmondta, hogy az erőmű védettsége a vizsgált kulcseseményekkel szemben jónak bizonyult. Az erőmű blokkjai megfelelnek a hazai hatóság által előírt követelményeknek, ugyanakkor a biztonság további növelése érdekében újabb műszaki beavatkozásokról határoztak. Hamvas István az idei év kihívásaként a biztonságos és gazdaságos üzemeltetés mellett az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos teendőket nevezte meg. Hozzátette, a lehetőségeket feltáró vizsgálat után szeretnék csökkenteni az atomerőmű működésének önköltségét, azt az elvet figyelembe véve, hogy az a biztonságot nem veszélyeztetheti, az üzemidő-hosszabbítást nem hátráltathatja. Hamvas István említést tett arról is, hogy t idén esedékes Pakson az atomo d erőművet üzemeltetők nemzeth közi szervezete, a WANO felül-o 7 ^ vizsgálata. Vida Tünde Eleget tesz a bíróság ítéletének az erőmű Az erőmű bővítésének előkészítésére vonatkozó adatok kiadására kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t a Szekszárdi Városi Bíróság. Az ítélet nem jogerős. Csullag Józsefné, a bíróság szóvivője elmondta, hogy az adatkérelmi pert az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ kezdeményezte. Hozzátette, a bíróság január 18-án szóban kihirdetett ítéletét a polgári rendtartás szerinti határidőre írásba foglalják. Az ítélet kézhezvétele után 15 nap áll az erőmű rendelkezésére, hogy átadja a dokumentumokat vagy fellebbezzen a Szekszárdi Törvényszékhez. A szóvivő elmondta, hogy a Teller-projekt keretében készült megvalósíthatósági tanulmány, típusválasztást megalapozó jelentés, szerződések, költségelszámolások kiadására köteles az atomerőmű. Az Energiaklub nem első ízben indított adatkiadási pert az atomerőmű ellen. A tervezett bővítést megalapozó dokumentumok kiadását először 2009-ben kérte. Mivel a Paksi Atomerőmű Zrt. ezt megtagadta, perbe fogta azt. A jogerős ítéletet a Tolna Megyei Bíróság mondta ki. Ebben kötelezte az atomerőművet, hogy a projekt keretében kötött szerződéseket hozza nyilvánosságra. Az Energiaklub újabb tanulmányokat kért, de ezeket csak részben kapta meg, így újból bírósághoz fordult, mert - mint indokolta - a tervezett bővítés szakértői becslések szerint elérheti a 2-3 ezer milliárd forintot, ami indokolja azt, hogy a folyamat alapjaitól kezdve nyilvános és átlátható legyen. Mittler István kommunikációs igazgató lapunknak azt mondta, még nem kapták meg a bíróság ítéletét, de - mivel a Paksi Atomerőmű Zrt. jogkövető magatartást folytat - eleget tesznek a jogerős bírósági döntésben foglaltaknak. -vt-