Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-02-03 / 3. szám
Paksi Hírnök 6 2012. február 3. A paksi járáshoz szeretne tartozni Dunaszentgyörgy, Gerjen és Tengelic A közigazgatás reformjának folytatásaként a kistérségeket járások váltják fel 2013-ban. A tervek szerint Tolna megyében az eddiginél eggyel több, hat járás lesz. A bonyhádi, dombóvári, paksi, szekszárdi és tamási mellett létrehoznának egy tolnai járást is, amely öszszesen tizenhárom, jelenleg a szekszárdi és a paksi kistérséghez tartozó település átcsoportosításával jönne létre. Indoklásként a mostani felosztásnál arányosabb besorolás szerepel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tervezetében. A meglévő öt kistérség között nyolcvanezer feletti lélekszámával a szekszárdi aránytalanul a legnagyobb. A módosítás ezt a területet két részre bontja: a kisebb csoportosulás Tolna köré szerveződne, amelyhez a második legnépesebb, paksi kistérségből két települést is átsorol a tervezet. Pakshoz tartozna változatlanul Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Nagy dörög, Németkér, Paks, Pálfa, Pusztahencse és Sárszentlőrinc, viszont Dunaszentgyörgy és Geijen a tolnai járáshoz kerülne át.- Erről még nem sokat tudunk, még nincs jogszabály - reagált lapunk megkeresésére dr. Blazsek Balázs. Paks címzetes főjegyzője azt mondta, a kormány elhatározása szerint 2013. január 1-jével kezdik meg a járási hivatalok a működésüket. Bizonyos, eddig jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat ezek a hivatalok vesznek át. A járások területi felosztása még nem eldöntött tény, a terveken egy-két település szeretne változtatni, vázolta a helyzetet. — A döntés nem a mi kezünkben van - fűzte hozzá. A részletek a jegyző szerint az év második felében látnak napvilágot, addigra dől el, hogy o =o c X o Cl.-Ö o LL_ mely hatósági ügyeket minősít a kormány önkormányzati és melyeket állami feladatnak. Ettől függ, hogy a polgármesteri hivatal vagy a járási hivatal lesz-e az illetékes. Az már biztos, hogy Paks járási központ lesz, így a település járási jogú város minősítést kap, és emellé várhatóan olyan feladatokat is, amelyek most a többcélú társulás hatáskörébe tartoznak. Ezek ugyanis megszűnnek. Az önkormányzatok - mivel a társulási törvény nem változott - szabadon társulhatnak a jövőben. Létrejön - a hírek szerint az okmányirodára épülve - a kormányhivatal járási hivatala. Dr. Blazsek Balázs szerint az ügyfeleknek ez nem jelent hátrányt, ha úgy alakul a megállapodás, csupán egy épülettel arrébb kell intézni az ügyeket, és véleménye szerint az ügyintézők személyében sem lesz változás, az a logikus, hogy a már betanult apparátus végezze a munkát. Az, hogy az intézmények fenntartásáról milyen hivatal gondoskodik 2013-tól, dr. Blazsek Balázs szavai szerint még nem derült ki. A közoktatási törvény nevesíti, hogy az általános és középiskolák átkerülnek állami fenntartásba, de azt még nem tudni, hogy a fenntartói teendők a megyei intézményfenntartó központhoz, járási hivatalhoz vagy máshová kerülnek-e. - A vagyon- és feladatfelmérés elkezdődött, végre fogjuk hajtani a feladatokat - közölte a város főjegyzője. Ahogyan arra dr. Blazsek Balázs is rámutatott, a járások területi felosztásával nem minden település ért egyet. Az átsorolásban érintett tizenhét település közül nyolcnak a vezetője sajtótájékoztatón emelt kifogást az elképzelések ellen január 25-én. Dunaszentgyörgy és Gerjen nem kíván Pakstól elszakadni és Tolnához csatlakozni, Tengelic sem szeretne az új tolnai járáshoz tartozni, hanem - kihasználva a mostani módosítást - a szekszárdi helyett a paksi járást választaná. Dunaszentgyörgy ezer szállal Pakshoz kötődik és, ha az atomerőmű bővítése elkezdődik, ez még inkább így lesz, kezdi Elencze Sándor polgármester, aki arról is beszámolt, hogy a hivatalban és teleházban érdeklődnek a helybeliek, mit tehetnének, hogy megakadályozzák a község tolnai járáshoz csatolását. - 53 éves vagyok, de nem emlékszem arra, hogy más közigazgatási egységhez tartoztunk volna, ennek kapcsán épültek ki a struktúrák, közös feladatellátó rendszerek, amelyek jól működnek, létrehozásuk nem kevés anyagi áldozattal és munkával járt. Semmi nem indokolja, hogy ezen változtassunk - vázolta. Példaként említette az idősek napközi ellátását, a pedagógiai szaktanácsadást, az orvosi ügyeletet. Véleménye szerint abszolút életszerűden, hogy Tolnára járjanak, amikor az emberek az ügyeiket ott intézik, ahol dolgoznak vagy valamiféle gazdasági, kulturális kapcsolódási pontjuk van. És ez jelen esetben így is van. A dunaszentgyörgyiek a paksi földhivatalba, rendelőintézetbe, munkaügyi hivatalba, rendőrségre járnak.- Geijen község önkormányzata és jómagam is meglepődtem azon, hogy át akarnak csatolni két települést - reagált Máté Dénes. Gerjen polgármestere kiemelte, véleményezési jogukkal élve jelezték maradási szándékukat az államtitkár felé. Az ok Dunaszentgyörgyével azonos: Geijen a történelmi hagyományokat nézve ezer szállal kötődik Pakshoz; kialakultak és jól, a falu számára előnyösen működnek a kapcsolatrendszerek.- A lakosság is jelezte, kövessünk el mindent, hogy a paksi járásban maradjon Geijen. A munkahelyek többsége ott van, aki nap mint nap bejár, el tudja intézni az ügyeit. Az idősek is odajárnak orvosi ellátásra, kezelésre, ez számukra megfelelő- húzta alá Máté Dénes. Mint mondta, nem tudni, hogy ezeket a szolgáltatásokat átveszike a járási hivatalok, de van erre esély, hiszen a korábbi járási rendszerekben is volt a járásoknak ellátórendszere, például bírósága, ügyészsége. Ezek, emlékeztet a faluvezető, Tolnán nincsenek meg, ezért sérül a kormány azon törekvése, hogy minél olcsóbban működtesse a közigazgatást. Sok pénzt emészt fel, hogy egy új járást olyan szintre emeljenek, ahol a kormány szándékának megfelelően, mindenki jól érezheti magát, húzta alá a polgármester. (Folytatás a 7. oldalon)