Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-10-19 / 20. szám

Kiöltöztek Jó napot, mi újság? Gyulai István Sokáig hezitált megkeresésünkre sorozatunk mostani szereplője, pedig bevallottan legnagyobb hi­bája, hogy nem vagy csak nehe­zen tud nemet mondani. Elárulta: azért szabódott, mert úgy gondol­ja, mostanság „túl sok lett” belőle.- Tudom, hogy amikor én úgy érzem, hogy „Te Úristen, már megint!”, akkor annak az ember­nek, aki csak lát vagy hall, igazán sok lehet - fogalmazott. Ám azt is hozzátette: ahogyan a mostani felkérésre is igaz, úgy általában is, hogy ezekre a helyekre nem ő tolakodott.- Adták magukat, én meg vállal­koztam - utal a temérdek lehető­ségre. Akiről szó van, Gyulai Ist­ván, aki - ahogyan gyulaipisti.hu című honlapján megfogalmazta- óvodás korában kezdett a zene­iskolában szolfézst tanulni, majd Szabados Lászlóhoz íratták be klasszikus gitár tanszakra, mely­nek tizenkét évig volt növendéke. 2007 óta ír „dalcsírákaf’. Tavaly el is készült első lemeze, a Gondo­latstoppos. Bemutatni minded­dig nem tudta: egyszerűen nincs rá ideje, pedig összejött már egy újabb albumnyi dalszöveg, akár ki is adhatná. Az, hogy egyszer könyvtárát­adón, Kenyér-, hal- és borünne­pen, máskor kiállítás-megnyitón vagy éppen a dunakömlődi szü­reti napon bukkan fel, egyrészt öröm. Másrészt lassan az okoz számára gondot, hogy tisztázza magában, mikor, milyen szerep­ben van jelen. Példaként meséli, hogy nyáron, amikor a Határon túli magyar középiskolások tábo­rában a Sosem Ugyanaz Comedy Klubbal estét tartottak, a meghaj­lás után - szinte átmenet nélkül - táborvezetői mivoltából adódó­an közölte: rövidesen takarodó, készüljön mindenki a lefekvésre. Elárulta, attól tart, hogy egyszer összekeveri szerepeit és a szüreti napon azt mondja: Ho-ho-ho, itt a télapó! - merthogy hol télapó bőrébe bújik, hol kisbírót alakít, másutt rendhagyó irodalomórát, zenés előadást tart. Főállásban a Csengey Dénes Kulturális Központ moziért, könnyűzenei koncertekért fele­lős munkatársa. Erről így vall: - Imádom az ittlétet, szeretek együtt dolgozni a kollégákkal, nyugodtan mondhatom, hogy barátokkal dolgozom, a légkör olyan, mintha nem is munkahely lenne. Mindenki számíthat köl­csönösen a másikra, akár tanács­ról, akár tényleges segítségről van szó. Nem kell kérni, önként ajánlkoznak. Mindemellett számít rá beugró műsorvezetőként a Fortuna Rá­dió, ahol pályafutását kezdte. Ott van még a TelePaks Paksi Paletta című műsora, emellett az iroda­lomórák, amelyek eddig három tanévet értek meg, de már most jelentkezett az igény a követ­kezőkre, és van a már említett Sosem Ugyanaz Comedy Klub, amellyel rendre - legközelebb éppen lapunk megjelenésekor, október 20-án - új összeállítás­sal jelentkeznek, s szerepelnek most már kistérségszerte. Felso­rolni is sok, egy szuszra nem is sikerül. Gyulai Pisti - miközben sorra veszi őket - azt mondja, kell néha az önmérséklet, de valóban nehezen mond nemet. - Lassan a fejemre nőnek a fel­adatok, egyre gyakrabban ér­zem, hogy visszatolták a lábam alá a sámlit a saját magam ácsol­ta bitófámon - összegzi. Szeren­csére szerettei, még ha kevés is jut nekik Pistiből a sok elfoglalt­ság miatt, egészen jól tolerálják. Igaz édesanyja, Rostási Rózsa, és kedvese, Cserenyecz Katalin is „fertőzött” a kultúrával. Munkájára visszatérve hangsú­lyozza: úgy érzi, jó helyen van, az egész rohanós életével kap­csolatban pedig felidézi, amikor gimnazistaként a fejére olvasták, hogy szétszórt, ő pedig megsér­tődött. Mostanra ezt kissé átér­tékelte. Végezetül a beszélgeté­sünkre utalva kicsit kétkedőén kérdezi: milyen lett? Olyan ösz­­szevissza, mint én? Vida Tünde Több magyarországi munkahely és iskola, köztük a paksi Energe­tikai Szakközépiskola is csatlako­zott a világszerte terjedő hóbortos International Suit Up Day! elne­vezésű kezdeményezéshez, azaz az Öltözz ki! naphoz. A tévéfüg­gők sejthetik, hogy milyen ötlet hatására alakult ki a rendezvény: október 13. az így jártam anyá­tokkal című sorozat Barneyjának tiszteletére vált az öltöny és az ele­gancia ünnepévé, a karakteréhez fűződő eseményt pedig 2009 óta világszerte megszervezik. A sza­bályok értelmében, aki csatlakoz­ni kíván a programhoz, öltöny­ben, illetve kosztümben tölti a teljes napot munkától, teendőktől függetlenül. Bárhová megy, bár­mit tesz, azt kiöltözve teszi. Mivel 13-án nem volt tanítás, ezért az ESZI-ben egy nappal korábban kerítettek sort a rendezvényre. Az iskolában nyereményjátékot is kapcsoltak a neves alkalomhoz: minden emeleten fotós standokat helyeztek ki, ahol a szünetekben bárki lefényképeztethette magát, számolt be lapunknak Németh Szabolcs főszervező. A kezde­ményezésben nem csupán diá­kok vettek részt szép számmal, a pedagógusok is szívesen kaptak magukra elegáns öltözetet a nap tiszteletére, a tanulók egy része pedig a szervezésben is örömmel részt vállalt. - Minden évfolyam szép számban kiöltözött, és 50-60 vállalkozó szellemű diák le is fo­­tóztatta magát, hogy megnyerhes­se a három ajándékkönyv egyikét - mondta el Németh Szabolcs, az iskola tanára. -matus-

Next

/
Oldalképek
Tartalom