Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-10-05 / 19. szám
Folytatódik a Dél-Dunántúli Aranykapu Harmincmilliós támogatást nyert az uniótól a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ lengyeltóti partnerintézményével alkotott konzorciuma. A pályázati siker révén egy korábban indult programot, a Dél- Dunántúli Aranykaput folytatják. A tapasztalat azt mutatja, hogy a befogadó intézmények nincsenek kellőképpen felkészülve a sajátos nevelési igényű (sni-s) gyermekek együttnevelésére. A Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ és a lengyeltóti Fodor András Óvoda és Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató által létrehozott konzorcium ezért nyújtotta be pályázatát a Társadalmi Megújulás Operatív Programhoz, amelynek nyomán az sni-s gyermekek együttnevelését segítő kétéves projektet valósítottak meg 2009-től 2011-ig Dél-Dunántúli Aranykapu-program néven. A munka magába foglalta a szakszolgálati tevékenységek fejlesztését, a szakszolgálat saját kidolgozású és akkreditált továbbképzéseit, valamint külső szolgáltatóktól igénybe vett képzéseket az integráló pedagógusoknak. Emellett foglalkoztak a törvényi háttér ismertetésével és szemléletformálással is. A pályázaton elnyert összegből hatmillió forint értékben kölcsönözhető eszköztárat hoztak létre. Ezt a megkezdett munkát folytathatják az újabb sikeres pályázat eredményeképpen. A szintén két éven átívelő programra a konzorcium harmincmillió forint uniós támogatást nyert. Míg a Dél-Dunántúli Aranykapu-programban főként az sni-s gyermekek együttnevelésének személyi feltételeire helyezték a hangsúlyt, most az eszközpark megteremtésére koncentrálnak, mondta el Király Gabriella, a paksi központ igazgatója. A speciális eszközökkel látássérült, hallássérült, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos és autista gyermekek fejlesztését segítik, valamint a korai fejlesztésben részt vevő gyerekek gondozását, fejlesztését is célul tűzték ki. A folyamatban lévő beszerzést követően képzéseken, illetve a gyermekek részvételével tartandó foglalkozásokon felkészítik a pedagógusokat, szülőket az eszközök használatára, illetve oktatófilmmel és helyi tanácsadással is segíteni fognak. A program részeként kidolgoznak egy kölcsönzési rendszert, amelynek keretében ingyenesen juthatnak majd a speciális eszközökhöz az érintettek, összegezte a feladatokat Szépné Varga Szilvia projektvezető. A végső cél, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek olyan intézményben tanulhassanak, amely alkalmas a befogadásra, ahol megvalósítják az együttnevelés szervezeti és tartalmi kereteit, és garantálják azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló nevelési szükségleteit biztosítani tudják.-kgyníjaTtuk FAío+ A népzene számára küldetés Öt évvel ezelőtt a citerások közül egyedüliként nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2007-ben induló népzene tanszék népi pengetés szakirányára Berta Alexandra, idén szeptembertől pedig már ő maga kapott óraadó citeratanári állást a Zeneakadémia népzene tanszékén. A Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány egykori díjazottja most készülő második lemezének bemutató koncertjét is Paksra álmodta. Alexandra az egyetemi alapképzés elvégzését követően előadó-művészi, majd a mesterképzés után népzenetanári diplomát szerzett. Zeneakadémiai tanulmányaival párhuzamosan 2011-ben a Budapesti Kommunikációs Főiskola kommunikáció-médiatudomány szakos hallgatója lett és azóta itt folytatja tanulmányait. Mindemellett idén a népi ének szak mesterképzését is elkezdte, így a citeratanári diplomája egy év múlva kiegészülhet ezzel a tanári végzettséggel is. Teljesítménye céltudatos jellemről árulkodik, hiszen fiatal kora ellenére korán kivívta a szakma tiszteletét: fellépései mellett ma már népzenei versenyekre zsűritagnak is hívják. Tanulmányai és pályafutása első lépéseit szülővárosában tette meg. Általános iskolás korában iratkozott be a Pro Artis művészeti iskolába és két év zenei előképző után került kezébe az a hangszer, ami mára a hivatását jelenti.- így lettem Lehőcz Józsefné Ildi néni tanítványa a zeneiskolában, amihez tíz évem kötődik- fogalmazott. A hangszerbe végérvényesen akkor szeretett bele, amikor a Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánctáborban először hallotta játszani Széles Andrást. Mára példaképe nyomdokaiban járva negyedik éve mint oktató vesz részt a táborban. - Az előadó-művészet mellett a tanítás ugyanolyan helyet kapott az életemben, egyiket sem tudnám elképzelni a másik nélkül. Az oktatás az első pillanattól rengeteg pozitív élménnyel gazdagított - vallja Alexandra. Tehetségét számos fórumon elismerték, az Aranypáva Nagydíjak, Kiemelt Nívódíjak mind eredményeiről tanúskodnak. Alexandra a Duna TV által 2007-ben meghirdetett Mentor, Magyar Csillagok - Pacsirta népdaléneklési versenyen is harmadik helyezést ért el, a megméretést a televízióban figyelemmel kísérhették a nézők. Ezek mellett élete meghatározó élménye volt, amikor 2006-ban elkészülhetett első lemeze Ifijúság gyöngykoszorú. .. címmel. - Ennek bemutatója szintén nagyon emlékezetes, és azóta is hálás vagyok a paksi közönségnek, hogy annyian eljöttek és olyan szeretetteljes légkört teremtettek a színházteremben, illetve a szüleimnek, akik a szervezésben végeztek nagy munkát - emlékezett vissza. Kissé fájón jegyzi meg, ma a népzene hazánkban nem kap túl nagy teret. - Azt gondolom, a mi feladatunk az, hogy megmutassuk és bebizonyítsuk, hogy a népzenének is van helye a színpadokon, a médiában, az emberek szívében. Ez egy küldetés, amit hozzám hasonlóan még sokan mások is felvállalnak - emelte ki, hozzátéve, hogy lépést kell tartani a korral, ezért az előadók számára is fontos az interneten való részvétel, így szélesítik azt a fórumot, amin több embert megszólíthatnak. A jövővel kapcsolatban elárulta, a tanítás és a fellépések mellett egy új lemez és egy citerás szakkiadvány készítésén dolgozik, amely várhatóan 2013 tavaszán jelenik meg a Dialekton Népzenei Kiadó gondozásában. MD 12 ■ Paksi Hírnök, 2012. október 5.
