Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-01-20 / 2. szám

2012. január 20. 15 Paksi Hírnök Jó napot, mi újság A tánc számára a levegő Otthonról hozza a tánc szeretetét, amit fiatalko­rában csupán hobbiként űzött, mára azonban hi­vatásává vált. Krausz Ádám vallja, hogy a tánc­ra fordított idő többet hoz az emberek életébe, mint amennyit visz: tisz­teletet, bizalmat, viselke­déskultúrát, törődést, egymásra figyelést, ese­tenként pedig pótolhatat- J lan élményeket egy pár-J kapcsolatba. ? Majdnem a Mikulás hozta a családba 1967 telén. A hagyományosan sváb tele­pülésen, Györkönyben nevelkedett, ott is végezte az elemi iskolát. Falusi gyerek­ként természetes volt számára, hogy mi­előtt lakodalomba vagy bálba megy, a szülőkkel, nagyszülőkkel begyakorolja a táncokat, hogy szégyenben ne maradjon. Rádiót hallgatva sajátította el a táncos mozgáskultúra alapjait és az ehhez kap­csolódó illemszabályokat. Középiskolás­ként elkerült Szekszárdra, majd Buda­pesten a Bánki Donát Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait általános gépész szakon. A főiskolai kollégiumban egy zenekar kezdeményezésére fogtak bele egy rock ’n’ roll klub megszervezésébe, amire óriási volt az érdeklődés: fiúkollé­gium dacára csak úgy tolongtak a lá­nyok, a klubfoglalkozásokra jelentkezők sora az utcán kígyózott. - A videódiszkó időszakában ez még így ment, élő zene­karral. Abban az időben a kultúrházak­­ban még táncos teadélutánok voltak, tel­jesen más volt az akkori világ, most éjfél előtt fel sem hangosítják a zenét a disz­kóban - mondta Krausz Ádám. A főisko­lai tanulmányok befejeztével hiába tért vissza Paksra, a tánc továbbra is Pesthez, illetve Dunaújvároshoz kötötte. Bár ’90- ben még csábította a pesti élet, visszavolt a katonaság, így ennek kapcsán, no meg szülői kérésre tért vissza Paksra.- Engedtem a csábításnak, hiszen e mellett szólt a kényelem, az atomerőmű­ben volt munkahely, nem kellett kilin­cselni Pesten - tette hozzá. így került az atomerőmű költségtervezési osztályára, ahol pályakezdőként teret kapott, de nem sikerült az atomerőműben letöltenie a katonaidőt, Kalocsára került harckocsi­­zónak. Egy év szolgálat után, ’91-ben tért vissza az erőműbe, és akkor született meg benne egy helyi tánciskola ötlete, amelynek alapítása kapcsán a művelődé­si házban partnerre talált. Kezdetben az Erzsébet Szálló báltermé­ben indultak tanfolyamok, amelynek al­kalmain 70-100-an is megfordultak. A ’90-es évek elején azonban Krausz Ádám nem csupán tánciskolákat, hanem úgyne­vezett Teddy bárokat is szervezett baráta­ival, ahol darts, rulett, sőt még egérfuttató is volt. Csodálkozó arckifejezésemre be­szélgetőpartnerem nevetve magyarázta: egérpályákat építettünk, ahol futtatni és fogadni lehetett rájuk. Bár magánélete az ezt követő időszakban válságba került, a tánc nem szünetelhetett, a megyében egy­re több helyen, többek közt Tolnán, Györkönyben, Németkéren, Nagydoro­­gon és Szekszárdon is oktatott. Ma már nem nyüzsög ennyire, a tanítást öt éve hárman, Alpek Imrével és Alpekné Mihalik Andreával közösen végzi. - Elé­rőm gyermekem született, a legidősebb és legfiatalabb között csupán három év a kü­lönbség, így van elfoglaltság - árulta el Ádám. Az egykori ötlet sikerét, a paksi táncklub megalapítását igazolja, hogy húsz év óta egy esztendő sem telt el tánc­­tanfolyam indítása nélkül a városban. A Társastánccal a paksi diákéletért Alapít­vány keretei között működő Duna Party Táncklub gőzerővel üzemel, a tanfolya­mok mellett bárki látogathatja a kétha­vonta megrendezésre kerülő táncesteket, nyári programokat, illetve a társaság far­sangi bálját, ami idén február 4-én lesz. Azonban a tánc szerepe két évtized alatt nagyon megváltozott, vallja a tréner. - A probléma az, hogy nem veszik elő a táncot az emberek. Egyre kevesebben is­merik, egyre kevesebben adják át a gye­rekeiknek, elfelejtik, hogy ez mit adhat, miből maradnak ki: társaságból, az egy­másra való odafigyelésből, a kommuni­káció e különleges formájából - fogal­maz Krausz Ádám. A társastánc sokkal több, mint zene és mozgás: a mai világ­ban nő és férfi számára is feszített a mun­katempó, leghamarabb este kilenckor in­dul a magánélet, ami hosszú távon nem épit egy kapcsolatot. Csupán az a lendü­let viszi egy darabig, amit előtte az ember beletett. De ha vannak közös élmények, ahol egymásra lehet találni, egy pillanat­ra víz fölé tudunk kerülni, levegőhöz tu­dunk jutni - ez a tánc. Matus Dóm

Next

/
Oldalképek
Tartalom