Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-01-20 / 2. szám

2012. január 20. 11 Paksi Hírnök A portré különös műfaj Látom magamban... cím­mel Móser Zoltán fotómű­vész íróportréiból nyílott ki­állítás a művelődési központ kis kiállítótermében. Az al­kotó fotóinak különlegessé­ge, hogy mindegyikhez kap­csolódik egy képben kifeje­zett gondolat. Emlékszik, hogy amikor Weöres Sándorhoz vitt az útja, és a költő megszólalt „gyer­mekhangján”, olyan nevetőgör­csöt kapott, hogy egyszerűen nem tudta lefotózni, csak ami­kor harmadjára tért vissza hoz­zá. Amikor Illyés Gyulához in­dult, akiről tudta, hogy nem szereti a fotósokat, vitt magá­val valakit, hogy ha az úton vissza akarna fordulni, ne en­gedje, idézett fel néhány emlé­ket Móser Zoltán fotóművész, akinek a magyar irodalom nagyjairól készült portréiból nyílott kiállítás a művelődési központban. Első kiállítását még egyetemi évei alatt ren­dezték, azóta majd’ kétszáz tár­lata nyílt meg. Móser Zoltán közel harminc önálló néprajzi, irodalmi, illetve történelmi tár­gyú albumot, kötetet jegyez. Több, a magyar művelődéstör­ténetről és középkorról szóló tévéfdm forgatókönyvét írta. Közel huszonöt éve jelennek meg írásai a mai magyar iroda­lom, a modem magyar művé­szet, a fotóesztétika, a magyar középkor, a népköltészet és népzene témáiból. Fotózni 1965-ben kezdett, az első évek­ben kizárólag fákat fényképe­zett. Első íróportréját 1968-ban készítette el Fábry Zoltánról, a „stószi remetéről”, akiről ez volt az utolsó fotográfia. Móser Zoltán ma körülbelül három­ezer fotóból álló íróportré-soro­zatából harmincnégy látható a paksi kiállításon, többségük 1989 előtt készült. A képek kü­lönlegessége, hogy a művész mindegyikhez egy másikat csa­tolt. Elmondása szerint ezek nem allegóriák, hanem ráfogá­­sok, a művész játéka. Erre utal a kiállítás címe is: látom maga­mban... A fekete-fehér fotók jellegzetessége, hogy nem be­állított kompozíciók, és készí­tésükhöz a művész nem hasz­nált műfényt. Móser Zoltán azt mondja, a portré különös mű­faj, amely két ember viszonyá­ról szól, ezt a fajta kapcsolatot pedig nem szabad siettetni, eh­hez idő kell. Kohl Gyöngyi Hiánypótló mű a 1919-ről Paks és a környékbeli falvak 1919-es felkelésének viszon­tagságait mutatja be Marosi Ti­bor József Ellenforradalom Pakson és Tolnán 1919-ben cimmel megjelent könyve. A Hiador sorozat legújabb kiad­ványát január 16-án mutatták be a Pákolitz István Városi Könyvtárban. Marosi Tibor a Tolna Megyei Levéltár munka­társaként közel kétéves kutató­munka eredményeként készí­tette el könyvét, amely első­ként dolgozza fel ilyen részle-Schubert Péter grafikus munkáját dicséri a művelő­dési központ könyvtárát nép­szerűsítő új leporelló. Az igényes, kifinomult brosúra pályázati támogatással ké­szült el 3000 példányban, amely a ház más kiadványai­val együtt januártól juthat el a paksi háztartások zömébe. tességgel a helyi események történéseit. A könyv hűen ele­veníti fel a Tanácsköztársaság uralmának időszakát. A vidék, amely igazán soha nem fogad­ta el a rendszert, többször is nemtetszését fejezte ki az ak­kori vezetés intézkedései ellen: hatalmas megmozdulás tört ki a sorozási rend bevezetésekor, hiszen a parasztok aratás ide­jén nem akartak bevonulni a Vörös Hadseregbe. Miután a gazdák riadóztatták egymást, a felkelés a Duna-Tisza közéről elért Tolna megyébe, így Paksra is. A szerző kellő rész­letességgel végigfűzve az ese­mények láncolatát a felkelés összefüggéseit, a vörösterror, majd annak reflexiójaként a fe­hérterror, a rögtönítélő katonai bíróságok, valamint az elítél­­tek és személyes sorsok tragé- o diáit is feleleveníti az olvasók ! O előtt. - Ez az időszak még a ^ rendszerváltás után két évti- £ zeddel sincs helyretéve, a helyi történéseket pedig még senki nem kutatta, így a kiadvány hi­ánypótlónak tekinthető - mond­ta el Marosi Tibor, akinek könyvét Romsics Ignác törté­nész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja méltat­ta a könyvbemutatón. Mint mondta, azért különleges ez a mű, mert azon ritka munkák egyike, amely alapos kutató­munka alapján, a tényekre tá­maszkodva, minden szempont­ból megvilágítva mutatja be az eseményeket. A Hiador soro­zat újabb kiadványa 500 pél­dányban jelent meg és a városi könyvtárban megvásárolható.-md-

Next

/
Oldalképek
Tartalom