Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-07-06 / 13. szám
Nem kell a melós munka a diákoknak Több ezer diák vállal alkalmi munkát a nyári időszakban. Helyzetük nem egyszerű, szakértők szerint Tolna megyében 4-5-szörös a túljelentkezés egy-egy keresett munkára. Ráadásul az idén életbe lépett új szabályozás növelte az adminisztrációs terheket és nehezítette a vidéki munkavállalók helyzetét, véli a diákmunkapiac egyik meghatározó szereplője, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet Tolna megyei képviseletének szakértője, Hajba Gábor témavezető. Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt vagy annak egy részét munkával tölti, és a nyári pihenésre, szórakozásra valót saját maga gyűjti össze. Sokan ugyanakkor nincsenek tisztában a munkavállalás szabályaival, vagy azzal, hogy megszerzett jövedelmük után adófizetési kötelezettségük keletkezik. írásunkban összegyűjtöttük a diákmunka jogviszonyainak tipikus formáit és áttekintettük az ezekből eredő kötelezettségeket, segítve ezáltal az eligazodást. A diákmunka egyik és talán leggyakrabban előforduló formája a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás. Korábban munkaviszony létesítéséhez csupán 16 év alatt volt szükség szülői hozzájáruláshoz, ez azonban egy idei törvénymódosítás értelmében 18 évre módosult. A szabályozás több, vidéken élő szülő terheit növeli meg, erősíti a bürokráciát és az eddigieknél fokozottabb védelmet nem jelent a fiatalok számára, véli Hajba Gábor szakértő. Fontos tudni azt is, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, ezért ugyanúgy, mint a rendes, egész évben folytatott munka jövedelme, összeghatártól és a foglalkoztatás napjaitól függetlenül még a diákoknál is adóköteles, tájékoztatott Mózsik Szilvia, a NAV Tolna Megyei Adóigazgatóságának sajtóreferense. Iskolaszünet idején diákmunka végzésére nyújt lehetőséget az alkalmi munkavállalás, illetve a megbízási jogviszony intézménye is, utóbbi önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Gyakran előfordul, hogy egyetlen munka elvégzésére, egyszeri alkalommal, egyetlen szerződéssel foglalkoztatnak tanulókat megbízás keretében. Érdemes tudni, hogy a kis összegű kifizetésekre a fentiektől eltérő szabályokat kell alkalmazni. A diákmunka további formája lehet még az egyszerűsített foglalkoztatás is, amelyre legtöbb példát a mezőgazdasági, illetve turisztikai feladatok ellátása kapcsán találunk. A diákok szempontjából az ilyen idénymunkákra van a legnagyobb igény, legtöbbjük a mezőgazdaságban dolgozna, például kukoricát címerezne, illetve sokan szeretnének munkát kapni strandokon, mondta el Hajba Gábor. A jelentkezők többségénél az irodai munkák, adminisztrációs feladatok népszerűek, a tanulók többsége könnyebb, fizikailag nem megterhelő munkát szeretne, és csak a jelentkezők elenyésző része érdeklődik a szakmunkák iránt annak ellenére, hogy az itt szerzett tapasztalatok jól jöhetnek a későbbi karrierben. Matus D. A városban maradásukat segítik Lakáshoz jutnia egy fiatalnak, aki ráadásul pályakezdő, korántsem egyszerű feladat manapság, sőt, önrész vagy éppen családi segítség nélkül szinte lehetetlen. Igen szűk azoknak a pályázatoknak a köre, amelyek ebben nyújtanának segítséget, a korábbi lakástámogatási megoldások (szocpol, főt, megelőlegezett szocpol, köztisztviselői hitel) 2009 júliusától megszűntek, a helyükbe lépő kamattámogatást pedig csak kevesen tudják igénybe venni a szigorú feltételek miatt, ez vonatkozik az újraindított szocpol programjára is. Lakásvásárlás esetén hangsúlyos szerephez jut az önerő, hiszen hitelfelvétel esetén egyre nagyobb önrészt és egyre magasabb jövedelmet várnak el a pénzintézetek. Bár nincs rá túl sok példa, vannak olyan városok hazánkban, amelyek önálló forrásaikon keresztül járulnak hozzá a fiatalok letelepedésének megkönnyítéséhez. Ezek közé tartozik Paks is, amely lakás, illetve családi ház vásárlásához vagy építéséhez nyújt segítséget, méghozzá viszsza nem térítendő támogatás formájában. Ennek összege sem mondható csekélynek: idén 15 fiatal szakképzett pályakezdő Pakson történő letelepedését támogatja a közbiztonsági, ifjúsági, sport és esélyegyenlőségi bizottság, összesen 4,9 millió forint összegben. Az önkormányzat évente egyszer, ezúttal áprilisban hirdette meg pályázatát, amelyre azok a 35 év alatti szakképzett fiatalok pályázhattak, akik jelenleg is képzettségüknek megfelelő munkakörben Pakson dolgoznak, vagy a közeljövőben itt helyezkednek el. Molnár Tamás sikeres pályázóként elárulta, állami támogatásra nem is adták be pályázatukat, mivel olyan szigorú feltételeknek kell eleget tenni és olyan jelentős önrészt kell felmutatni a források elnyeréséhez, hogy az szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Ügy véli, a mostani gazdasági helyzet mindenre rányomja a bélyegét, így igen nehéz bármit is elérni. Bár az önkormányzattól elnyert 300 ezer forint nem óriási összeg, bőven akad helye, ugyanis nem kis projektbe, házépítésbe vágtak. Tamás elárulta, amit csak lehet, a család segítségével oldanak meg, másként nem is sikerülne, feleségével sokat köszönhetnek minden segítő kéznek, főként édesapja áldásos tevékenységének. Az önkormányzati pályázat kiírása nem fogalmazott meg különösen bonyolult kritériumokat, így egyszerű volt a pályázati anyag benyújtása, véli Hanoi Erika, akinek ismerősei korábban szintén sikerrel pályáztak, így kedvező tapasztalataikkal buzdították őt is. Ingatlan vásárlása esetén az adásvételi szerződést vagy előszerződést, illetve szándéknyilatkozatot kellett csatolni, amely tartalmazza a megvásárlandó ingatlan vételárát, építés esetén pedig az érvényes építési engedélyt. Mindemellett pedig a munkáltatói igazolást a paksi munkaviszony fennállásáról vagy várható létesítéséről, derül ki a kiírásból. Erika első ízben pályázott önkormányzati támogatásra, amelynek összege házvásárlásban segíti. MD 8 ■ Paksi Hírnök, 2012. július 6.
